Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (88) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (53) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (25) Centrál Színház (34) Chován Gábor (20) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (283) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Izsák Lili (24) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (41) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (21) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (23) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) opera (22) Opera (631) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (96) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (60) Pesti Színház (21) Pető Kata (29) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (22) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (59) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Egy egész hét telt el azóta, hogy az Apertúra még tavasszal, közvetlenül a választások előtt bemutatott előadását megnéztem. Azonnal tudtam, hogy olyan jó szöveget semmiképp nem tudok írni, amilyet ez a kiemelt fontosságú előadás megérdemelne, és ez az érzés azóta is velem van és jobban késleltette ennek az ajánlónak a posztolását, mint az időhiány – utóbbi csak objektív akadályt jelentett.

Ez az az előadás, amelyiket AZONNAL meg kellett volna rég néznem, és nem csak sajnálkozni az ütközések miatt, bár az is egyértelmű, hogy ezt pont azoknak kellene látni ezt és elgondolkodni rajta, akik semmiképp nem fognak sem erre, sőt valószínűleg más független előadásokra sem elmenni.

REbel

A magyar színházi élet IS egyre jobban kettészakad, a színészek többsége ezzel sok mindent nem tud kezdeni, nagyon kiszolgáltatottak – van, aki egyik vagy másik oldalon jól elvan ugyan, de láthatóan egyre többen kötnek ki épp ebben az egyre mélyülő szakadékban, a szabadúszók leginkább, hacsak nem szerződnek el egy sorozathoz vagy reality showba, amely legalább a megélhetésüket biztosítja.

reb5

Engem is nyomaszt ez a szakadási folyamat, amely lassan tíz éve ennek a blognak a beindítására késztetett, az utóbbi időben pedig éppen ellenkezőleg, az abbahagyás felé terel. Az SzFE „átalakítása” óta már leginkább a leálláson gondolkodtam nap mint nap, de mindig tovább lök valami: az évad elején azonnal Gyabronka József Dantéja, most pedig a Rebellisek, amely elég muníciót adott az egész hétre önmagában is (bár végig nyomasztott ennek a bejegyzésnek a befejezetlensége). Vannak azok a színházi teljesítmények, amelyek motiválnak minket is a reménytelen küzdésre.

A „Rebellisek” „szépen mondja ki a rettenetet”, és önmagában is igazolja a K2 létjogosultságát. Nem szűnhetett meg. Nem szűnhet meg.

reb6

Benkó Bence tovább folytatja „Apertúra” néven a munkát, sajnos Fábián Péter nélkül, akinek szintén tavaszi búcsúrendezése, a Felhőkakukkvár legközelebb november 9-én látható. (Ez a KV Társulattal közös munka, akiknek a Médeiáját KIEMELTEN ajánlom ezúton is.)

A K2 csapata Bíró Bencével és Urbán Richárddal gazdagodott, akikkel az előadás folytatását próbálják is már HIDEGPONT címmel (bemutató: december 15), ezt még itt az elején elmondom.

Ez az előadás számomra a „feltétlenül nézendő” kategória, aki teheti, diákokat is vigyen rá.

Vannak fájdalomcsillapító előadások, vannak olyanok, amelyek megmutatják, hogy milyen az életünk, és van ez, amelyikről az jutott eszembe, hogy ez lehetne a „kelj fel és járj” típus.

reb7

Az előadás társadalmi hasznossága miatt túlmutat önmagán, és ugyan kemény tartalma (a nem rejtett politikai utalások) ellenére is kifejezetten szórakoztató, sokat nevetünk és helyenként még zenés is (ezek a színészek már sokszor bizonyították, hogy jól énekelnek hangszeres kíséret nélkül is). Ilyen a jó színház, sem Arisztophanész (az ő darabja a már említett Felhőkakukkvár), sem később Shakespeare nem tartotta meg magának véleményét, bár utóbbi ezek burkolására is fordított némi energiát. Nem lehetett félreérteni így sem a hatalommal kapcsolatos álláspontját. (Egészen nyíltan nehéz megszólalni, ha valaki a királynő és köre támogatására is rászorul.)

