Az új műsorfüzet 383 oldalas. Ebből bárki sejtheti, hogy jóval több előadást ÉS egyéb programot hirdet meg az Opera, mint korábban. „Ahol kinyílik a világ” az idei szlogen, és érezhető is ez a nyitás. Először leírom a gondolataimat a füzetről és aztán kiemelném azokat a jövő évi előadásokat, amelyeket én fontosnak tartok (ez nem lesz kevés), némi indoklással. Hátha van olyan, akiben felmerült, hogy jó lenne egy bérlet…Azt még mostanában lehet megvenni.
A füzetről:
Még Kovalik Balázs regnálása idején készítették el az elsőt, és azóta megtartották ezt a műsorkalendárium formátumot, de csak idén lett ilyen látványosan vastag. A korábbi időszakoktól eltérően most kizárólag a kampányfilm fotóit használják, amelynek a füzet tanúsága szerint mindössze 16 nevesített művész-közreműködője volt. Az Operaházban talán ezer ember is dolgozik azért, hogy működjenek az előadások, és én azt az évadkönyvet szerettem igazán, amelyben igyekeztek ezt a tényt érvényre is juttatni, a közönséggel is éreztetni.
Ha az ember bemegy a Házba, igenis fontosak a nézőtéri dolgozók is. A törzsnézők közül sokan már rég kialakítottak valamifajta kapcsolatot a jegyszedőkkel. Ugyanígy a zenekari tagokat, az énekkari művészeket is kezdi az ember egy idő után az utcán megismerni. Nem beszélve aztán a szólistákról – ha tetszik, ha nem, a legtöbben a „nevekre” váltják meg a jegyet. Az egyén függő persze, hogy ez a név Rost Andrea, Rálik Szilvia, vagy netán – mint a lányomnak, (aki kiakadt a füzetet lapozva): Fekete Attila és Bretz Gábor IS…, hogy az összes nevet ne soroljam fel, akit figyelünk és MIND NINCS BENNE a füzetben a képe. Pedig ez a füzet alapvetően informatív célt szolgálna és amíg a film akár meg is felelhet a kampány-céloknak, ezerszer jobb lett volna ezúttal is, ha a füzetben minden darabnál egy tetszőleges szereplő képét hozzák. Lehetne manipulálni a nézőt és választhatnák a leghíresebb vagy a legszebb énekest/táncost, de nekem ez a sokszínűség, amit a füzet betűi 383 oldalon bemutatnak, nem tükröződött a képeken keresztül. A hiányérzetem akkor is megvan, ha történetesen 16 kép szerepel Cser Krisztiánról, aki nekünk is fontos, nemcsak a kampány-tervezőinek. (Eszembe jutott, hogy ezzel a logikával jövőre és a további évadokban megint mást választanak – és lehet, hogy Cser egy fotón sem fog ezek után szerepelni a következő 25 évben, mert mindig más lesz az év arca...) És ha már rá esett a választás, és ennyire preferált énekes – akkor ugyan mondja meg valaki, hogy mi az ördögért nem adják neki vissza a Pomádét és a Leporellót, amely szerepekben már bizonyított? Ennyit erről. Többre menne vele ő is, mi is, mint a plakátokkal.
A jövő évad terveiről:
Majdnem minden lapon volt olyan énekes, akit bejelöltem magamnak, de most csak azokat a bemutatókat sorolom fel, amelyek leginkább érdekesek lehetnek. A balett kedvelőitől elnézést kérek, azokról az előadásokról nem szólok. Ha elkezdene a balett is érdekelni, már végképp képtelen lennék az időmet beosztani (és mikor írnám meg a reflexiókat?)
Ami jövőre NEM lesz és nekünk fáj: Anyegin, Xerxesz (ezek már idén sem voltak, bíztunk benne, hogy két évenként mégis előszedik...), illetve Rózsalovag és Arabella sem. Utóbbiak most májusban még nézhetőek!
Erkel - Dohnányi Ernő: A tenor – Én sosem hallottam erről a vígoperáról korábban, amelyet Almási-Tóth András rendez, és lesz benne számomra több fontos énekes is – úgymint: Farkasréti Mária, Miksch Adrienn, Fekete Attila, Geiger Lajos ÉS Csiki Gábor, akit eddig a karban is észrevettünk, de idén több szóló szerepet is kap.
Operaház – Cosí fan tutte – Jiri Menzel rendezésében ÉS itt is sok fontos énekest látok, erősen úgy néz ki, hogy Balga Gabi és Kálnay Zsófia miatt mindkét szereposztást nézni kellene. Kálmán Péter!
Margitsziget – Carmen – Oberfrank Pál rendezi, előbemutató, amely októberben kerül az Erkelbe. Nyolc-kilenc nevet húztam alá, ez is mindkét szereposztásos témának néz ki. Vilmának Nyári Zoltán és Gábor Géza miatt kihagyhatatlan lesz, a magam részéről itt Schöck Atala és Létay Kiss Gabriella nevét is vastagon megjelöltem.
