Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (53) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (88) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (53) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Bretz Gábor (85) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (25) Centrál Színház (34) Chován Gábor (20) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (281) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (24) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Izsák Lili (24) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (41) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (43) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (21) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (23) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) opera (21) Opera (629) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (96) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (27) Pelsőczy Réka (60) Pesti Színház (21) Pető Kata (29) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (22) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (25) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (20) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (20) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (59) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Ha valaki a darabot és címét nem ismerve megnézi Székely Kriszta rendezését, akkor sokkal valószínűbb, hogy a Jago nevet adná neki, mint az általa megvezetett Othellóét. Kovács Lehel alakításában ez egészen nyilvánvaló, sőt világos az is, hogy mi (kisebbségi érzés + féltékenység) juttatta el idáig.

oth9Kovács Lehel - Rujder Vivien - Bányai Kelemen Barna

Igazán formátumos az alakítás, de nemcsak az övé. A legkisebb szereplők is észrevehetőek, mindenkinek vannak olyan kis pillanatai, amikor kiemelődnek, legyen ez csupán egy vállrándítás, vagy fürdőruhaigazítás…

A társulat jó helyzetben van, és mi is. Ahhoz képest, hogy a második hullámot éljük, betartva a mindenféle utasításokat (lázmérőzés, kézfertőtlenítés, a nézőtér soronkénti elhagyása) mégis szinte tele van a nézőtér a premierre. Eleinte azt gondoltam, hogy biztosan azért megy szünet nélkül a darab, amiért ez mostanában megszokott ("ne legyen gond a nézők terelgetésével" - idézem egy másik színház nézőtéri dolgozóját), de ebbe tényleg nem kell szünet. Kitart az előadás lendülete végig, a zenés betétek kellő időközönként követik egymást - Matisz Flóra Lili énekel, és még akár tovább is szívesen hallgattam volna.

oth12Az előadás kezdőképe - zenélő színészek és a dizőz: Matisz Flóra Lili

Az előadás szinte üres térben játszódik, amelyet átlátszó plexilapok határolnak (díszlet: Pallós Nelli), így nagyon sok járás nyílik a belső térbe, és könnyen megtehető, hogy a következő jelenetben sorra kerülők már ott várakozzanak. Ennek a megoldásnak, illetve az előadás kellékmentességének elidegenítő hatása is lehet, de így a kérdéses kendő még inkább kiemelődik. Az apró sóhajok is felerősödnek ebben a közegben - a színészeken emiatt van mikroport, amelyek eleinte szokatlannak találunk, de előadás végére már fel sem tűnnek.

oth4A tér hátsó fala, plexilapokkal

A játékra kerül a hangsúly, Jago viselkedése leginkább arra emlékeztet, minta egy show műsorvezetője lenne, az egész Othellóval elkövetett manipuláció pedig egész estét betöltő mutatvány. Ahogy látjuk, nem annyira nehéz, könnyen átverhetőek vagyunk már csak azért is, mert nem fektetünk energiát az igényes kommunikációba. Ha bajunk van a másik emberrel, vagy magunkba fojtjuk, és akkor öntjük rá, amikor már késő, vagy pedig észre se vesszük a saját mókuskerekünkben pörögve, ahogy magától – odafigyelés nélkül – észrevétlenül szétesik minden. Othello mi is lehetnénk, talán bármelyikünkkel működne egy hasonló intrika.

oth2

Nem, Othello nem ült le a legelső pillanatban és nem mesélte el Desdemonának, mi bántja, és fel se merült benne, hogy Jago helyett a saját intuíciójára hallgasson. (Ez engem mindig felbosszant az összes Othello-előadásban, de mégsem kiabálhatjuk fel a színpadra, hogy hülyeséget csinál éppen...Ezért mentünk, hogy ezt megnézzük megint.)

Jagónak nincs nehéz dolga, de a „bosszú-projektbe” bele is teszi minden energiáját, és ennek is része van abban, hogy Othello megsemmisítése tökéletesen sikerült. (Jó lenne tényleg hinni benne, hogy amire ennyire koncentrálunk, az biztosan sikerül…- de talán többnyire még ez is igaz.)

