Galgóczy Judit rendezésében már július elején bemutatta a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkció a Nóra 2.-t, amelyik azt teszi, amit a címe alapján várnánk tőle: tovább gondolja Ibsen Nórájának a történetét. Nem Lucas Hnath az, aki először színdarabban folytatta a Nórát – Elfrida Jelinek eszmefuttatásával már találkozhattunk 2012 januárjában az Örkényben (Kerekes Évával, Zsótér Sándor rendezésében), ha valaki még emlékszik rá.
Ez most más, de továbbra sem tűnt a leírás alapján sem könnyű nyári darabnak, és a 85 perces előadást megnézve most már mondhatom, hogy nem is az, viszont van benne négy nagyon jó színész, akik képesek csodát csinálni: megelevenítenek egy olyan szöveget, amely leginkább egy, a házasság létjogosultságát tárgyaló vitairathoz hasonlít. Érzem, hogy jól lehetne sörözni utána, és közben mélyre ásni a témában – már amennyiben valaki fel van szerelve ismerősökkel-barátokkal, akik erre elmennek vele, és még van idejük beszélgetni is. (Ez nekem nem jött össze, ha lenne ilyen közegem, akkor nyilván nem lenne időm blogot írni...- Jellemzően egyedül megyek színházba, és ez jó is így, van elég felbukkanó ismerős mindenhol, de épp a Nórával kapcsolatban próbálkoztam partnereket szerezni, mert valahogy éreztem, hogy ez éppen az a darab, amelyiket jó megbeszélni utána. Aki menne rá, vigyen magával valakit. Akár tesztnek is beválhat az előadás, megtudhatja valaki, hogy egy számára fontos illetővel egy fontos kérdésben mennyire van összhangban. Lehet, hogy egy este befektetésével éveket takaríthat meg...)

Kováts Adél - Csankó Zoltán (Pénzes Kristóf fotója)