Mezei néző

Örülök, hogy hosszú halogatás után végre megnéztem az átütő Angyalok Amerikában után Nagy Péter István korábbi munkáját is, amely az éppen felnövekvő generációk helyzetéről, és talán elsősorban nekik szól. Ezen a márciusi estén a színház túlnyomó részben diákokkal volt tele, nagyon úgy tűnik, hogy a…

Annyira jó lenne leírni, hogy hagyjatok már minket ezzel a darabbal, mert még annyira sem aktuális a történet, mint 1993-ban és 2012-ben volt, és egyébként is minden nagyszerűen alakul nemcsak itthon, de Amerikában, a szabadság hazájában meg pláne, ahol évtizedek óta kínosan vigyáznak arra, hogy…

A K – mint kontroll után két nappal a Stúdió K társulata egy másik arcát mutatta, a szkeccs-színház után egy klasszikus, viszonylag közismert történelmi tragédia következett, Schillertől a Stuart Mária. Egy részben, szünet nélkül játsszák. Ez pedig AJÁNLÓ, nem kritika. Miután az idei időpontokra…

A Radnóti legújabb bemutatójának ötödik előadásán jártam, annak kapcsán írom ezt a nyomhagyó bejegyzést. Jellemzően főpróbát nézek, vagy ha nem, akkor elhalogatom a megtekintést, de ezúttal siettem – nem véletlenül. Több ismerősömtől hallottam ugyanis ezt a mondatot különböző variációkban: „ez lesz…

Alig kezdődött el az évad, de egy hónapon belül már ez a negyedik premierje volt a Radnótinak, ahol évtizedeken át ennyi volt az éves bemutatók száma. Ez az előadás elkészült már az elmúlt tél folyamán, márciusban bemutatták streamen, sőt még később is vetítették. Könnyen lehet, hogy emiatt már…

Immár egy hete, hogy láttam ezt az előadást, amelyről tudni lehetett, hogy ilyen formában – élő zenével – csak most az egyszer lesz, később a táncosok már felvételre dolgoznak. Ráadásul a részek közötti átrendezés alatt Selmeczi György, aki évek óta osztályfőnök az egyetemen, magyarázó beszédeket is…

Az Ódry Színpadon márciusban újra bemutató dömping kezdődött, és mivel már így is óriási lemaradást szedtem össze, kicsit elkeseredetten látom, hogy a hónap végére már csak azt mondhatom el, hogy a közel HARMINCFÉLE előadásnak mindössze csak a harmadáról található ajánló a blogomon, szinte be…

Tavaly emlékezetes estém volt május 24-én, egy zongorás Kékszakállú - ráadásul premierek özöne esett erre a napra, ha jól emlékszem, összesen hat fontos előadást ütött ki ez az egyetlen óra. A többit azóta pótoltam, és mostanáig váratott magára ez az utolsó is, amelyet aznap, ha nagyon belehúzok,…

A prózai színház után legyen most külön szó a zenésről, amely az én esetemben leginkább operákat jelent, bár nem csak. Tavalyhoz képest a legnagyobb változás az volt, hogy az előző két évi átlagának a negyedére esett vissza operalátogatásaim száma, bár még így is minden bemutatót legalább egyszer…

Paul Hindemith korai műveire hívja fel a figyelmet az idei „Late Night”- program, amely a késői kezdés ellenére már évek óta az Operaház egyik legsikerültebb vállalkozása. Ezúttal négy kamaradarab bizonyítja, hogy van élet az „ABC-operákon túl is (Aida, Bohémélet, Carmen – ahogy ezt mondani…