Mezei néző

Nemrég számomra is váratlan esemény volt A cirkuszhercegnő megtekintése, amelyet egy ígéretes tehetség, Papp Balázs beugrása indokolt, de azért nehéz lett volna nem észrevenni az operettben fellépő ügyes artistákat is, akiket a cirkuszi hangulat érzékeltetése miatt építettek be az előadásba. Ugyanígy muszáj tudomást venni arról a tendenciáról, hogy megjelent az ún. újcirkusz a színházakban is, sőt teltházakat vonz.

A Trafó és a OneTwoMany Collective az elmúlt hétvégén immár másodszor szervezte meg a MUCH Cirkuszfesztivált előadásokkal, munkabemutatókkal, szakmai beszélgetésekkel és cirkusztechnikai workshopokkal, hogy ezzel az új irányzattal foglalkozzunk három napon át együtt – alkotók és nézők közösen.

A második nap két előadásán vettem részt, amelyeket érdemes is volt megnéznem és szívesen is ajánlom őket. Teljesen biztos, hogy ezeket a mutatványokat nézve teljesen elfelejtjük saját problémáinkat, leköt minket mások tehetsége, egy feladat elvégzésére irányuló koncentrációja, így ezek az előadások a legteljesebb kikapcsolódást és elterelést biztosítják számunkra.

Rendszeresen nézem a Budapesten koncertező zenekarok műsorát, de ezúttal elbambultam és csak egy kivételesen szerencsés véletlennek köszönhetem, hogy időben tudomást szereztem erről a délutáni koncertről, és még be tudtam iktatni a hétvégém programjába is. Mindez a keddi Buxtehude hangversenyhez is köthető, amelyen Mészáros Péter tenorista hasonlóképpen remek jó formában mutatkozott meg, mint ahogy ezen a szombat délutánon egy Schütz és egy Bach mű szólistájaként. Kifejezetten örültem, hogy ezen a héten kétszer is volt hozzá szerencsém.

Több kérdés is felvetődik a dunaújvárosiak új előadása kapcsán, viszont mivel magyarországi bemutatóról van szó, jelentős a szpoilerveszély. Jobb, ha várnak meglepetések a megtekintőre, még akkor is, ha lesz olyan néző biztosan, aki már az első pár percben rájön, hogy mire is megy ki a játék…(Ezt onnan tudom, hogy én is egy ilyet vittem magammal.)

Azért megpróbálkozom néhány eligazító megjegyzés írásával így is.

Megtörtént az általam is beharangozott Buxtehude-koncert, amelyre már 102 hete vártam, miközben a Membra Jesu nostri felvételét rendszeresen meghallgattam úton-útfélen baktatva.

Hiába vártam olyan nagyon, a megvalósulás mégsem okozott csalódást, sőt kedd óta már azt remélem, hogy Gesztesi-Tóth László karmester és művésztársai még számos alkalommal elő tudják adni, ha egyszer láthatólag ennyire jól muzsikál a műkedvelő énekesekből álló Capella Du Mont kamarakórus két profi csapattal, a Bacchus Consorttal és a Cantica Aeterna énekegyüttessel.

A legjobb hír: a koncert hangfelvétele várhatóan elérhető lesz a YouTube-on is közel egy hónap múlva, ennél jobb nyomhagyás nem is kell, de azért röviden én is írok egy bejegyzést, ajánlva egyben minden későbbi Capella Du Mont-Bacchus Consort-Cantica Aeterna koncertet is.

Az én praxisomban is ritka, hogy vidékre vagy akár egy külső kerületbe kiutazzak egy produkció miatt, így ezt a vasárnap délutánt szinte kivételes kalandnak éltem meg a Rózsa Művelődési Házban, ahova elsősorban azért mentem, hogy megnézzem Kerekes Józsefet egy szép nagy, neki való vígjátéki szerepben, akivel kapcsolatban szép színházi emlékeim vannak még 30 évvel ezelőttről is, még a Budapesti Kamaraszínház fénykorából.

Még nincs egészen egy hónapja, hogy bemutatta a Vígszínház Valló Péter rendezésében a Büszkeség és balítélet-et, amelynek az ötödik előadását láthattam. A rendező Kovács Krisztina dramaturggal készített Jane Austen regényéből „romantikus dráma” megjelöléssel színpadi változatot, amely a teljes cselekményt három órába sűríti (az egy szünetet is beleértve). Nem tűnik hosszúnak.

Kellemes előadás, évekig fog menni, mert „újranézős” (lesz saját rajongói bázisa), alkalmas arra, hogy kikapcsolódjunk saját életünkből, és kedvet csináljon a regény ismételt elolvasására/a BBC sorozat megnézésére is. (Akik ismerik ezeket, de eddig így is idegenkedtek a szerzőtől, azok válasszanak mást a Vígszínház jelentős repertoárjából.)

A „miért ajánlom” kérdésre bővebb válasz következik azoknak, akik tovább jönnek velem.

„Kontos Miklós STÉG című drámája nyomán a színdarabot írta a társulat, rendezte Schwechtje Mihály” – szerepel rögtön a cím alatt a pontosítás.

Nem az eredeti darabot látjuk, amely a Budapest 150. születésnapjára kitűzött drámapályázaton a legjobb nyolcba bekerült és kötetben is olvasható. Néhány szereplő, motívum illetőleg a központi gondolat azért megmaradt, sőt az alaphangulat és a tanító szándék is. Az már egy másik kérdés, hogy a nézők között lesznek-e közvetve érintettek, vagy bárki, aki az előadás hatására rálát saját életének hasonló problémájára és erőre kap a változtatáshoz.

Menetidő: 70 perc szünet nélkül.

Legközelebb: április 9-én nézhető a Jurányiban. Jegyek ezen a linken válthatóak.

Nagyon szerethető előadás lett A kripli, Puskás Dávid rendezésében a Centrál Színházban. Akinek van korábbi dédelgetett élménye, ahogy nekem is, az sem lesz csalódott – ez a szereposztás meggyőző. Akinek pedig nincs, az feltehetően most fog beleszeretni Martin McDonagh világába.

Mivel csak a hétvégén mutatták be, jelenleg még vannak jegyek április 11-re és a későbbi időpontokra.

Rövid ajánló következik:

Már nagyon sok jót hallottam Papp Balázs Mister X alakításáról a februári premier után, akinek az operaénekesi tehetségéről tavaly egy áriavizsgán személyesen is meggyőződtem. Aki figyel, annak az Operában már feltűnhetett kisebb szerepben (2021 óta 45 alkalommal lépett már fel), nemrég a Manon Lescaut illetve a Porgy és Bess előadásain. Mindkét szériát végigénekelte miközben A cirkuszhercegnő férfi főszerepét próbálta… - Nagyon tipikus jelenség ez, egy énekesnek hozzá kell szoknia a masszív túlterheltség állapotához, bírnia kell, ahogy az üres időszakokat is jól kell hasznosítania – a pályán maradás egyik titka, hogy valakinek mindkét végletes állapotban sikerül-e működőképes formában léteznie.

Papp Balázs a múlt héten egymást követő napokon négy alkalommal énekelte Mister X szerepét, amelyből kettő beugrás volt - Laki Péter sajnálatos megbetegedése miatt.

A beugrás híre csütörtökön már túl későn ért el, szombaton viszont még épp időben ahhoz, hogy tanúja legyek.

Röviden: megérte. A címben feltett kérdésre (amely idézet a darabból) a válasz: igen.

Hosszabban:

Ehhez a koncerthez a legjobb ajánló ez a YouTube-felvétel, akinek nincs ideje, ebbe hallgasson bele, vagy csak higgye el nekem, hogy érdemes eljönnie április 1-én este hétre a Capella Du Mont, a Cantica Aeterna és a Bacchus Consort eseményére.

Előzetes ajánló következik, egyszeri eseményről van szó.

Két éve várom, hogy Buxtehude „Membra Jesu nostri” c. kantátaciklusát élőben hallhassam végre, így magam is számolom vissza a napokat.

A koncert várható időtartama 75 perc. Jegyek a jegy.hu-n, vagy az előadás kezdete előtt a helyszínen válthatók.