Mezei néző

Debussy "Pelléas és Melisande" c. operája igazán megérintett, el tudtam benne merülni. Nem véletlenül került az Eiffelbe, eleve ritkán játsszák, nem biztos, hogy mindenki hasonlóképpen fog érezni, így aki nem ismeri, feltétlenül hallgasson bele, mielőtt elmegy rá – lesz még egy idei utolsó alkalom,…

A korábbi évekből származó híresztelések alapján azt hittem, hogy a katolikus templom ostromában fogok részt venni az Operabeavatóra való bejutás kapcsán. Nem sorszámos esemény, nincs tuti bejutás, és fél óránál korábban a kezdés előtt nem lehetünk ott. Szinte biztos voltam abban, hogy esélytelenek…

Még emlékszem a napra, amikor Kissjudit Anna beugrott a Gioconda bemutató előadásába. Mindig nagy pillanat, ha az ember átéli, hogy a több évvel korábbi jóslata beválik, és egy művész valóra váltja azt az ígéretet, amit megláttunk benne. Ezúttal is ez történt, blogírói pályám során nem először. Az…

Az Operaház hatalmas lendülettel pótolja a tavaly tavasztól mostanáig elmaradt bemutatóit, így az az operakedvelő, aki ránéz a műsorra (heti négy ingyenes és egy fizetős közvetítés) ugyanúgy „lerohanva” érezheti magát, mint ahogy néhány éve, a 33-36 új bemutató idején (nem is volt ez olyan régen,…

3825-ön állt a színházi előadás számlálóm március 16-án a Rózsavölgyi Szalon „Az utolsó óra” című előadása után, amely a 2019-20-as évadban a 158. eseményem volt. Az utóbbi (blogírással töltött) 8 évadom átlagánál 70 előadással néztem kevesebbet. A karantén feloldása után július-augusztus folyamán…

Még lesz egy utolsó előadás Békés András „A sevillai borbély”-rendezéséből augusztus 9-én, vasárnap, amelyre valószínűleg a maesteszinhaz.hu-n lehet is jegyeket kapni este 9-től. Ez a leglényegesebb információ, és remélve, hogy lesz, aki kedvet kap, már itt is a beszámoló.

56 nap telt el az előadás óta. Szinte hihetetlen – egyszerre tűnik közelinek, és egy másik időszámítás egyik utolsó eseményének. A fiammal néztük a nyilvános főpróbát, aki most az imént, amikor meglátta a színlapot az asztalomon, amelyik megint előkerült a papírhalom aljáról, gyanút fogott – „még…

Számomra a Figaro házassága „A” legfontosabb opera Kovalik Balázs 2006-os rendezése óta, folyamatosan foglalkoztat, ha van belőle éppen futó előadás, ha nincs. Bármilyen színrevitele érdekel, emiatt lehet az, hogy az elmúlt hét éven belül kereken nyolcvan alkalommal írtam róla. Volt már…

A három adagnyi prózai és a pesti zenés előadások után ennek a kevésbé rövid bejegyzésnek tényleg inkább nyomhagyó és személyes jellege lesz, mivel a legtöbb itt említett előadás már nincs is műsoron, de néhány azért még igen. Amiről itt szó van, az nagyjából a tavaly látott 246 előadás 10%-a…

Többfelvonásos napom volt vasárnap. A délutáni Gellérthegyi álmokról már beszámoltam, és most már jöhet a nyomhagyó bejegyzés Gábor Sylvie Bűvös-keresztmetszetéről, amelyet Weber operájából készített. A Müpában volt már korábbi hasonló jellegű vállalkozása – a Fesztiválszínházban a Hamupipőke -, és…