Mezei néző

Ez volt az általam látott 53. Kékszakállú előadás, és egyben a legderűsebb is. Nemcsak „ahhoz képest”. Hatalmas energiákat árasztott, nem tudom, hogy Bartók mit szólt volna, ha ennyi optimizmust tapasztal a férfi-nő viszony teljes reménytelenségéről szóló operájának előadásán. Már évekkel ezelőtt ELMÉLETBEN lehetségesnek tartottam – a zenével némileg szembemenő – pozitív végkicsengést, de igazából nem hittem, hogy valaha módom lesz ezt előadáson megtapasztalni.

Tegnap ez megtörtént, és ugyan a Bartók-mű abszolút értéke változatlanul megmaradt, éppen ahogy mínusz ötnek és plusz ötnek is azonos. Kicsit az az érzésem, mintha a hét előadás hangulatával a hét ajtóból áradó benyomásokat szeretnék kifejezni, a turnénak az én olvasatomban van egy ilyen íve is, ahogy a darab és a saját utam alakulása között is fedezek fel párhuzamokat.

A luxembourgi Philharmonie épülete - 1300 férőhelyes teremmel

Még mindig csak a Kékszakállú szempontjainál tartunk:

A BFZ két hamburgi Bartók-koncertjéről szól ez a nyomhagyó bejegyzést, némi személyes bevezetéssel, amely simán átugorható.

VIII. A Kékszakállú lépései  

A történet kulcspontjain egészen eltérő lehetőségei vannak a Kékszakállúnak, amelyek partner- és helyzetfüggők, ráadásul még sok árnyalatuk is van. Talán ez az oka, hogy anélkül is el lehet a darabot sokszor játszani, hogy az énekesek megunnák, vagy rutinszerűvé válna. Nincs egyetlen jó értelmezés, amely minden továbbit kizárna. (Kováts Kolos, ha jól emlékszem, 225 alkalommal volt Kékszakállú, Komlósi Ildikó pedig ezen a turnén fog eljutni a 185. Juditjáig.)

VII. Mennyire különleges a Kékszakállú?

Erre a kérdésre nem lehet általános választ adni a mű alapján, ha az ember már többféle előadást látott.

Énekesfüggő, és rendezésfüggő is, az általam a szerepben legtöbbet látott Cser Krisztián eddig megnézett 18 előadása alapján is elmondható, hogy a körülményekhez igazodva egy vérbeli énekes bámulatosan tudja változtatni az alakját, valóban széles a skála, szinte bármilyennek el tudja fogadtatni magát. Számomra - és ez a korábbi bejegyzésekből is kitűnhetett - ő az, aki leginkább alakította a szereppel kapcsolatos gondolataimat, DE ettől függetlenül, vagy éppen ezért mindenki mást is megnéztem, aki Pesten énekelte a darabot. 52 előadás alapján gondolok valamit a darabról, nem pedig szakértőként a világ összes létező produkciója alapján.

De milyen is lehet a Herceg?

VI.A Kékszakállú herceg útja

A Bartókék által megírt Kékszakállú két szereplője annyiban hasonlít, hogy mintha mindketten a "Hogyan legyünk boldogtalanok?" kézikönyv alapján akarnák az életüket leélni, bár láthatóan más-más fejezeteket tartottak ebből fontosnak, de így is nagyon alkalmasak ehhez a szépen felépített vesztes-vesztes játszmához, kiegészítik egymást. Már többször fejtegettem, hogy a kapcsolódás lehetetlensége az eltérő világlátásból és eltérő kommunikációs technikából fakad.

Érdemes a történetet mindkét szereplő szemszögéből külön is megnézni. Nézzük először a címszereplőt, akinek a megismerésére Judit törekszik. (Még a következő 3 alkalommal is maradunk a Kékszakállú szemszögénél, csak aztán jön majd Judit, erre számítsatok.)

Kellenek nekünk az ünnepek, amikor ki tudunk emelkedni a hétköznapokból, és kicsit félre tudjuk tenni a saját életünk nyomasztó és megoldhatatlannak látszó bajait. Erre a célra nagyon alkalmasak a Fesztiválzenekar koncertjei, amelyek közül a most következő Bartók-sorozatot néztem ki magamnak. Mielőtt az első két hangversenyről szó lenne, megemlítem, hogy a jövő évi bérleteket április 9-én reggel 9-től lehet megvásárolni, érdemes a zenekar honlapján tájékozódni a lehetőségekről.

A szombati élő közvetítésből egy kimerevített pillanat

De most legyen szó a két friss koncertről:

A Kékszakállúval kapcsolatos összegzésből az első, illetve a második rész után jöjjön a következő, a teljes sorozat legrövidebb fejezete. (Akinek kevés, estére kész leszek a két friss müpás előadásról készült beszámolóval, visszanézhet.)

A 4-6. rész majd kizárólag a Kékszakállú karakter jellegzetességeivel foglalkozik, aztán szintén több részben következik Judit - erre számítson az, akinek "komolyak a szándékai", azaz tervezi, hogy még velem tart ezek után is. :-)

A Kékszakállúról szóló sorozat első része után jöjjön a folytatás. (Tegnap megnéztem egy újabb előadást, és holnap megint meg fogok. Azt követően jönni fog azokról is a bejegyzés, ha valakit csak a konkrét előadások érdekelnek, nem maga a darab viszonyrendszere általában.)

IV. Miről szól a Kékszakállú? – Milyen fix pontjai vannak, amelyek bármely feldolgozásban megjelennek?

Alapállításnak tekinthető: a férfi-nő viszony reménytelensége, tartós összekapcsolódásuk feltétlenül kudarcra van ítélve.

A Budapesti Fesztiválzenekar 2019. március 21 és április 6 között hét alkalommal fogja eljátszani Bartók operáját. Háromszor a Müpában és emellett még Hamburgban, Luxembourgban, Párizsban és New Yorkban is. Ez késztet arra, hogy ne csak külön posztokban emlékezzek meg az általam megnézni tervezett hat előadásról és fogadtatásukról, de ezen túl összegzem – 7+ részben - a darabbal kapcsolatos gondolataimat, amelyeket az elmúlt években megnézett előadások és a mű gyakori meghallgatása, illetve a diákoknak megtartott Kékszakállú beavatók inspiráltak. Igyekszem elfogadható hosszúságú darabokat kitenni. Ez az első: