A 6Szín befogadószínház, legalább 13 különböző független csapat játszik itt, de időnként egy-egy saját produkciót is színre tud vinni. Ilyen volt legutóbb A hosszú élet titka, és ilyen ez a 100 perces előadás is a kódfejtő Alan Turingról.
Az előadás színlapja ugyan leírja, hogy mindenki ismeri a brit matematikust – ebben én nem lennék olyan biztos -, de aki ezt az előadást megnézi, az szükségszerűen tényleg megjegyzi a nevét, sőt a kódfejtőben meglátja majd az embert - mélyebben át fogja ezt a sorsot gondolni.
Az előadás engem leginkább a Rózsavölgyi Szalon, illetve a Spinoza ismeretterjesztéssel is egybekötött kevésszereplős életrajzi darabjaira emlékeztetett– most is csak két színészre épül a játék, ugyanakkor 260 fős a nézőtér.
Ugyan sok szó esik a matematikáról, de ennél fontosabbnak éreztem benne az érzékenyítő célzatot, amely hasonlóképpen jól érvényesül Horváth Patrícia rendezésében, mint a két szereplő színész, Simon Kornél és Száraz Dénes.
A következő előadás ma lesz, majd június 11-én – jegyek még kaphatóak.
Benoit Solés színműve igazi színészdarab – a sikere azon áll, vagy bukik, hogy megvan-e hozzá az, aki a címszereplőt végig „karakterben tartja”, akinek el tudjuk hinni a szórakozott zsenit, akit elsősorban tényleg a matematikáról való gondolkodás éltet, és láthatóan nehezen illeszkedik be a hétköznapi emberek világába.
Ugyan zsenijét felismerték, a legjobb egyetemeken tanulhatott, a világháború alatt feltörte a németek rejtjeleit, a számítógép kifejlesztésében hatalmas része volt, több kitüntetésben is részesült, mégsem volt ez az életút derűs – a kódfejtéshez hozzátartozott a folyamatos titkolózás és a szükségszerű magány is, és ha mindez még nem lett volna elég csapás: a matematikus homoszexualitását az angol törvény szigorúan büntette, ahogy ezt Oscar Wilde élete kapcsán is tudjuk.
Alan Turingnak köszönhető sokak szerint, hogy a második világháború Európában két évvel hamarabb véget érhetett, de ezért nem kaphatta meg életében az elismerést, csak halála után (2013-ban) részesült posztumusz királynői kegyelemben – lehet, hogy a közben róla készített filmek hatására is.
Biztos, hogy jobban járt volna a kódfejtő matematikus, ha nyugodt élete van, egyetemi kutatással foglalkozhat egész nap, mint ahogy sokan mások teszik, de persze ebben az esetben nem is vált volna művészeti alkotások témájává, és jóval kevesebbet emlegetnék. Ez a látványosan tragikus, de hatalmas sikerekben is gazdag életút viszont filmek és színházi előadások alkalmas alapanyagává válhatott. (Az utókor emlékezete ugyan kellő elégtétel az elszenvedett sérelmekért?)
A két színész számára nagyon alkalmas térnek bizonyult Árva Nóra díszlete, amelynek minden eleme hasznosul, és jól világítható. (Világítástervező: Markó Zsolt) A fehér falak, amelyekkel a 6Szín színpadterét még tovább szűkítik, kifejezik főszereplőnk hangulatvilágát, gondolatainak beszűkülését, és nagyon jó, hogy középre vetítenek, azaz a hely és idő változását is könnyen követni tudjuk a feliratok által. A kivetítésről akár egy számítógép képernyője is eszünkbe juthat. Az oldalfalak befordulása is kifejező – a kábelek, a világító lámpák stilizáltan utalnak a főszereplő elméletére, amelyek a létrehozandó gondolkodó gépre vonatkoznak.
Kovács Andrea olyan ruhát ad rá, amilyenben egy saját magával túlzottan nem törődő angol egyetemi professzort elképzelnénk, míg a három karaktert is eljátszó Száraz Dénest abban támogat, hogy még könnyebben felismerjük, hogy éppen a rendőrnyomozót, a sakkbajnokot vagy a pincért testesíti meg. Utóbbi számtalanszor vált szerepet, nehéz lenne összeszámolni hányszor is.
Kevés a bútor és kellék, ezeket a színészek maguk helyezik át a váltások közben. Már a premieren is kellő tempóban zajlott le minden, de ahogy majd jönnek az előadások sorban, úgy fog az átállások menete is rövidülni.
Nagyon jó tulajdonsága ennek az előadásnak, hogy a komoly és tragikus téma ellenére is rejlik benne humor, ráadásul, igazán jó nézni valakit, akit a saját szakterülete ilyen nagyon érdekel, teljesen el tud merülni benne. Aki ismert már igazán megszállott tudóst, az még közelebb érezheti majd magát a főszereplőnkhöz.
Simon Kornél láthatóan nagyon át tudja élni ezt a különcöt, akit általa meg tudunk szeretni, Száraz Dénes pedig érzékeny partnere a játékban.
Az előadás elgondolkodtatott, és azt sem zárnám ki, hogy ha végre a többi félbehagyott bejegyzésemet is befejezem, fogom magam, és elolvasom azt a tanulmányt, amelyet Alan Turing a gépek gondolkodásáról írt.
PS. Akik a mai megtekintés mellett döntöttek, akár vissza is jelezhetnének, várom véleményeteket.
PS. A fotókat Szkárossy Zsuzsa készítette a 6Szín számára.