Mezei néző

jan.14.

2012. jan.12.

2013. márc.25.

Az előadás még most is műsoron van, színesíti  a repertoárt. Aki egy szórakoztató estére vágyik és nem többre, az nem csalódna.

http://www.thalia.hu/index.php/main/program/csonak_2066

2012. jan. 10.

2012. jan. 8.

Vasárnap megnéztem a Szirénéneket a Kamrában. (Odüsszeusz három fia keresi apját. - ez a téma röviden) Nem gondoltam rá, hogy előtte elolvassam a szöveget, mert fel sem merült bennem, hogy kiadták. De, kiadták a Nádas Péter sorozatban. Ez is Dömötör András-rendezés, nagyon jó valóban,  operaszerű, meglehetősen tömény. Nádas Péter jellemzően nem könnyű olvasmány, gondolkodni kell. Ez az előadás is elég komoly szellemi munkát igényel a befogadótól. Ha menni akartok, utolsó percben is lehet, mert erre is maradnak jegyek és az utolsó órában csak 145o Ft, nem 29oo Ft. Kicsit szomorú, hogy egy ilyen minden tekintetben kidolgozott, igényes, nagyszerű színészeket felvonultató játék, amiben nehéz hibát találni, ennyire kis nézőteret sem tölt meg. Gondolom, a tömegek észlelik, hogy ez nem lesz felhőtlen szórakozás. De nagyon emlékezetes lesz.

2013. márc.14.: Hm. Egy évnél több eltelt. Az előadásra főbb vonalakban valóban emlékszem, az fogott meg, hogy milyen összhang uralkodott a színpadon, félelmetesen kidolgozottnak érződött minden apróság. Szacsvay és Szirtes Ági arca az, ami ennyi idő után is bevillan ebből az előadásból. Na meg az, hogy minden percben szükség van a megfeszített figyelemre. Terveim szerint ezeket az utólag feltett kommenteket majd kiegészítem részletekkel olyan előadás esetén, amelyik még aktuális lehet. Sajnos ezt is levették, ahogy a Bőrpofát is, Dömötör másik előadását, aminek éppen tavaly januárjában volt a bemutatója. 

A Katona dramaturgjainak sem lehet könnyű, mert olyan darabokat találni, amelyek a mai korról beszélnek, a rendező is lát bennük fantáziát, a nézők érdeklődésére is számot tarthat és kicsit sem kommersz-gyanúsak, nagy kihívás találni. Ahogy látom a megvalósítással már kisebb a probléma, kevés néző előtt is csúcsformában dolgoznak a művészek.

2012. jan. 7. 

2012. jan. 7.

2013. márc.14. - A feltöltés ideje

Az évad későbbi előadásainak fényében kifejezetten felértékelődött ez az előadás bennem. Valószínűleg azért, mert a darabot nagyon szeretem. Végig terveztem az újranézést,  de még nem került rá sor. Kíváncsi voltam, hogy mennyire állt össze. Ez az előadás tartja magát, a valamivel korábban bemutatott "A filozófus" viszont már lekerült a műsorról azóta. 

2012. jan. 5.

Az évadot 3 hét pihenő után a Kamrában folytattam a Bőrpofa c. előadással. Igazából semmi kedvem nem volt megnézni, mert nem volt kedvem beleélni magam annak az állástalan írónak a helyzetébe, aki szabad idejében láncfűrészes gyilkosnak öltözik be és tévénézés közben vadul brümmögteti a frissen vett láncfűrészét. (A konfliktus forrása az, hogy barátnője rajtakapja tombolása közben...Poént nem lövöm le.) Valahogy nem vágytam rá. De Dömötör András rendezte, akinek jellemzően szellemesek, jól kidolgozottak a munkái, emiatt követem a pályáját. Így odamásztam a főpróbára, ami 80 percig tartott, szünet nélkül. Kellemes meglepetés volt, bár nagy dilemma az, hogy valakinek ajánlani merném vagy sem.

Ha valakit érdekel ez a téma, semmiképp nem fog csalódni, végig leköti a figyelmet a két szereplő, mint rendezés egységes, szakmailag kevéssé (= egyáltalán nem) lehet belekötni. Az én agyamban azért feltétlenül felmerül, hogy fogják megtölteni erre a darabra  a kb. 6o fős nézőteret, amikor a Kamra legtöbb előadásra csak félházat tudnak összeszedni a legjobb kritikai visszhang mellett is. 

Néző nélkül pedig nincs színház.

2013. márc.15. - a feltöltés ideje:

Az előadás nem ért meg egy egész évet. A problémája nyilván az előadás témája volt. A közönség tényleg nem jött be, ahogy előre éreztem ezt. Mészáros Béla és Borbély Alexandra nagyon rendben volt, számukra ez az előadás igazi feladatot kínált, fejlődési lehetőséget. Az utóbbi időben úgy tűnik, hogy kevés színész kap hasonló kaliberű munkát. Sajnálhatják, sajnálhatjuk mi is, hogy le kellett venni azóta a műsorról. Én egy év után is sok részletre emlékszem, nyomot hagyott az előadás.