Örülök, hogy hosszú halogatás után végre megnéztem az átütő Angyalok Amerikában után Nagy Péter István korábbi munkáját is, amely az éppen felnövekvő generációk helyzetéről, és talán elsősorban nekik szól. Ezen a márciusi estén a színház túlnyomó részben diákokkal volt tele, nagyon úgy tűnik, hogy a célközönséget el is érik az alkotók.
Ami a címet illeti: sokkal jobban kifejezné az előadás mondanivalóját, ha nem is hangzana ennyire jól (és nem lenne hű az eredeti címhez): Kiszolgáltatott ifjúság. Példa lehet ez a történet arra, amit egyébként is tudunk: nagyon könnyen befolyásolhatóak a gyerekek, emiatt nagyon nem mindegy, milyen hatás éri őket. (Ez az előadás alkalmas lehet arra, hogy ezt ők is felismerjék.)
Ez az előadás ugyan nem ígér kellemes kikapcsolódást, azt a benyomásunkat erősíti, hogy a világ nagyon nem úgy működik, ahogy jó lenne, sőt mi sem tudunk a saját elveinknek mindig megfelelni, de egyben a létrejötte is azt a hitet erősíti, hogy mégis muszáj próbálkozni, hogy némiképp javuljon a helyzet. Még ne vegyük be a „leszarom” tablettát! „Ha reménytelen a Lehetetlen, elbukásunk is ünnepély.”

Röviden: ez lenne az az előadás, amelyet a Lázár Ervin vagy akármilyen egyéb támogatott programban a középiskolásokkal feltétlenül meg kellene nézetni, hogy vitatkozni lehessen róla. Feltétlenül biztatok mindenkit, aki még a tanári pályát nem adta fel, hogy használja ki a lehetőséget, amelyet a Radnóti Színház nyújt – a szervezést érdemes keresni csoportos jegyigénnyel. (Van diákkedvezmény!) Az előadás 16 éven felüli nézőknek ajánlott!
Két óra szünet nélkül. (Rövidebb már, mint a kiírás szerint!)