Zeneakadémia – Lukrécia meggyalázása – Tavaly az Operában ment egyszer, sokkal realistább gondolkodásra vall ezt megőrizni, de a Solti György terembe helyezni. Néztem, szerettem, a szereposztás változatlannak tűnik – nagyjából. Meglepne, ha kihagynám.
Opera – Haydn – A lakatlan sziget – számomra ismeretlen opera, új kaland – ÉS: Gradsach Zoltán, Csapó József szerepel.
Erkel – A bűvös vadász – Zsótér rendezés lesz, és az énekesek elosztásából ítélve, már ha a füzet szerinti összeállítás marad, egyértelműen mindkét szereposztás megnézése elkerülhetetlen lesz, sőt látom magam, amikor decemberben kétnaponként visszaülök rá, vagy legalább az egyik szereposztásra többször is.(Kovács István, Szabóki Tünde, Fekete Attila és Cser Krisztián)
Opera - Sztravinszkij – A kéjenc útja – ez is új vizeket jelent nekem. Önmagában ez is ok a megnézésre, de ott van megint Kálmán Péter, tehát az egyszeri megtekintés garantált.
Erkel – Nabucco – Kesselyák Gergely rendezés lesz ÉS a lányom követelni fogja Kálmándi Mihály és Nyári Zoltán miatt, ebben biztos vagyok.
Opera – A Rajna kincse – biztosan ötvennél többször láttam az elmúlt húsz évben a darabot, beleszámítva persze a Wagner-napokon kívül a régi, a Szinetár-éra alatt elkészült Rajnákat is. Most is arra készülök, hogy az egy hét alatt kitűzött négy előadást nézem, rossz esetben hármat csak. Jó a szereposztás, benne: Németh Judit, Gábor Géza és Cser Krisztián is.
Erkel – Aida – 22 év után új rendezés lesz, mégpedig Mohácsi Jánossal. Ez lesz az első operarendezése. Emiatt bármilyen szereposztással nézném, de jók a nevek is…
Erkel – Leánder és Lenszirom – Zsótér meseoperát rendez (zeneszerző: Tallér Zsófia) és én nézem.
Opera – Gounod: Faust – Bretz Gábor az évad végén azért feltűnik Mefisztóként, addigra már eléggé hiányozni is fog…
Opera – Doktor Faust – Szabó Máténak lesz ez a bemutatója, félig szcenírozott formában…
Repertoár-darabok (a teljesség igénye nélkül):
Menotti – A telefon (szabadtéri előadás volt, Almási-Tóth András rendezése)
Erkel - Don Carlos: két szereposztásban kell majd néznünk részben Kálmándi Mihály és Molnár Levente, részben Gábor Géza és Cser Krisztián miatt.
Opera – Iphigeneia Tauriszban – idei év végén lesz ez az Alföldi-bemutató, majd jövőre októbertől. Ezt is néznénk csak a rendező miatt, egyszer biztos.
Erkel – Vérnász – a Kovalik-rendezés felújítása, önmagában is érv – de még ott van Balatoni Éva és Miksch Adrienn
Erkel – Dózsa György – Fekete Attila, Miksch Adrienn, Geiger Lajos, Cser Krisztián – egyszeri alkalom!
Opera – A denevér – Szilveszterkor Molnár Piroska lesz Frosch…
Erkel – Rigoletto – Gábor Géza idén szenzációs Sparafucile volt, van egy érzésem, hogy jövőre is lecsekkoljuk…
Opera – Pillangókisasszony – Létay Kiss Gabriella szívrepesztő a szerepben, mindkétszer sírtam, ha lesz lelkierőm, nézem, de mindenkinek csak javasolni tudom, hogy őt válassza.
Opera – Figaro házassága – én érintetlenül hagytam volna az idei 1. szereposztást, amelyről eddig kétszer is írtam – de meglátjuk a jövő évinek milyen lesz a kémiája… - nyilván muszáj azt nézni, amit kínálnak, de nem biztos, hogy négyszer is lesz erőm-kedvem beülni, mint idén
Opera – Boito - Mefistofele: Kovalik nagyszerű rendezése – Faust személye még bizonytalan…
És most vagyunk a füzet felénél.
A különleges események közül a Faust-fesztivál az, ami a legkiemeltebb. Két programsorozat még az, amelyik felkeltette az érdeklődésemet. Az OpeRaport az Erkel büféjében fog néhány énekest „kínpadra” vonni, keresztkérdések tüzébe helyezni – Hábetler András lesz az egyik „ítéletvégrehajtó”.
A Faggató pedig lehetőséget ad mindenkinek, hogy a premier sorozatok kiválasztott előadásai előtt 2 órával az alkotóknak tegyenek fel kérdéseket. Ez akár érdekes is lehet, ha a nézők komolyan mernek majd kérdezni és véleményt mondani.
Aki idáig eljutott, azokban nyilván van valamilyen szintű érdeklődés az Opera iránt. Csak azt tudom javasolni, hogy mindenki szerezze be a kiadványt, netről is letölthető, de macerásabb gépen olvasni. Döntsétek el magatok, hogy mi jöhet szóba, mi nem. Elég széles a választék, valami érdekes csak akad az itt felsoroltakon túl is. És különben is, „akinek ennyi jó kevés…”