Ahogy a bevezetőben is írtam, az Operaház „Kékszakállú 100” című projektje a felújított épület megnyitására készült eredetileg. Ugyan a korábbi évek összes Kékszakállú sorozata bizonyította, hogy erre a darabra nem lehet megtölteni sem az Erkelt, sem az Operaházat (2013-ban a megtartott hétből négyen voltam, 2015-ben pedig szintén négyszer, és egyszer sem volt több, mint félház), most viszont a bezárt ház újranyitása lett volna olyan nagykaliberű esemény, amely kivételesen a nézőszámmal is indokolhatta volna az új bemutatót és a három felújítást, amit terveztek.
A Kasper Holten-féle átiratról az előzőben írtam (az háromszor volt nézhető összesen), egyet (a legutolsó rendezést) töröltek, és június 4-én a Nagy Viktor-félét, majd 5-én Szinetár Miklósét hagyták műsoron.