Fiatal, az életből minden akadály ellenére NEM kiábrándult színészeket látunk, akik csakazértsem adják meg magukat, nem hajlandóak elfogadni a megosztottságot.” Olvass ellenoldali médiát!” – hangzik el, ne maradj meg a saját buborékodban!

reb4

Miután színészekről van szó, a fiatal színinövendékeket érintő kérdések vannak előtérben, nagy hangsúlyt kap az egyetemi képzés minősége, amely minket mezei nézőket csak közvetve érint, de közvetve persze nagyon. Nyilván nem ugyanúgy játszik egy elégedett színész, aki egy olyan társulat anyagilag és erkölcsileg is megbecsült tagja, mint aki végig azt érzi, hogy kompromisszumot köt és méltatlan helyzetbe van kényszerítve.

Ha a K2, illetve most már Apertúra tagjait nézzük, legalább abban biztosak lehetünk, hogy ők azt csinálják, amiben hisznek, és ez talán a legfontosabb. Másként nem tudnak minket sem meggyőzni.

Az előadás két síkon fut, a múltban, a harmincas évek Németországába visz minket vissza, Sophie Scholl és a „Fehér Rózsa” mozgalma kapcsán gondolhatjuk át, hogy mennyire kockázatos lehet, ha valaki véleménye szabad kinyilvánítása mellett dönt, ugyanakkor mennyire elkerülhetetlen. Egy ponton túl már nem lehet vacillálni.

reb3

A társulat már sokféle térben eljátszotta ezt a darabot, amelynek nagyon kevés kelléke van – talán az íróasztal, egy szék és a tábla az, ami mindenhogyan kell, így esélyes, hogy vihető lenne iskolákba is. Nagyon nem ártana, jól jönne a diákoknak nemcsak az előadás, hanem az azt követő beszélgetés is, szó lehetne a másként gondolkodó emberek iránti nyitottságról, a gyűlöletkampányok ártalmasságáról – többek között.

A színészek saját ruháikban és saját identitásukkal vannak jelen, sőt érezhető, hogy a darab szövegébe a tőlük származó élményeket is beépítette a darabot író két Bence. Ez a személyes érintettség eléri, hogy bevonódjunk, hogy ne legyen mindegy nekünk, hogy mi lesz velük.

Megszeretjük őket – már abban az esetben, ha valamely korábbi élményünk hatására már nem kerültünk volna közel hozzájuk.

Reb2

Nagyon jó, hogy a Gólem Színház befogadta a produkciókat, profilban közel vannak egymáshoz, az itt futó előadások is keményen szembesítenek a világgal, nem megúszós jellegűek. Jó, hogy minden anyagi bizonytalanság ellenére mégis elmondható, hogy mégis lett bázisuk a további munka így nem egészen esélytelen.

A színészek megérdemelnének hosszas laudációt is, jók együtt és külön, mindenkinek több színe van. Borsányi Dániel és Formán Bálint játszik bátor lázadót, aki legalábbis a véleménye hangoztatását bevállalja, de megalkuvót is. Ez a kettősség nem kerüli el a figyelmünket, és segít abban, hogy elfogadjuk, hogy így működik a világ. Piti Emőkének nagyon testhezálló Sophie Scholl, őt már Antigonéként is láthattuk, így elég könnyen azonosítható ezzel a lázadó szerepkörrel, de ő is kap azért egy másik, a körülményekhez erősen igazodó karaktert.

Bán Bálint valóban hozott egy nagyon bátor döntést, amikor jó szerepeket és biztos egzisztenciát hagyott ott a K2-ért, láthatóan a helyén van.

Ricsi

Urbán Richárd láthatóan már a felbomlás után kapcsolódott a csapathoz, így ő az, aki némileg kívülállóként viszonyulhat az újonnan kialakult helyzethez. Formátumos színésznek tűnik, akinek erős a jelenléte. Nem hiába szólítja meg éppen őt a kérdés, amelyből egy másik előadás címe is lett: „Ricsimicsinájjunk". Elég határozottnak tűnik, és menet közben én is kezdtem reménykedni, hogy majd ez az egészen fiatal generáció erősebb, ügyesebb és okosabb lesz, majd csak kitalálják, hogy lehet ezt a szakadékot valahogy mégis áthidalni-eltüntetni…

Más lehetőség nem nagyon adódik számunkra.

Az előadás lehetőséget biztosít a nézők megszólalására is. Ezen az estén ezt heten tették meg...

Apert.png

 PS. Toldy Gábor képeit használtam.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr1917961980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása