2012.márc.1.
Székely Csaba a népszerű ír szerző, Martin McDonagh mintájára írt egy erdélyi témájú szórakoztató darabot (Bányavirág). Lehetséges, hogy nem az ő mintájára, pusztán a szerző magyar fordítóinak a stílusára emlékeztet kissé, vagy véletlen egybeesés az egész hasonlóság, de bennem perceken belül felidéződött McDonough általam ismert teljes életműve.
Széles László és Kaszás Gergő folyamatos pálinkázásának asszisztálhatunk. Kaszás egy egész üveg meggybefőttet is lenyom, ami tegnap nyíltszíni tapsot kapott. (no comment)
Valóban szórakoztató, de aki látta A kriplit például, erős utánérzésnek értékeli a történteket.
Azok a szerencsés nézők, akiknek ez a stílus új, igazán fogják szeretni az előadást.
Jó látni Széles Lászlót, most tért vissza kis kihagyás után (2 év?) a pályára, az Örkényben is visszaveszi a szerepeit márciustól. Ugyancsak jó látni Bozó Andreát, aki eddig a jó kis egri társulatot erősítette, aminek a széthullása után most szabadúszik.
2013.márc.1. a feltöltés ideje: Éppen egy év telt el az eredeti bejegyzés óta. Az előadás még mindig ott van a Pinceszínház műsorán, sőt a trilógia második része a Bányavakság ugyanezzel a szereplőgárdával és rendezővel (az egri társulat volt igazgatója, Csizmadia Tibor jegyzi az előadást) megy a Szkénében. Jövőre jön a Bányavíz, a harmadik rész? (Ennek a jogai az Örkényben vannak.)
A Nemzetiben 3 hét múlva jön a Bányavirág premierje. Az előadás ősbemutatójának rendezője (Sebestyén Aba) most duplázik. "Elég jó" szereposztása van, László Zsolt és Stohl András ismét együtt. (Ki tudja, hogy mikor lesz újabb közös bemutatójuk?)
2013. márc.24. - Azóta megvolt a premier a Nemzetiben és elolvastam a Bányavidék-trilógiát is. A szerző egyértelműen "beismeri" a Mc Donagh és Csehov hatást, továbbá a fordító, Varró Dani stílusának utánzását. Jó éreztem ezt, ezennel a korábbi feltételes fogalmazást vissza tudom vonni. A Pinceszínház előadása az újabb bemutató fényében még jobbnak tűnik.
