Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (88) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (54) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (26) Centrál Színház (34) Chován Gábor (20) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (284) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hajduk Károly (20) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Ilyés Róbert (20) Izsák Lili (26) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (41) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (22) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (23) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) Opera (631) opera (22) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (97) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (60) Pesti Színház (21) Pető Kata (30) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (23) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (60) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zöldi Gergely (20) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Ahogy már korábban – a Városmajori Vidéki Fesztivál bejegyzéseiben - bőven kifejtettem, a szabadtéri színházi események nem a kedvenceim, sok a zavaró körülmény és amúgy is igyekszem nem Pesten maradni nyáron. Ennek ellenére néha elvetődöm egyre-egyre, ha elég érdekesnek tűnik a produkció és az időzítés is alkalmas.

Ezzel magyarázható, hogy csak most jártam mindössze másodszor az aquincumi romterületen, ahol rendszeresen van nyári színház. 21 éve (1998.08.15-én) a Helenét néztem meg Papp János rendezésében, aki ezen a pénteki premieren nézőként volt jelen.

65187119 1299060533605182 641913330885197824 o

Ezt az előadást Papp Dániel, az említett fia vitte színre, aki szintén színész-rendező, és ezen a helyszínen ez már a sokadik munkája.

A korábbi évek műsorából világos, hogy a darabválasztás mindig a görög-római mitológiához/történelemhez kapcsolódik. De nemcsak a témában, a szereposztásokban is van némi állandóság, a fellépők egy jelentős része visszatérő vendége az aquincumi helyszínnek.

Ha már szóba került néző, akkor említődjön meg, hogy a Karinthy Színházból egy egész kis csapat jött a direktor vezetésével a náluk több előadásban is játszó címszereplő, Kerekes József megtekintése céljából. (A szereplők listája nem rövid, így nem zárnám ki, hogy rajta kívül még sokan mások is érdekelhették őket.)

A stílusosan amfiteátrum-jelleggel kiképezett nézőtér egészen tele lett a fél nyolcas kezdésre, amely a nagyforgalmú Szentendrei út felé néz. A forgalom zaja azért átjött, és persze a fejünk felett átsuhanó egy-egy repülőgépet is jól hallhattuk, de az előadás élvezetét ez azért nem lehetetlenítette el. Az eszesebbek nem dőltek be a kánikulának, és hoztak magukkal pulóvert vagy pokrócot, és ezt ajánlhatom, mert naplemente után ez kifejezetten jól jöhet, a végére már fáztunk is. Párnát adnak a szervezők.

65460966 1302040053307230 4618789829910462464 o

A kétórás, szünet nélküli előadás egyértelműen komédia, a római birodalom bukásának körülményei (lsd. germán invázió) pedig alkalmasak arra, hogy néhány poénos beszúrással utaljanak az aktuálpolitikai helyzetre. A migránsok emlegetése ebben a kontextusban azért kicsit másként hatott, a nézők persze vették a direkt utalásokat, bár valószínűleg ezek nélkül is ugyanígy párhuzamot vonhattunk volna a mai viszonyokkal. Az ilyen színházi megoldások mindig megosztják a közönséget, de a reakciók alapján úgy tűnt, hogy a jelenlévők döntő többsége szerette is ezeket a megjegyzéseket, élénken reagáltak. A tízéves fiam is értette őket, és az egész előadást is nagyon élvezte, jó döntés volt magammal vinni, neki való darab volt ez is.

Dürrenmatt közismert komédiájának beállításában Romulus Augustus, a nyugatrómai birodalom császára hosszas aknamunkával dönti meg birodalmát. Nemtörődömsége politikai állásfoglalás, szenvedélyes tyúktenyésztő mivolta pedig annak a jelzése, hogy a hétköznapi élet apró részletei fontosabbak, mint a nagy események.

Nekem a darabbal kapcsolatos első emlékem, amikor még egy gimnáziumi történelemórán, 30+ évvel ezelőtt Sanyi bácsi nevetve (=röhögve) mesélt róla, és láthatóan annyira szerette, hogy még aznap kivettem a könyvtárból és el is olvastam, és aztán a szerző összes többi kötetben kiadott drámáját ugyancsak.

Élőben 1991 decemberében láttam a kaposváriak előadását (Mohácsi-rendezésben), majd többéves halogatás után a Stúdió K és a K2 Színház egészen zseniális koprodukcióját, a Bakfittyet, amely nemcsak a címszereplő Nagypál Gábor játéka miatt volt érdekes.

Ennyi késlekedést a közelmúlt többi bemutatója nem bírt el (ment azóta A nagy Romulus Budaörsön és Miskolcon is, jó lett volna azokat is látni), végérvényesen lemaradtam róluk, most viszont a Kerekes Józsefet ábrázoló címlap bevonzott. (A színészről először még mindig automatikusan a néhány éve megszüntetett Budapesti Kamaraszínház jut eszembe, annak egyik alaptagja volt, emléke sír a lanton még…)

60858497 1267799313397971 6879689120222806016 n

Az előadás színpadképe lényegében egy dobogórendszer, amelyen a sok szereplő nagyjából elfér, de egy trónt leszámítva más bútornak tekinthető tárgy nincs jelen. Puritán udvar ez, a nyugatrómai birodalom központja két perccel a bukás előtt, és a kérdés jelenleg az, hogy óriási kompromisszumok árán érdemes-e egy halálra ítélt képződmény megmentésén dolgozni, vagy éppen ellenkezőleg, a szétesés folyamatának a siettetése a célszerű. Két császárt, egy germán fejedelmet és néhány minisztert látunk, és az a legfőbb benyomásunk még ezek a szereplők is sodródnak csak, akik elméletileg az események/a történelem formálói. Ez van olyan nyugtalanító, mint az a tudat, hogy a hatalom birtokosai teszik tönkre a kisemberek életét, sőt talán még rosszabb ez „a hiába minden” érzet.

Ha valaki elolvassa a színlapot (lábjegyzetben), észreveheti, hogy alig akad egy-egy hírnök, kamarás, a többiek mind előkelőségek, viszont az, hogy szinte kivétel nélkül mindenkit fürdőköpenybe illetve egészen köznapi ruhába öltöztet Molnár Éva és Schmidt Eszter, nemcsak a mához közelíti a látottakat, de feltétlenül kiemeli azt is, hogy ezek az emberek semmivel nem különlegesebbek, mint mi. (Nem kizárt, hogy ez összefügghet azzal is, hogy nem is lett volna keret mindenkit selyembe-bársonyba öltöztetni, de akkor is koncepciót mutat a látvány, ha kizárólag anyagi megfontolásból lett ilyen.)

Ez a darab nagyon múlik a címszereplő kiválasztásán, aki – a ráosztott szerepei miatt is – elősorban komikus színésznek tűnik, még „alapállapotban” elhangzó mondatait is nehéz komolyan venni. Éppen ezért, amikor a szerepben váltás van, és elárulja nekünk valódi szándékait, igazán nehezünkre esik mindezt elhinni. A közügyeket elhanyagoló és minden ideológiai háttér nélkül vegetáló lusta császár figuráját könnyebben kinéznénk Kerekes Józsefből, életszerűbb lenne, de végül eladja nekünk ezt a Dürrenmatt-féle figurát is.

65009035 1299060740271828 1742352521273278464 oA császár és neje - Kerekes József - Bede Fazekas Anna

Nagyon szerencsés, hogy a keletrómai, már elüldözött császárt játszó Sipos Imre alkatilag nagyon hasonló hozzá, közös jeleneteik jól érvényesülnek. Még izgalmasabb is lehetne, ha Odoakert játszaná ő, és így a hatalomváltás eseménye még jelentéktelenebbnek tűnhetne, de Odoaker figurája Herczeg Tamás által egyben generációváltást is jelent. Jó megoldás, hogy a színész már korábban is színen van, csak nadrágot – illetve öltönyt - vesz magára, és ezzel készen is van a germán fejedelem. A tóga-korszaknak ugyan nem vagyunk tanúi – ezt pótolja a fürdőköpeny -, de az előadás végére Caesar Rupf (Gasparik Gábor), a nadrággyáros kora mindenhogyan beköszönt, a germán hódítással együtt is.

A sok szereplő között különösen tetszett a germán betörésről szóló híreket mindenáron átadni akaró lovassági prefektus – Kolnai Kovács Gergely – , aki az előadás elején megjelenésével a történetet elindítja. A színész ismerős volt, tudtam, hogy korábban is tetszett, de egy idő kellett mire rájöttem, hogy az egyik kamarást játszó Szina Kingával együtt a győri A vád tanújában láttam az évad legelső hetében. Ugyancsak hatásos volt a Takács Olivér által megformált színész-rendező karikatúra. (Az előadásban a császár lánya – Tőkés Niki – vőlegényét – Fülöp Józsefet – várja vissza, és közben Antigoné monológját tanulja be.

65369420 1299060246938544 6116011237407981568 oAntigoné próba - Tőkés Niki és Takács Olivér

Ennek a próbáiba is belenézhetünk, átérezve a kontrasztot a valódi és a színpadi vészhelyzet között. Komikus jelenet ez, de a darab csupa ilyenből áll, és minden szereplő megnyilatkozásaiban van elég poén, így voltaképp hálásak a mellékszerepek is, bár helyenként jobban szerettem volna, ha kevésbé érzem azt, hogy most mindenáron meg akarnak minket nevettetni. Persze, minden szereplő érvényesítette saját színészi habitusát is, így Őze Áron (belügyminiszter) játéka most is természetesnek hatott.

Nem tudom, hogy milyen indok vezettek oda, hogy a két kamarás nő legyen – Kovács Vanda volt a másik -, de lehet, hogy ugyanaz, amiért a Dürrenmatt darabban konkrét tyúkoknak szánt tyúkokból szép lányok lettek. Amíg a két kamarást profi színésznők játszották, és így fehér fürdőköpenyeikben éppúgy komikus figurák lettek, mintha valamely férfi kollégájuk kapja a feladatot, a császárokról elnevezett tyúkok jelenléte ugyan kitöltötte a színpadot, de nem éreztem, hogy szerencsés volt a jelenlétük. Nem tudom, hogy stúdiósok-e, vagy kezdő színésznők, de együttes jelenlétükben volt valami civil. A civil szépségük-dekorativitásuk jött át, de ezzel együtt félrevitték a darabot. Ez a császár élvezi az életet, érdeklődve nézi a tyúkjait, sőt messzemenő következtetéseket is levon belőle, hogy ki hányat tojt, de a leghalványabb utalás sincs a szövegben arra, hogy netán háremet is tartana. Persze nem ez lenne a legnagyobb beavatkozás, ami egy darabbal megtörténik manapság, de a statiszta szereplők civil hatását akkor is szerencsés lett volna közömbösíteni. Ráadásul nem elhanyagolható időt töltöttek a színpadon, így nagyon sokszor elvonták a figyelmet, amikor jobb lett volna csak a történet lényegére koncentrálni.

Az előadás élő zenei betéteket is kap, és a dalok szövege nem Dürrenmatté, hanem lehet, hogy a zeneszerzők - Pap Gábor és Lelkes Botond munkája. Ezekben a szövegekben látszik, hogy az alkotók ugyanezt a témát szerették volna más eszközökkel is tovább mélyíteni.

Egy szó mint száz, lesz még három előadás, és aki könnyű, kellemes nyári szórakozást akar itt Pesten, annak ez egy megfelelő opció, mert az előadás a mínuszaival együtt is jó élmény volt. Ha valakinek a darab is új lesz, az még annál is jobban jár.

PS.1.Színlap:

ROMULUS AUGUSTUS, nyugatrómai császár.....................Kerekes József
JULIA, a felesége .............................................................Bede Fazekas Anna
REA, a leánya..................................................................Tőkés Niki
ISAURIAI ZÉNÓ, keletrómai császár...................................Sipos Imre
AEMILIANUS, római patrícius.............................................Fülöp József
MARES, hadügyminiszter..................................................Kiss Attila
TULLIUS ROTUNDUS, belügyminiszter................................Őze Áron
SPURIUS TITUS MAMMA, a lovasság prefektusa.................Kolnai Kovács Gergely
ACHILLES........................................................................Kovács Vanda
PYRAMUS.......................................................................Szina Kinga       
APOLLYON – HÍRNÖK - SZOLGA......................................Tóth Géza Gergely
SZAKÁCS - CAESAR RUPF..............................................Gasparik Gábor
PHYLAX – HÍRNÖK – SZOLGA..........................................Takács Olivér
ODOAKER, a germánok fejedelme – KAKAS.......................Herczeg Tamás
THEODERICH, az unokaöccse – DOBOS – KISKAKAS.......Szegő Dávid

TYÚKOK    Csákó Anna, Csanádi Petra, Fehér Anna, Földi Csenge, Herr Szilvia,
Klapka Liza, Podonyi Panni, Porubszky Ági, Ruzicska Lili, Soós Netti

ZENE: Pap Gábor, Lelkes Botond
MOZGÁS, DÍSZLET: Mezey Gábor   
JELMEZ: Molnár Éva, Schmidt Eszter
RENDEZŐASSZISZTENS: Perényi Luca

RENDEZŐ: PAPP DÁNIEL
ELŐADÁSOK: 2019. JÚNIUS 28., 29., 30. ÉS
                               JÚLIUS 5., 6., 7.19.30
Helyfoglalás az érkezés sorrendjében.

PS.2. A Mezey Gábor fotói a produkcióhoz kapcsolódó fb-oldalról származnak, még ennél is több készült a próbákról.

Címkék: Papp Dániel Kerekes József Aquincum Kiss Attila Őze Áron Sipos Imre Molnár Éva Fülöp József Herczeg Tamás Kovács Vanda Tőkés Nikoletta Szegő Dávid A nagy Romulus Gasparik Gábor Szina Kinga Bede-Fazekas Annamária Kolnai Kovács Gergely Tóth Géza Gergely Takács Olivér Schmidt Eszter

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr8714924564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása