Mintha kicsit takaréklángra kapcsolnának már a hétvégén a színházak, vagy csak nekem nem tűnt fel több igazán izgalmas előadás (azok közül, amelyeket már láttam), van három:
1. Örkény Színház - Übü király
2. Rózsavölgyi Szalon - Mellettem elférsz
3. Thália - Telefondoktor (Göttinger Pál)
A kelleténél kevesebbet vendégszerepel Pesten a kecskeméti Ciróka Bábszínház, viszont amikor csak tehetem, igyekszem őket nézni, mert minden hozzájuk kapcsolódó élményem pozitív. Most a Lúdas Matyit játszották, mégpedig Tasnádi István átiratában, Vidovszky György rendezésében.
Vannak egészen ritkán játszott előadások, amelyeket havonta egyszer lehet megtalálni a műsorban. Ilyen ez is. Camus Caligulája túl gyakran egyébként sincs repertoáron, mert nem kínál könnyed kikapcsolódást a mindössze szórakozni vágyó nézőnek. Legközelebb január 12-én kedden nézhető Kedvek Richárd rendezése az Aranytízben.
Ha színházba mennék és nem az ötödik Don Giovannira az Erkelbe, akkor vagy az Örkény Színház Tartuffe-jét, vagy pedig Jordán Tamással és Molnár Piroskával a romance.com-ot választanám a Rózsavölgyi Szalonban.
Nagyszabású esemény volt az Erkel Színház szombati premierje. Anger Ferenc rendezésében három különálló egyfelvonásost látunk, amelyekhez 35 szólistát vettek igénybe. Közülük hárman (Wiedemann Bernadett, Farkasréti Mária és Szerekován János) dupláztak is. Talán éppen azért, mert túl sok erőforrást igényel, az Operaház esténként két-két előadást fog kombinálni a továbbiakban és csak ezen az egyetlen estén volt a három darab együtt látható. Kesselyák Gergely vezényelt, mielőtt elfelejtem ezt az apróságot. Miután az első főpróbáról írtam már beszámolót, kisebb kiegészítés következik csak.
Xavier Sabata káprázatos művész - akárki meggyőződhet erről, aki elvetődik Vivaldi korábban nem játszott operájára, a Farnacéra. Ráadásul tíz énekelni tanuló részt vehetett egy négy-öt napos mesterkurzuson, amelynek záró koncertje most volt a Székely Bertalan teremben. A helyszín ismét felidézte bennem a májusi éjszakai vetélkedő boldog pillanatait, jó volt itt lenni egy órát megint.
Nem ez a hétfő a legmozgalmasabb nap, viszont a MET-ből hazatér Molnár Levente és fél év kihagyás után ismét látható - ezúttal a Müpa Adventi koncertjén. Ezen kívül erősen figyelemre méltó a Jurányiban az Egyasszony és az Örkényben a Liliomfi is. Én ezekből válogatnék elsősorban.
Öt nap kihagyás után folytatódott a Don Giovanni sorozat, amelynek első szereposztása két előadás után másik Don Giovannihoz jutott Bretz Gábor személyében és hozzá egy új karmesterhez is, Bogányi Tiborhoz. Ez nem kis változás, de a korábbiaknál is érzékelhettük, hogy még akkor is nagyon más tud lenni egy előadás, ha pontosan ugyanazok hozzák létre és csak egy nap telik el közben. Aki a legutóbbi monstre bejegyzésemen átrágta magát és a tíz oldalt soknak találta, az megnyugodhat - most ez rövid lesz, aki meg még elolvasgatná a fejtegetéseimet, azoknak meg jönni fog a második szereposztás három előadásáról (dec. 13, 17, 19) egy újabb is.