Kovács Lehel viszi az előadást, de egy idő után csak felmerül bennünk, hogy minek ez az egész felhajtás, hiszen Othello – Bányai Kelemen Barna – alakításában leginkább egy sokat megélt, vonzó, de mégis csak átlagos férfinak néz ki, aki még csak karrieristának sem nevezhető, nem ünnepelteti magát túlságosan, ebben is mértéktartó. Szükségszerűen eszembe jutott az operafilm Placido Domingóval, ha ahhoz viszonyítok akkor ez az Othello valóban szerény, még a ruháján sincs semmi nyom arra, hogy ki akarna emelkedni a többiek közül. Ennyi rosszindulatú figyelmet talán nem is érdemel.

oth13Berúgás a főnök nászéjszakáján - előtérben: Vajdai Vilmos

Ez a másság elutasításának története is, és ez ebben az előadásban is erőteljesen megjelenik. A darabban nem egy akármilyen férfit tesz tönkre Jago, hanem egy tehetséges mórt, aki ebben az előadásban négerként említődik. Szlávik Juli mindenkire fehér, illetve krémszínű ruhákat ad, ritka kivétel Montano szerepében Vajdai Vilmos, akinek piros női úszódressze inkább poénként van jelen, mindenesetre ezt megjegyezzük. Othellót nem festik feketére, pusztán a ruhája fekete, és elfogadjuk ettől négernek. Igaza van a rendezőnek, ha be lenne festve, akkor is tudnánk, hogy a színész nem afrikai, így nincs jelentősége annak, hogy mivel jelzik a különbözőségét. Lehet, hogy szerepet játszott a rendező színészválasztásban, hogy Bányai Kelemen Barna a társulat egyik legfrissebb tagja, erdélyi magyar. Emiatt bőven lehet tapasztalata arról, hogy milyen másnak lenni, mint a körülötte élők, és ezeket az élményeket is mind beépíthette az alakításába. Olyan férfit játszik, aki nem könnyen, de mégis a felszínen tudott maradni, sőt a nehéz körülmények között még karriert is csinált.

oth10Lodovico: Elek Ferenc

De nemcsak az ő játéka lényeges, hanem az is, ahogy a velenceiek viszonyulnak hozzá, akik felhasználják ugyan, amíg hadvezérként nem pótolható, de utána lecserélik azonnal. Annyira nem lepődnek meg, amikor látják, hogy milyen durván bánik feleségével – előítéleteiket látják beigazolva. Éppen ezért rendkívül fontos  Lodovico szerepében Elek Ferenc, aki valóban képes két mondatból is élő alakot formálni, illetve a megcsalt apát játszó Takátsy Péter. Amikor őket nézzük, akkor érezzük át a Katona társulatának erejét, ahol valóban nincs gyenge láncszem, és. esélyes, hogy hosszú távon rájuk is vissza fogunk gondolni, nem csak a három főszereplőre. (Ez azért tényleg nem tipikus egy Othello után, hogy az előadást követő öt napban ezek a kisebb karakterek is rendre eszembe jutottak, és kellő hangsúlyt kell, hogy kapjanak az ajánlóban is. Miattuk is nézendő az előadás.)

oth5A dühös apa: Takátsy Péter

A rendező nem helyez el aktuálpolitikai utalásokat, nem irányítanak minket, hogy pontosan kire gondoljunk, amikor Jagót nézzük, és megfigyeljük azt a folyamatot, hogy egy vélt sérelem miatt hogyan tesz tönkre valakit, aki végig jóindulattal van irányában, sőt ennek folyományaként mellékesen még másokat is. Ez szerencsés, és Kovács Lehel testalkata is, mert ha netán Székely Kriszta Elek Ferencben látta volna meg Jágót (ez is előfordulhatott volna), akkor már akár azt is mondhatnánk, hogy célozgat. Nem, erre semmi szükség, a tájékozott néző könnyen talál párhuzamot erre a helyzetre a közéletből is, ha akar.

oth3

Az előadás pusztán azért is nézhető, hogy öncélúan „csak” a színészek játékát élvezzük. A már említett két főszereplőn kívül Rujder Vivien könnyen megszerethető Desdemonája is igazán jó emléket hagy. Tényleg jóhiszemű, ártatlan, de van egyénisége, amelyet próbál érvényesíteni, és őt nézve elképzelhető lett volna azért egy B forgatókönyv is, amikor Othello előbb-utóbb kénytelen lett volna szembenézni felesége igényeivel, esetlegesen eltérő elképzeléseivel. A szétfejlődés nem ennyire látványos, de a más háttérrel összekerülő emberek esetén nem lehetetlen végkifejlet, és néhány éven belül akár a kapcsolat széteséséhez is vezethetett volna.

oth7Emília: Borbély Alexandra - a férjétől kissé tart, nem tudja pontosan, hogy mit gondoljon róla

Nagyon szerettem az előadásban, hogy hosszú idő után megint láttam egy olyan Othellót, amelyben Jago felesége, Emília is kellő súlyt kap, szinte ugyanannyi ideig van jelen, mint Desdemona, és nagyon jól érvényesül a két nő életfelfogása közti gyökeres különbség is, nemcsak kettőjük láthatóan egyre mélyülő rokonszenve a másik iránt. Borbély Alexandra Emíliájáról már nem mondanánk, hogy ártatlan, és nem csábították el, de nagyon könnyen lehet, hogy éppen nem Othello.  (Bányai Kelemen Barna nem tűnik élveteg nőcsábásznak, és nem keltette azt a benyomást, mintha épp hűséges tisztje ágyát akarta volna használni.)

oth8Az éppen Biancájáról mesélő Cassio - Vizi Dávid

Vizi Dávid Cassióként szintén nagyon hétköznapi, és ártalmatlan figura, akiről nem feltételeznénk, hogy két nappal annak esküvője után már a főnöke feleségét akarná ágyba vinni – feltehetően különösen nagy energiákat egy nő meghódításába sem fektetne be, inkább sodródó alkat, akivel megtörténnek az előreléptetések, és akit a nők néznek ki maguknak - ezúttal Berényi Nóra Biancája, akivel láthatjuk, hogy méltatlanul bánik. Nem, Desdemonának biztosan nem lenne megfelelőbb férfi Othellónál.

Berényi Nóra mellett még egy gyakorlatos egyetemi hallgató van a szereposztásban, Lengyel Benjámin, akit mostanára már nem is kevés főszerepben láttam, akár egy egész előadást is rá lehet építeni. Rodrigo szerepe sem áll neki rosszul, felbukkan időről-időre, és Jago áldozata lesz saját ostobaságának köszönhetően.

oth11Rodrigo: Lengyel Benjámin

A két egyetemistát nézve nyilvánvalóan eszembe kellett, hogy jusson az SZFE egyre nehezedő helyzete, hogy ők ketten nemcsak a színpadon játszanak olyan szereplőt, akiknek az életét valaki más tönkreteszi, mégpedig anélkül, hogy személyesen okot adtak volna rá.

A premier másnapján volt a bemutatója az Eiffel Műhelyházban annak a Poppeának, amelyikre eredetileg Székely Krisztát kérték fel, így nyilván arról is eszembe jutott a Katona tartósan műsoron lévő saját Poppeája, míg a Szkénében a „III. Richárd betiltva” c. előadás premierje zajlott, amelyben a főszereplő Meyerholdnak azt is megemlítik, hogy ilyen vészterhes időkben (1938-40) inkább az Othellót kellene játszania, amelyik „olyan szép szerelmes darab”.

Székely Kriszta rendezését nézve épp ez a szerelmi szál az, ami a legkevésbé marad meg, hiába érezhető a kémia a szerelmesek között, és ténylegesen veszteségnek éljük meg a pusztulásukat. Mégis csak Jagóé ez az előadás, az értelmetlen tragédia előidézőjéé, aki maga is tönkrement tette következtében.

Aki hasonló bosszúterveket szövöget, kár, hogy ezt a végkimenetelt sosem kalkulálja bele...

PS. Szokodi Bea fotóit használtam fel FB-oldaláról, ahol összesen 61 kép található a produkcióról, érdemes rákeresni.

Címkék: Katona Bányai Kelemen Barna Vajdai Vilmos Othello Takátsy Péter Borbély Alexandra Kovács Lehel Elek Ferenc Vizi Dávid Székely Kriszta Rujder Vivien Lengyel Benjámin Berényi Nóra Blanka

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr2816238734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása