2012. jan. 10.
Egy pihenőnap (igazából félévi dolgozatjavítás) beiktatása után életemben először megnéztem az Operában a Denevért Vilmussal. Itt aztán volt látvány, könnyedt szórakozás is, ahogy egy nagyoperett esetében elvárható.
Vida Péter miatt mentem aki Frosch, a fegyőr volt, ami Latabár egyik legendás szerepe. Most is neki volt egyértelműen a legnagyobb sikere. Olyan volt az előadás, amilyen a papírforma szerint lehet egy jó Denevér, semmivel sem több, viszont nem is kevesebb. (Azért érdekelne, hogy Kovalik ezt hogyan turbózná fel, mert valószínűleg ez az anyag a modernizálást levetné magáról.)