Mezei néző

 13 előadás

1. Centrál – Illatszertár
2. Centrál - Kísértetek
3. Karinthy Színház – 15h – Rozsda lovag és fránya Frida
4. Katona – Ascher Tamás Háromszéken
5. Katona – Sufni – Csendet akarok
6. Kolibri – 10h – Macska voltam Londonban
7. Ódry – 22.30 – Fondor és szerelem
8. Örkény – IV. Henrik
9. Örkény Stúdió – 19.30 – A Dohány utcai seriff
10. Radnóti – Téli rege
11. Rózsavölgyi Szalon – 19.30 – Valentin nap éjszakája
12. Thália – A Grönholm – módszer
13. Erzsébetligeti Színház – A fajok eredete

Január 14 vasárnap – 11 előadás

1. Belvárosi Színház – 15h, 19h – Vőlegény
2. Katona – Sufni – Holt lelkek
3. Katona – Sirály
4. Kamra – Részegek
5. Kolibri – 10h – Macska voltam Londonban
6. Müpa – 11h, 15h – Operamacera (Figaro házassága)
7. Örkény – Az átváltozás
8. Örkény Stúdió – 19.30 – Diggerdrájver
9. Rózsavölgyi Szalon – 19.30 – Mesterhármas
10. Vígszínház – Hamlet
11. Erzsébetligeti Színház – 18h – Tagadj, tagadj

„Ha az ember nagyon meg akar valamit nézni, odamegy és bejut” - mondtam el/írtam le hosszabban-rövidebben ezt a gondolatot az utóbbi héten belül legalább öt embernek. Ami pedig nem sikerül, azt nem is akartuk ELÉGGÉ. (Ez egyébként Horatius vesszőparipája volt - legalábbis Petrarca szerint, ajánlom mindenkinek a "Kétségeim titkos küzdelmé"-t. )

Ennek fényében az, hogy nem sikerült megnéznem Beethoven C-dúr miséjét kedden, említésre méltó, és tanulságokat hordoz. Közvetítés viszont legalább volt, és azt élőben is, másnap pedig többször meghallgattam.

Van aki ott volt és fotózott (kép egy FB-csoportból)

12 előadás

1. Átrium – 15h, 19.30 – Igenis, miniszterelnök úr!
2. Belvárosi Színház – 15h, 19h – Száll a kakukk
3. Centrál Színház – A lepkegyűjtő
4. Karinthy Színház – Klotild néni
5. Katona – Nóra
6. Katona – Sufni – Nem vagyunk mi barbárok
7. Kamra – Bádogdob
8. Örkény Stúdió – Hit, szeretet, remény
9. Radnóti – A játékos
10. Rózsavölgyi Szalon – 16h, 19.30 – Az ismeretlen
11. Thália – Csoda korban élünk
12. Vígszínház – Hamlet

Nem tudom, hogy elég jó hatásnak minősíthető-e, ha egy színházi előadás eléri azt, hogy az ember elkezdje megint olvasni a szerzőt, de ez az, amiről be tudok számolni a tegnapi premier következményeként.

Erre a napra nekem masszívan be van írva egy koncertszerű opera, A vámpír. Tavaly láttam egy rendezett előadást belőle, aztán megnéztem ennek a szereposztását, és nem is volt tovább min töprengeni. Azóta a címszereplőt lecserélték, de kaptunk helyette egy olyan külföldi baritont, akiből kinézhető, hogy koncerttermi körülmények között is játszani fog. Bruno Taddia már bizonyított az Olasz nőben....A többiek stabilan ugyanazok - Kolonits Klára, Keszei Bori két áldozat , és Cser Ádám vezényel. Van elég sok jegy, az utolsó percben is megvehető, akár a maesteszinhaz.hu-n is lesz talán.

Ezen túl 10 előadás:

1. Átrium - 19.30 - Igenis, miniszterelnök úr!

2. Belvárosi Színház - Párterápia

3. Jurányi - Szociopoly 

4. Karinthy Színház - Tortúra

5. Katona - A bajnok

6. Katona - Sufni - Bihari

7. Katona - 19.30 - A borbély

8. Kamra - Ahogy tetszik

9. Rózsavölgyi Szalon - 19.30 - Visszavonulás

10. Thália - Csoda korban élünk 

11 előadás jan 11-re:

1. Átrium - 19.30 - Átriumklorid

2. Belvárosi - Várj, míg sötét lesz

3. Operett - A víg özvegy

4. Centrál - 19h - My fair lady

5. Jurányi - Sömmi

6. Katona - Borisz Godunov

7. Kamra - A kaukázusi krétakör

8. Örkény Stúdió - Kripli Mari

9. Radnóti - Buborékok

10. Rózsavölgyi Szalon - 19.30 - Visszavonulás

11. Thália - Hétköznapi őrületek

Valakinek eszébe jutott a Tháliában, hogy jópofa dolog lenne Oscar Wilde-ot játszani, esetleg a Lady Windermere legyezőjét, amelyet magyar színpadon 1903-ban (a Nemzetiben és Kolozsváron) és 1959-ben ( a Madách Kamarában) mutattak be és többször nem. Akiben ez felmerült, nyilván első újraolvasásra arra is rájöhetett, hogy a legutolsó premier óta is jól eltelt az idő, nemhogy 1891 óta, amikor a szerző ezt a saját korának címezve papírra vetette, nem kevés társadalomkritikai éllel.

Ez nem görög tragédia, amely voltaképp időtlenként is játszható, hanem egy társalgási szalonvígjáték, amelyet „stílusban kell tartani”, és az internet és a film korában óriási kockázat vágások nélkül előszedni, mert a közönség kevéssé jól viseli a lassú színházat, pont ahogy a túlírt blogbejegyzéseket sem. Lehet, hogy hatvan éve a Madách Kamarában Mezei Mária és Váradi Hédi le tudta kötni különösebb trükkök nélkül a közönséget (jó lenne tudni, hogy pontosan hány előadást is ért meg Egri István rendezése, abból sok kiderülne ezzel kapcsolatban), de most elképzelhetetlennek tartom, hogy egy olyan felfogás, amelyik a művet változatlanul hagyná, nézhető lenne, mert annyira megváltozott a világ azóta. (Kit érdekel ma, hogyan fecsegtek a londoni szalonokban a ráérő arisztokraták? - Pontosabban: kit érdekelne ez majdnem három órán keresztül?)

A színház pedig mégsem arról szólna, hogy szedjük elő a porosnál porosabb darabokat és a „szerző véleményéhez híven” mutassuk be művelődési céllal, sokkal több értelme van, ha a ma közönségének akarnak valamit adni.

12 előadás:

1. Belvárosi - A folyón túl Itália

2. Operettszínház - A víg özvegy

3. Centrál - 15h - My fair lady

4. Centrál - 15h - Dolgok, amikért érdemes élni

5. Pinceszínház - A Gézagyerek

6. Katona - Háztűznéző

7. Katona - Sufni - Lélegezz!

8. Ódry Színpad -  22.30 - Tajtékos napok

9. Radnóti - Üvegfigurák

10. Rózsavölgyi Szalon - 19.30 - Kérem, én még nem játszottam

11. RS9 - 20h - De mi lett a nővel?

12. Szkéné - 20h - A Sütemények királynője

A megtekintett 242 előadásból a legjobb operaélményeimet már sorra vettem, legyen szó a prózai előadásokról ezek után.

Olyan előadás csak egy volt, amelyik annyira lelombozott, hogy ott is hagytam, és nemigen tudnék semmilyen pozitívumot kiemelni belőle utólag sem. Csak arra megyek el, amelyikben látok valami vonzót, és részértékeknek is tudok örülni – akár annak is, ha csak egy színész tetszett benne. Tanulni pedig minden előadásból lehet, így igazán csalódottan ritkán távozom egy színházból.

Most azokat az előadásokat és színészeket sorolom fel, akik az általam látott produkciók elég jó színvonalú átlagából is kiemelkedtek, akiket különösen szerettem.