Mezei néző

A múlt héten két estémet is egy Bach kantáta meghallgatásának szenteltem. Erről lesz szó a bejegyzésben.

A Ciróka Bábszínházban még sosem csalódtam. Amióta nézem őket, legyen az Csomótündér, Hamupipőke vagy Anyegin, mindig élmény velük lenni. Ami nagyszerű: a látványviláguk mindig eltérő, amely egy bábelőadásnál mégiscsak nagyon lényeges. Új és még újabb megoldásokkal találkozunk. (Jelen esetben tervező: Horváth Mária, a mozgóképért felelős: Tóth-Pócs Roland.) A Cirókásoknak sok színe van, ez most is kiderült.

Én a tanítványaimmal együtt Operakalandon veszek részt az Erkelben délután öttől, így ez lesz a fix programunk - Szöktetés a szerájból. Ti akár mehetnétek esti előadásra is:

Szerdán is folytatódik a Thália Határon túli színházak fesztiválja, ez lesz a legfigyelemreméltóbb esemény, de vannak más lehetőségeitek is:

Könnyen el tudom képzelni, hogy van aki még most nem döntötte el, megy-e akárhova kedden. Néha én fél7-kor jutok dűlőre az aznap esti programmal kapcsolatban. A múlt héten talán átlagon felüli mennyiségű rossz döntést sikerült hozni (pontosabban: választható lett volna jobb is néhány estére), de a legnagyobb élményem is erre a hétre esett - az operaházi éjszakai happening -, amely kapcsán néhány kérdésben megerősítést kaptam. Ennek és még egy másik eseménynek is jóval hosszabb távú kihatása lesz - így mégsem szidnám épp a múlt hetemet. Ez a kedd nem kínál túl sok izgalmat - de egyszerre csak egy helyen lehettek, így nem baj, ha minden nap nem áll elő a bőség zavara. Vagy: lehet éppen ez a kedd a pihenőnap.

Holnap bemutató az Átriumban - Closer. Elindul a Thália Határon túli fesztiválja, péntekig. További hat tipp:

Annak ellenére, hogy már néhány ismerősöm kifogásolta, hogy miért folyton a Figarót nézem, még egyszer elmentem az Operába - a második szereposztásra ezúttal - , miután az idei első sorozat annyira nagy élményt adott számomra. (első és második beszámoló ) Sosem lehet tudni…

Most már van egy-két elmaradásom a múlt hétről, amelyek nyomasztanak, nem is kicsit, de még most frissen, egy órával a vége után, összefoglalom röviden, hogy nézett ki az Operaház első éjszakai vetélkedője. Hátha lesz olyan, aki idén habozott és jövőre kedvet kap. Mert most is jöhettek volna még többen, a mi csapatunkban konkrétan heten voltunk és maradt még nyolc embernek hely...

Ez nekem a Faust II. napja lesz. Remélhetőleg sikerül majd estére regenerálódni az éjszakai vetélkedő megpróbáltatásai után ( bár még a csütörtökömet se hevertem ki, így ki tudja mi lesz), és estére tiszta aggyal szembenézni a kihívással, amit Goethe műve jelenthet - az első rész alapján. Más esélyek:

Ez a nap döntően az éjszakai vetélkedőről fog nekünk szólni, amit az Operaház szervez. Még pénteken lehet jelentkezni rá. Én kihagyhatatlannak érzem a lehetőséget, hogy az Operaházban fogunk aludni - ráadásul a lányomat is bevették, aki 14 éves, viszont 11 éve jár az Operába. Mostanában kicsit kevesebb kedve volt, állandóan beleköt a rendezésekbe, nem is tudom, kitől tanulhatta ezt. Mi nagyon lelkesen megyünk, meglátjuk, hogy alakul. Erre az estére adódna egy-két színházi előadás is, kilencet már próbáltam és most felsorolom őket.