Mezei néző

Az Átrium film-színház még csak/már harmadik évadában jár, de mostanára már saját arculattal rendelkezik, amely a többi kőszínháztól és alternatív játszóhelytől egyaránt elüt. 2014-ben hatvanötezer néző járt náluk és ennél is sokkal többen megfordulhatnak az előadások előtt a színház kávézójában, amely vonzó közösségi tér.  A színház programjában jelenleg nagyon erősen dominálnak az Alföldi Róbert és a Pintér Béla nevéhez kapcsolódó előadások, viszont mellettük fiatal és kevésbé közismert alkotók is szerephez jutnak. Több előadása volt már  a -011-Alkotócsoportnak, amely Radnai Márk rendezésében ismét új bemutatóra készül. (Én nagyon kedveltem a Droszt címűt, amely a tavalyi évadban rendszeresen műsoron volt.) 

A CLOSER (színlap) május 11-re készül el. Egy szerelmi négyszögről szól, melynek tagjai "folyton megcsalják egymást és őket is megcsalják. A szerelem létszükséglet számukra, de csak akkor, ha nem kaphatják meg. Ha kéznél van, már nem izgalmas."Szereplők: Anger Zsolt, Dobó Kata, Kovács Ádám, Osváth Judit.

Az előadás kapcsán az igazi újdonság a finanszírozási mód: Magács László az Átrium igazgatója egy új finanszírozási forma lehetőségét veti fel: megadják az esélyt a közönségüknek, hogy már az előadás előtt, a jegyvásárláson is túl, támogathassák a produkció létrejöttét. Hogyan?

Ezen a napon én a Jurányiban nézem Dömötör András bemutatóját (Kaputt), de vannak azért tippjeim, ha valakinek más kellene...( Az Örkényben is bemutató lesz: A Bernhárdi-ügy)

Holnap lesz még egy utolsó előtti Rajna, amelyről most már háromszor is írtam (ajánló, főpróba+premier, harmadik nézés kapcsán kiegészítés). Aki még gondolkodik: az előadás napján 14h körül pár olcsóbb jegy rendszerint felszabadul, amelyeket félretettek. Ekkor érdemes megnézni a jegymestert. Egyébként pedig:

Reményeim szerint most képes leszek végre röviden összefoglalni egy újranézés tapasztalatait. Nem változott meg alapjaiban a véleményem, amelyet a főpróba és a premier alapján összegeztem, ez itt annak a kiegészítése csupán, néhány gondolat.

Egy hete voltam idén másodszor  a budaörsi színházban. Azóta elsodort az élet, többek között az azóta megtekintett hat előadás is jobban hatott rám a szokásosnál (pl. A Rajna kincse, Don Giovanni, Brand, Züfec), és minden esetben több idő kellett a szokásos három óránál a megírásra. Mivel kedd este azonnal nem tudtam megírni, így most más perspektívából lesz szó erről az előadásról. Sajnálom, hogy így alakult, de legalább egy hét alatt sok minden letisztul. A jó benyomás megmaradt. (Ez a legjobb Ármány és szerelem előadás, amellyel találkoztam eddig, ezt tudom előrevetíteni.)

Most A Rajna kincse harmadik megtekintésére készülve túl sok mindent nem vettem észre a holnapi műsorban, ami kifejezetten vonzana. Lesz azért A sevillai borbély az Erkelben (jövőre úgy tűnik NEM lesz műsoron, tehát most kell nézni, ha valaki akarja), a Rózsavölgyiben új bemutató jön (Szakonyi: Örvény), én azt tervezem nézni. Aki nagyon jót akar magának és délután háromkor ráér, én feltétlenül javasolnám viszont a Tíz emelet boldogságot...Hannus Zoltán előadása tavaly az egyik legkedvesebb élményem volt, az IGAZI "remény színháza", a maximumon.

A műsor erre a napra nem tűnik annyira ígéretesnek, bár miután két helyen nem lehetünk egyszerre, így egy jó előadás éppen elég. Lehet próbálkozni A Rajna kincsével, amelyről épp tegnap szedtem össze - két előadás alapján - a benyomásaimat, illetőleg a Pesti Színházban a Kvartett c. Spiró darabbal (Börcsök Enikő!) vagy aki netán Alföldi Róbert látására vágyik, az mehet az Átriumba - Igenis, miniszterelnök úr! lesz. Meg persze ott Fidelio Súgó, abból lehet bővebben is tájékozódni...

A címben kiválasztott mondat egy a sok közül, amelyek mind alkalmasak lennének a könyvdráma szövegéből arra, hogy a mű fő gondolatait idézzék. Korábban sem nem olvastam, sem nem láttam a darabot. Utóbbi azért is nehéz lett volna, mert a színházi adattár szerint sehol nem mutatták eddig be. Ez vagy igaz, vagy nem, de mindenesetre az én látókörömbe nem került korábban. Az előadás megtekintésére egyértelműen a rendező személye miatt vállalkoztam, bár ha megkapargatom jobban, lehet, hogy egy ismeretlen Ibsenre kíváncsi lettem volna akkor is, ha például valamelyik független társulat vagy az általam látogatott kőszínházak veszik elő.

A héten eddig hat előadást néztem, és éppen a legelsőről, a keddiről még hiányzik a megemlékezés. A jövő héten ehhez képest lassítás várható, legalábbis a körülmények erősen ennek szükségességére mutatnak rá. Hétfőn menjetek helyettem is színházba, van öt tippem hozzá:

Ilyen megoldáshoz ritkán nyúlok, lehet, hogy kész katasztrófa lesz az eredmény. Megírtam a főpróba utáni benyomásaimat és most a premier után módosítom helyenként, illetve még utólagos (zárójeles) megjegyzéseket hozzáfűzök. Hét oldal, mert mint korábban leírtam a blogom célja az ajánláson túl a visszajelzés és a dokumentálás is. Még így is felületes. Ha ide téved egy-egy énekes, az a nevének kiemelése után könnyen megtalálja, hogy rá mi vonatkozik, a többit hagyhatja (hiszen aki benne dolgozott, az tudja úgyis milyen az előadás, nem én fogom kiokosítani - ebből esetleg azt látja, miként hatott EGY (=1 db) olyan mezei nézőre, aki történetesen sokat hallotta az operát. Biztosan másként ült be és ment ki az, aki ezt a zenét most hallhatta életében először.)

Röviden nézőknek: aki nem ismeri a Rajnát, az semmiképp ne hagyja ki - néhány jegy van még. Aki meg igen, az legyen nyitott és hallgassa meg ezeket a jól összeválogatott, kitűnő énekeseket is. Egy ismerősömet idézem: "egyszer meg lehet nézni". Én ezen már túl is léptem - kétszer néztem meg.