Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (53) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (88) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (53) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Bretz Gábor (85) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (25) Centrál Színház (34) Chován Gábor (20) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (281) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (24) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Izsák Lili (24) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (41) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (43) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (21) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (23) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) opera (21) Opera (629) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (96) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (27) Pelsőczy Réka (60) Pesti Színház (21) Pető Kata (29) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (22) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (25) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (20) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (20) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (59) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

„Minden halat kifognak egyszer, a legnyavalyásabbat is” – jegyezte meg apám minden esetben nem kis kárörömmel a hangjában, amikor arról hallott, hogy valaki nősülésre szánta el magát. Hiába, 48 évig kitartott az agglegény életmód mellett, majd a testvére unszolására mégis rászánta magát a házasodásra, amely eléggé meredek lépés volt részéről. Még további negyven éven át lélekben továbbra is agglegény maradt.

Ez a kis apróság jutott eszembe, amíg néztem Rajkai Zoltán erőfeszítéseit, aki ugyan röviden, de mégis határozottan tudtunkra adta, hogy kevéssé érzi boldog férjnek magát, és ezért nem a világon, nem a házasságszerzőn (Fullajtár Andreán), de legjobb barátján áll bosszút (majdnem), őt akarja ugyanabba a verembe taszítani, amelyben ő is szenved. Hatalmas lendülettel viszi előre barátja ügyét, aki mellette úgy viselkedik, akárcsak egy báb – egy ideig.

haztuznezo 260x150

Gogol Háztűznéző című komédiája igazi színészdarab, a mellékszereplőknek is jó lehetőséget kínál. Igen, ez az a típusú színház, amelyik igazán alkalmas lenne új közönség beszoktatására. Minden helyzet alaposan ki van dolgozva, a színészek mind hitelesek, még élő embernek (és véletlenül sem biodíszletnek ) tűnik a két szobalány (Czvikker Lilla, Nagy Bakonyi Boglárka) is, műfajából adódóan sokat lehet nevetni és semmi olyan extrém túlzást nem vet be a rendező, amely bárkit is taszíthatna.

Ez a gondolat arról jutott eszembe, hogy az utóbbi időben a fiatalokat látványosan megcélzó előadásokat néztem, a Figaro 2.0-át és a Vígszínház friss Hamletjét, amelyek egyike sem hat ennyire általánosan mindenkire éppen a szélsőséges megoldásainak köszönhetően. (Az opera esetén 445 főre kiterjedő közönségvizsgálatot végeztem, éppen most lett kész, feketén-fehéren kiderül belőle, hogy nincs életkorhoz köthető homogén közönségízlés.)

Szinte bármibe fogadni mernék, hogy Ascher Tamás legfőbb célja mindössze az volt, hogy minél jobb legyen az előadás. Nem hinném, hogy egy bizonyos célcsoport lebegett a szeme előtt rendezés közben. Lehet, hogy ez is a siker titka, és tegyük hozzá még azt: éppen jó méretű a Katona nézőtere, nem merül fel az a szempont, hogy 1000-1800 embert kellene egyszerre lekötni.

A Katonában jól érvényesül maga a színész, látjuk minden rezdülését, nem kell erőltetnie hangját ahhoz, hogy hasson ránk, ez az alaphelyzet is sokat számít. A színpadtechnikája sem ad lehetőséget, hogy látványszínház születhessen, de ebből a hiányosságból itt egyértelműen előny kovácsolódik előadásról előadásra.

Jól éreztem magam az előadás közben, bár ekkor már három napja állandóan fájt a nyakam, emiatt az előző esti főpróbát ki is hagytam a Belvárosi Színházban, de ezúttal úgy döntöttem, hogy nem állhat meg az élet, és kiteszem a Katonát ennek a nagy megmérettetésnek, megadom nekik az esélyt, hogy eltereljék a figyelmemet saját magamról.

Jelentem, sikerült, győztek. Az előadás fájdalomcsillapítóként is működik, amíg néztem folyamatosan lekötöttek a színészek.

Ez volt a negyedik Háztűznézőm (a színházi adattár 26 korábbi premiert tart nyilván), de a korábbiak közül igazán élesen a Radnóti Színház előadása maradt meg bennem 1994-ből és 1995-ből, mivel a bemutatót követő évben a főszereplőket lecserélték, így rögtön utána még egyszer megnéztem. (Kulka János, majd Kőszegi Ákos, Bacsa Ildikó, majd Schell Judit játszották a főszerepeket, de Miklósy György, Szombathy Gyula, Mikó István alakja is eszembe jut.)

Ennek az Ascher-rendezésnek is minden esélye adott arra, hogy a nézők tartósan bevéssék együtt és/vagy külön-külön a markáns színészi alakításokat, amelyekhez jó alapot teremt a fordító-dramaturg Radnai Annamária.

