Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Lear - Hegedűs D. Géza - valamit nagyon elszúrt, az biztos, mert ész nélkül adja tovább országát lányainak, nem állíthatja meg Kent – Bányai Kelemen Barna -, az egyetlen bátor és tisztességes (szerető és nagyon szerethető) ember sem.

LearKeresztes Tamás, Katona Péter Dániel, Bányai Kelemen Barna, Hegedűs D. Géza

Khell Csörsz díszletére nézve mindezt értjük: két rozsdás vaslemez nyomja össze a szereplőket alulról-felülről, düledező oszlopok akadályozzák meg, hogy a mennyezet rájuk ne szakadjon. Sőt akinek ez kevés: a háttérben kétszer is lezuhan egy kalapács egy hatalmas szögre ( elölről-oldalról ez nem volt igazán jól kivehető, hogy mi is ez - de a fotón látszik)...A szereplők részben jelmezszerű, részben hétköznapi ruhadarabokat viselnek Szakács Györgyi jóvoltából, ez is mutatná, hogy rólunk szól a mese a szinte üres színpadon – éppen úgy, ahogy Shakespeare korában is történhetett.

A szánalmunkra kevéssé méltó nárcisztikus zsarnok menekülne a felelősség elől, és az általa nevelt (illetőleg terrorizált) utódai papírforma szerint begyorsítják a szétesési folyamatot, és az előadásban minden pontosan úgy is történik, ahogy az előzmények alapján ezt várnánk, már ha ismerjük a darabot és a színészek korábbi munkáit.

Lear3Nagy Zsófia, Ónodi Eszter, Kocsis Gergely, Pelsőczy Réka, Rajkai Zoltán hallgatja Leart a birodalom felosztásának jelenetében

Nádasdy Ádám fordításában benne is van a kulcs, Lear saját sorsát elemezve maga mondja: mindaz, amit látunk nem más, mint példázat a hatalomról. Mindenki tönkremegy, megőrül a játszmában, Lear önnön buta vétkeinek a közvetett áldozata. Az országot egyedül csak az tudja kézben tartani, aki korábban a legjobban kivonta magát a történésekből – Albany herceg, Goneril férje, akit Kocsis Gergely játszik. Neki még maradt valamennyi morális érzéke, bár kérdéses, hogy saját korábbi passzivitásával miként tud elszámolni, és mikor jön el az a pont, amikor valaki őt is eltávolítja. Mert ne gondoljuk, hogy nem lesz folytatás…A francia király csak bosszút áll majd ártatlanul megölt feleségéért. (Tóth Zsófiáról elhisszük, hogy ő volt a kedvenc, kár, hogy hamar eltűnik a színről. Életem első Lear királya – Major Tamás – mellett Miskolcon a legkisebb lány és a bohóc megszemélyesítője azonos volt, Igó Éva – ez mindig eszembe jut, ha ezt a darabot nézem.)

LEarX

Albany ellenpontja a másik férj, Cornwall hercege, azaz Rajkai Zoltán, aki nem éri meg a történet végét, elsőként bűnhődik tetteiért.

Zsámbéki Gábor a lehető legalaposabban (Török Tamara dramaturg támogatásával) elemzi végig a szereplők viszonyait. Minden karaktert egy alkatilag és életkorilag is tökéletesen alkalmas színész játszik, aki nem okoz semmiféle meglepetést (a törzsnézőknek). Élénken foglalkoztat még az előadás után egy héttel is, hogy milyen lehetett ez az előadás olyanoknak, akik még sosem jártak a Katonában és a darabot sem ismerik. Egy ilyen mezei néző részletes véleménye érdekelne a legjobban, de ilyet olvasni szinte esélytelen, hiszen kritikát/blogot csak olyanok írnak, akik maguk is sokszor végignézték és végiggondolták már többek között ezt a tragédiát. Első Learnek ez biztosan tökéletes választás.

LearVIUjvári Bors - Goneril udvarmestere

A fentiek nem egészen stimmelnek: mind kisebb, mind jelentősebb szerepben jelen vannak ígéretes pályakezdők, gyakorlatos egyetemi hallgatók a szereposztásban, ők jelentik az újdonságot számunkra. Tóth Zsófiát már megjegyeztem és meg is szerettem korábbi szerepeiből, de Ujvári Bors Goneril udvarmestereként, Katona Péter Dániel pedig Bohócként most fog sokaknak megragadni, mindkét feladat jelentős. Szécsi Bence és Gloviczki Bernát a két kérőt kapják, Jakab Balázs pedig egy szolga, így kevesebb időt tölthetünk velük. Mindannyian üdék, és már most kíváncsiak lehetünk, hogy közülük kit marasztal a társulatnál Máté Gábor igazgató.

LearIIIA Francia és a Burgund - Szécsi Bence és Gloviczki Bernát - lánykérőben (amikor kiderül, hogy nincs hozomány)

A szereposztók még arra is törekedtek, hogy mind Lear mellett, mind lányai oldalán életkorilag vegyes támogatói bázis álljon, ezzel is jelképezzék, hogy még véletlenül sem arról van szó, hogy az újabb generációk szükségszerűen rosszabbak lennének a régieknél.

LEarVIIA bohóc: Katona Péter Dániel

Az előadásban talán a szokásosnál valamivel jobban kiemelődik Bezerédi Zoltán, „a másik apa”, aki Learhez hasonlóan nem vétlen abban, hogy nyomorba jut, de hozzá képest – bár nemes – mégis hétköznapi ember. Legalább ő belátja a tévedését, ha nem is mindegyiket. Az, hogy a „fattyú” miért árulja el, kristálytisztán érthető ebben az előadásban, nem kell hozzá pszichológus diploma, hogy ezt valaki kisüsse. Ami szerencsés, attól függetlenül, hogy törvénytelen fiát, Edmundot megalázza, összességében még mindig rokonszenves nekünk – a királyhoz végig hűséges marad.

Tasnádi Bence az intrikus szerepében helyenként látványosan élvezi a játékot, mintha egy fiók-III.Richárdról lenne szó, aki szórakozásból lesz gazember, most próbálja ki magát szívtipróként - egyébként unatkozna. Sikerén maga is meglepődik, nem gondolta magát ilyen kapósnak. (Na, még egy nárcisztikus személyiségzavaros, ebbe a kategóriába is besorolhatnánk.) Sokszor megnevettet minket, és ezzel minket is elcsábít.

Lear1Apa és fiú2 - Bezerédi Zoltán és Tasnádi Bence

Felmerül eközben, hogy valóban komolyan vehető-e ez a példázat, mire jut valaki ennyi gátlástalansággal. Testvére, Edgár szerepében Keresztes Tamás ágyékkötőjében talán nem véletlenül emlékeztet minket Krisztusra – ő lenne a legártatlanabb áldozat, ha azt leszámítjuk, hogy korábban egészen természetesnek tartotta, hogy testvérét leértékelik származása miatt… (A színész az előadás zenei vezetőjeként is színlapra került – ez se maradjon ki a nyomhagyásból.)

lear4háttérben a szög...

A Katona színpadán a legnagyobb újdonságot Hegedűs D. Géza jelenti, aki egy „etalon-Leart” játszik. Éppen olyan, amilyennek egy klasszikus vígszínházi előadásban képzelnénk – csak most ebbe az „ahhoz képest” kicsi térbe van beszorítva…

Nagyon sok más színészről elmondható, hogy alakítása mintaszerű, tanítani lehetne általa, hogy milyen egy IGAZI Goneril/Regan/Edgár – pontosan olyan, amilyennek Ónodi Eszter, Pelsőczy Réka illetve Keresztes Tamás játssza.

LearI

Az előadásban egy röpke jelenet erejéig megjelenik Bán János is. Miután a történetben kevés igazán tiszta jellem van, szükség van rá is, hogy a Bányai Kelemen Barna (Kent), illetve a Katona Péter Dániel (Bohóc) által erőteljesen képviselt vonalat még valaki tovább erősítse, így érthető, hogy Gloster gróf öreg bérlőjét nem osztották rá az egyik egyetemistára sem, bár a szerep terjedelme igazán csekély. Érezni ebből a gesztusból a rendezői szándékot, aki ennek az önzetlen jóembernek a lehető legnagyobb súlyt akarja adni.

Lear-Bán János - Szilágyi LenkeBán János - Gloster bérlője - Szilágyi Lenke fotóján

Az előadás után is bennünk KELL, hogy maradjon, hogy van emberség, és lehet másként is élni, nemcsak törtetve, ahogy a szereplők többsége teszi. (Erről a bérlőről semmit nem tudunk meg a későbbiekben, de feltehetően legalább túléli a történteket.) Bán János ismét tanúságot tesz színészi alázatból, felidézte bennem a Rükvercet (illetve most már hiányát), örülnék, ha kapna megint egy hasonló kaliberű feladatot is, amikor hosszabban nézhető.

LearVKent mellett egy lovag Lear kíséretében: Dankó István

Dankó Istvánból is kevesebb jut, mint ahogy jó lenne, ezúttal „lovag Lear kíséretében”. Vele kapcsolatban még jó ideig eszembe fog jutni az az online sorozat, amelyiknek egyik legemlékezetesebb epizódja épp neki jutott (smink-tippek 7 percben). Ez annyira friss, hogy muszáj legalább megemlíteni, hátha valaki nem látta még.

Az előadás összességében egy igazán precíz, de mégis egyszerűnek tűnő „hagyományos” Lear, amelyben nincsenek különleges csavarok, és  helyenként már-már unalmasan mintaszerű, mert annyira kiszámítható (azoknak, akik ismerik a művet). Benne éppúgy elrettenthet minket az illusztratív módon használt művér, mintha ezt nem Magyarország első számú színházi műhelyében néznénk. De nem véletlenül történik mindez– egy újabb provokáció tanúi lehetünk, amely a Katona repertoárjára nézve (ha még emlékszünk rá) korántsem példátlan.

lear5

Akiben ez a kiszámíthatóság unalmat gerjeszt netán, vagy magát a darabot olyan nagyon nem kedvelik, mert sokat látták, és csak a színészek miatt nézték meg, még azok is értékelni fogják, hogy félév kihagyás után legalább újra IGAZI ÉLŐ színházat néztek, a mérlegük még így is pozitív lesz. Mert önmagában is nagyszerű volt a főpróbán már az előcsarnokban is színészeket, ismerősöket látni, és még nagyszerűbb volt azt átélni, hogy a láthatóan a Katona társulata sikeresen átmentette magát és ereje teljében van a két karantén pusztítóan elbizonytalanító időszaka után is. (És legalább használni tudjuk a védőkártyákat is, amelyeket alaposan ellenőriznek, a szünetben is, ha valaki kimegy!)

De ennél azért itt valóban többről van szó, hátha az előadást követően ezt mindenki átérzi – csak leesik a tantusz mindenkinek, kinek előbb, kinek később. (Bennem ez a folyamat a főpróba után hajnali négykor ment végbe, a fenti szöveg első változatát ezen a hajnalon 4-től 6-ig írtam meg, és csak azért nem tettem ki korábban, mert rögtön utána  elindultam a miskolci színház nyitóelőadására, majd három vidéki Messiás koncert is elterelt.)

Fel KELL, hogy merüljön bennünk az üzenet: ha mindez ilyen jól kiszámítható, ilyen jól átlátható a zsarnok ténykedésének hosszútávú kártékony kihatása: MEDDIG AKARUNK MINDEHHEZ ASSZISZTÁLNI? Biztosan ide akarnánk jutni, mint amit a színpadon látunk? Meg akarjuk várni, amíg a mi fejünkre zuhanjon rá a kalapács?

A Katona bizonyítottan túlélte a karantén idejét, a korábban vetített online programok kora még nem ért teljesen véget (ismét vetítik a képernyőre készített előadásokat, lsd. Szavalóverseny, Egyformák vagyunk, Végre egy kis csönd), jönnek újabb régebbiek (lsd. Fekete Ernő Weöres-estje), de már előkerül a repertoár néhány darabja ÉLŐBEN is, A bajnok, az Othello. Lesz folytatás, minden újra megvan. Ez az üzenet a Lear király minden keserűségét felülírja.

LearVIII 

PS: A bejegyzésben Szokodi Bea képeit használom köszönettel, kivéve az egy megjelölt képet, amelyiket Szilágyi Lenke készített.

PS. 2021.06.08.

Az indafotóra napokig nem tudtam képeket feltölteni, de most már igen, összesen 13 fotó került ide és egyben minimális szövegmódosításokat is végrehajtottam.

 

Címkék: Katona Bányai Kelemen Barna Rajkai Zoltán Keresztes Tamás Tasnádi Bence Ónodi Eszter Nádasdy Ádám Bán János Zsámbéki Gábor Dankó István Török Tamara Pelsőczy Réka Kocsis Gergely Hegedűs D. Géza Bezerédi Zoltán Szakács Györgyi Ari-Nagy Barbara Khell Csörsz Lear király Bányai Tamás Nagy Zsófia Gloviczki Bernát Szécsi Bence Katona Péter Dániel Ujvári Bors Jakab Balázs

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr9116582594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása