13 éve lesz márciusban, hogy revelatív módon hatott rám Mozart „Figaro házassága” című operája Kovalik Balázs rendezésében. Azóta sok minden változott, magát a darabot is másként látom, de ez az opera azóta is átsegít mindennapi kríziseimen, nem véletlenül hallgatom meg évek óta hetente legalább egyszer a kedvenc felvételemet. Az új rendezések mindig új impulzusokat adnak, ahogy az új szereposztások is, és így igyekszem kihasználni minden kínálkozó lehetőséget a művel való élő találkozásra. Úgy tűnik, mindig olyan Figaró jön szembe, amilyenre éppen szükségem van.
Figaro-nézés miatt jártam a győri színházban a hétvégén kétszer is. A Co-Opera előadása most Szentendre, Szeged és Debrecen után erre az új helyszínre érkezett, és még további 14 alkalommal nézhető február-március folyamán.
Nekem a szombati előadás annyira tetszett, hogy bár csak egy hét múlva akartam újra Győrbe menni, nem bírtam várni, már másnap visszaültem, így most azonnal 17 szólista (11 szerepben) munkájáról tudok beszámolni. A további kilenc énekesről majd később jönnek újabb bejegyzések, további megtekintések alapján.
A teljesség igényével nem is léphetek fel, minden verzióban lejátszani sem tudják – már az öt főszereplő összesen 162 kombinációban léphetne fel. Amúgy is más minden egyes előadás, még teljesen megegyező szereposztással is más lenne.
Keszei Bori és Kiss András az előadásban