Khell Zsolt díszlete kifejező, az agglegény-lakásra jellemző káosz eltúlzott megjelenítése és a lányos ház látványos üressége egyaránt nyomot hagy a nézőben. A két végletből kijöhetne egy normális élet, sőt néhány perce felvillan a remény, hogy ez meg is fog valósulni. De nem fog, ennyire nem derűlátó Gogol.

Szakács Györgyi jelmezei most is jellemeznek, hozzásegítik a színészeket, hogy eggyé váljanak karakterükkel. Jordán Adél az egyetlen, aki három ruhát is kap, neki az elsőben sikerül szinte a sárgás-szürkés tapétába is beolvadni, csak aztán kap a háttértől idegen rózsaszín, majd fehér menyasszonyi ruhát. Az előadás viszonyrendszere akár egy képgaléria által is világossá válhatna, hosszadalmas leírásnál többet ad. (Még csak most volt a premier, előbb-utóbb a színház ennél az egy képnél többet is kitesz majd, amit én is felhasználtam.)

Érezzük a múltat és a saját sorsot a Szirtes Ági által játszott nagynéni, és különösen a kétszer feltűnő három másik kérő – Bezerédi Zoltán, Vajdai Vilmos, Keresztes Tamás - alakjában is. Őket nézve azonnal egyértelmű számunkra, hogy egyikük sem a fehérlovas királyfi, így még tragikomikusabb hatást kelt, ahogy a menyasszony-jelölt tipródik, hogy melyiküket is válassza a négy "alkalmas" jelölt közül. A házasság csak tovább ronthat a helyzetén, szinte biztosak vagyunk. Egy hosszadalmas és semmitmondó beszélgetés után, amelyet „igényes időtöltésnek” minősít a menyasszony, a kiválasztott vőlegényjelölt őszintén boldog mosolyában rövid időre felbukkan a remény, hogy ez a két ember akár össze is csiszolódhatna egy párrá. A legbénább kezdésből is kihozható lenne egy – időleges – happy end, de ez túl szép és hamis befejezés lenne, nem kapjuk meg.

Padkaljonszin, a hivatalvezető, a legideálisabb vőlegény-jelölt ezúttal Fekete Ernő, aki már azzal is képes lekötni minket, ahogy az ágyon fekszik egy takaróba burkolva, és megfelelő társaság számára szolgája, Sztyepan, aki egykedvűen tűri, hogy néhány percenként ide-oda rángassák. Elek Ferenc memóriája számára a szerep nem túl megterhelő, lehet, hogy összesen fél oldalnyi szöveget sem kellett megtanulnia, de ennek ellenére minden reakciója világos számunkra. Átjön, hogy mit gondol, mi a véleménye gazdájáról, és az pedig különösen, hogy ugyan nem szeret körülötte ugrándozni, de ennél kevésbé szeretné, ha a status quo megváltozna, és még egy gazdasszony is rátelepedne.

Ahogy néztem ezt a párost, eszembe jutott, hogy az évadértékelőmben tavaly először külön kiemeltem a legjobb kettősöket, és nagy kétségem nincs, hogy a következőből ez a Fekete-Elek duó sem marad majd ki, annyira jók együtt. (Vannak annyira jók, a Katona előadásait ráadásul mindenki nézi, lehet ebből még akár dupla kritikusdíj is.) Akárhogy is lesz, engem lenyűgözött az az ÉLET, amit a színpadon láttam. Fekete Ernő nincs rossz színészi állapotban – nemrég a Kétely kapcsán is lemérhettük ezt, és vannak még mindig új színei – 1998 óta nézve egyre jobbnak mutatkozik. Nagyon szerettem az előadásban a hangulatváltásait, ahogy hagyja magát meggyőzni, majd mégis visszaretten, újra felbátorodik, sőt mintha egy rövid időre VALÓBAN el tudná képzelni, hogy az életét másként is élhetné, képes a változtatásra, aztán persze végleg visszamenekül a komfortzónájába.

Ezt a férfit nézve eszünkbe juthat akár a saját döntésképtelenségünk is (amennyiben ránk is jellemző), amikor azt hisszük, hogy könnyedén változtathatnánk az életünk folyásán, nekirugaszkodunk, majd mégis inkább legyintünk egyet. Fekete komédia ez, de megadja a lehetőséget arra is, hogy csak úgy megnézzük, közben jól szórakozzunk és ne gondoljunk többre, csak arra, hogy „de milyen jó is ez a társulat a Katonában még mindig” és „az Ascher az mégis az Ascher, tudja, hogyan kell színházat csinálni”.

Címkék: Katona Fullajtár Andrea Rajkai Zoltán Fekete Ernő Vajdai Vilmos Keresztes Tamás Jordán Adél Ascher Tamás Szirtes Ági Elek Ferenc Radnai Annamária Bezerédi Zoltán Khell Zsolt Szakács Györgyi Háztűznéző Czvikker Lilla Nagy Bakonyi Boglárka

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr6312939617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása