Színházi válság van kétségtelenül, még mindig hat a „maradj otthon” kampány, a kevésbé (vagy egyáltalán nem támogatott) színházakban már megtöbbszöröződtek a helyárak, ha a Covid előtti korszakhoz viszonyítunk, és egyre több az olyan előadás, amelyiket havonta maximum egyszer lehet eljátszani. Óriási a kontraszt, pláne, ha azzal a statisztikával vetem össze, amelyiket még 1997 táján készítettem egy színházi menedzsment kurzusra a budapesti színházi kínálatról. Mindennek ellenére még mindig van néhány hely, amely befogadói helyszínként olyan gazdag programmal rendelkezik, hogy a műsorukra ránézve a mezei néző nem is érti, hogy miféle válságról lehet szó…
Az egyik ilyen oázis a 6Szín, amelynek az új profilja lassan négy éve formálódik (2020. december 7. óta irányítja a színházat Földvári Péter és Kerekes-Katz Petra), és ez éppen a 80. bejegyzés, amely az ott színrekerülő saját illetve befogadott „független” előadásokról készül.
A profil lényege éppen a sokszínűség: novemberben lesz ugyan öt üres este, de öt dupla nap is, így harminc előadás nézhető – köztük Rényi Ádám új bemutatója, a Kapuzárási pánik, amely saját produkció, éppúgy, mint a korábbi, ugyancsak Rényi Ádám novelláira épülő A hosszú élet titka is volt, amely szintén műsoron van. (A színészek nem azonosak, de a dramaturg és a rendező igen – aki az előző produkcióval elégedett volt, az feltehetően ezzel is az lesz.)
A harminc előadás közül csak a legnépszerűbbek mennek egynél többször: A tökéletes nap (a decemberi jegyek között még lehet válogatni), a Kizárólag az utókor számára (Janikovszky Éva naplóiból készült előadás - nekem ez az előadás a személyes kedvencem az egész repertoárból, mindenképp nézendőnek érzem) és a színészek improvizációjára épülő Flódni.
Flódni - fotó: Szkárossy Zsuzsa
Hagyományos kőszínházban egyetlen társulat sosem játszhatna 26-féle előadást egy hónapon belül. (Ez a 26 csak részben fed át például az októberi műsorral, nem mindent lehet havonta előadni (és a színház kapacitása is véges), emellett mindig akad egy-egy újabb bemutató – a jövő héten például az Orlai Produkció, amely több előadásával is folyamatosan jelen van, előáll Klem Viktor újabb egyszemélyes előadásával, a Marlon Brando életét feldolgozó Botrányhős-sel. (A színész korábbi, gyerekeknek készült magánszáma a Szuper Verda ugyancsak a 6Színben az egyik kedvencem volt.)
Elmondható, hogy a 6Szín ezzel a széles repertoárral „mindenkinek játszik, de nem ugyanazon az estén”. A spektrum szélességéről az utóbbi egy hónapon belül ismét meggyőződhettem: négy, számomra új és egészen eltérő közönségnek szánt előadást láttam, amelyek ennek a közös ajánlónak a megírására inspiráltak.
Szaszák Zsolt és Szabó P. Szilveszter fotó: Szkárossy Zsuzsa
Minden hónapban van egy vagy két alkalom, amely a musical iránt érdeklődőket szólítja meg, jellemzően abban bízva, hogy az ismert énekesek neve bevonzza a rajongókat, akik a Madáchba és az Operettbe járnak legszívesebben. A 6Szín a látványos, nagy kiállítást nem tudja adni, viszont ehelyett a művészek civil énjüket is láttatják ezekben a beszélgetésekben, így akár azt is érezhetjük, hogy személyesen megismertük őket valamennyire. Szaszák Zsolt új sorozatának első előadásáról külön beszámolót írtam (Szabó P. Szilveszter bevált vendégként is), amelyből nyilván csak halványan körvonalazható, hogy mi várható november 8-án, amikor Janza Katával lép fel.
Kontraszt - apa és fia - Kerekes József és Bodoky Márk - fotó: Szkárossy Zsuzsa - 6Szín - Fb-oldala
Szeptember végén eljutottam a Kontraszt-ra, amely a nyári bemutató utáni második előadás volt, pályakezdő színészekkel (pl. Cseke Lilla Csenge, Kenéz Ágoston). Ez a produkció is jellemzi a helyszínt: rendre otthont ad a legfiatalabb generációnak, vannak vizsgák is és kísérletinek mondható előadások, amelyeknél mernek kockáztatni. Ezek a „művészszínházak”-ba járókat szólítják meg, akik figyelik a függetleneket is, sőt néha előfordulnak vidéken is, így „húzónév” számukra például Bíró Panna Dominika (akinek vannak már orlais bemutatói is, ld. legutóbb Brooklyni mese), de Bodoky Márk is, aki Miskolcon évek óta óriási főszerepeket játszik és a legnépszerűbb fiatal színészek egyike. (Miatta ezt az előadást muszáj lenne Miskolcra is vendégjátékra vinni – rajongótábora nem feltétlenül veszi észre a lehetőséget.) Csákvári Krisztián darabja a fiatalok élethelyzetéről, legégetőbb problémáiról szól – a bizonytalanságról, a perspektívák hiányáról és a cselekvésképtelenségről, függésről. Nagyon szerettem benne Takács Géza alakját, illetve Kerekes Józsefet apaként, aki jól érzékelteti, hogy jelen van, de mégis ugyanúgy tehetetlen – a szülők generációja nem fogja tudni a felvetett problémákat megoldani, ez az egy, amiben biztosak lehetünk. (Következő előadások: október 28, november 11).
Pankreátorok - fotó: Szkárossy Zsuzsa - 6Szín Fb-oldala
Egészen más világ a Pankreátoroké, akik egy régen futó előadásukat hozták el a 6Színbe. A Nevetésterápiá-t azoknak ajánlanám, akik nagyon jól szórakoznak a S.Ö.R és a G.Ö.R.CS. előadásain, szeretik, ha kifejezetten nevettetni akarják őket a legkülönfélébb vicces jelenetekkel és ennyivel be is érik. Az előadás némileg interaktív, folyamatosan meg vagyunk szólítva, de nem mindig muszáj visszaszólni…
Az előadás első részében a színházról, a másodikban a filmről anekdotázik a három teljesen feketébe öltözött színész, díszlet és jelmez nélkül is eljátszik sokféle jelenetet, megszemélyesít híres embereket. Három nagyon profi és a stand up illetve a pantomim műfajában egyaránt jártas színészt nézhetünk, Andrássy Mátét (akit a Forte Társulatban szerethettünk még meg, bevallom, nekem ezúttal ő volt a „húzónév”), Horváth Zoltánt és Szabó Mátét (nem a rendezőt, hanem a színészt). Ügyesek, szerethetőek.
Kérdéses, hogy a november 2. mennyire jó időpont az önfeledt kacarászásra, mindenesetre aki erre vágyik, az még dönthet addig az előadás mellett, jegyek vannak.
Mintapinty - fotó: Szkárossy Zsuzsa - 6Szín Fb-oldala
A negyedik előadás szintén befogadott produkció volt, a Mintapinty monodráma, amelyet a Kovács ikrek írtak (MILF című darabjuk nagy sikerrel fut a Jurányiban és Lesz majd minden c. nagyregényüket lelkesen tudom ajánlani – letehetetlen valóban, egy napon belül végigolvastam). 90 percben, két részben egyetlen szereplőt nézünk, aki – némileg csapongva - visszaemlékszik élete legkülönfélébb időszakaira. Kicsi a tér, kevés a kellék, és mindvégig azt az Ecsedi Erzsébetet láthatjuk, aki egész színészi pályáját vidéken töltötte, de néhány éve A hosszú élet titká-ban végre a pesti színházi életben is jelen van. Legközelebb: november 25-én!
A sort még bőven lehetne folytatni, de a többi előadásról írtam már külön. Van több gyerekelőadás is (novemberben új az Alice Csodaországban), de erre való a színház műsornaptára, amelyben a rövid ajánlók is jó támpontot adnak arra, hogy kinek melyik előadás válhat be.
A magam részéről csak azt kívánom a 6Szín csapatának, hogy meg tudják őrizni a helyet ilyen sokszínűnek, és még sokáig legyen elég befogadható előadás, amelyek közül válogatni tudnak, mi pedig tudjuk ezeknek örülni.
