Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (90) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (54) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Böröndi Bence (20) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (27) Centrál Színház (34) Chován Gábor (21) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (283) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (38) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fehér Balázs Benő (21) Fekete Anna (20) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hajduk Károly (20) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (29) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horesnyi Balázs (20) Horváth Csaba (32) Horváth István (39) Ilyés Róbert (20) Izsák Lili (26) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (43) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (40) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (44) Kaszás Gergő (21) Katona (124) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (38) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (22) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (48) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (59) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (24) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (68) Opera (631) opera (22) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (97) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (61) Pesti Színház (22) Pető Kata (30) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (24) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (30) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (32) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (60) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (27) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (35) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Vajdai Vilmos (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (24) Vígszínház (48) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (31) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zöldi Gergely (20) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

A lényeg: mindenki számára az alábbi linken most már elérhető az Operaház „Újrakezdő” évadának műsorkalendáriuma. Még két hetet szánnak a kisebb korrekciókra, a Főigazgató kérte a sajtótájékoztató részvevőit, hogy alaposan nézzék át a kiadványt és jelentsék be a megtalált hibákat, hogy ezek már a nyomtatott verzióba ne kerülhessenek bele.

Egy hetet javasolt erre, és utólag már értem a kis hamiskás (kárörvendő?) mosolyt, rengeteg órát emésztett fel az átnézés, a bejegyzés mégis a felszínt kapargatja, bár szintén nem röviden. (Mégse 572 oldalon – ez alig több, mint hat.) Rengeteg – itt és most nem érintett információ van benne az épületről, a dolgozókról, az előadásokon kívüli programokról – az önálló áttekintés nem megúszható, ha valaki képben akar lenni.

Látható, hogy komoly törekvések vannak arra, hogy a törzsnézők olcsóbban is megnézhessenek néhány előadást (nyilvános főpróbák lesznek), vannak operaházi állójegyek és akár 50% kedvezménnyel is válthatóak belépők egyszerre sokféle előadásra.

A felszólítást az átnézésre ezennel továbbadom, hatalmas lendülettel reménykedem, hogy ez a program így (vagy majdnem így) meg fog ténylegesen valósulni. Ennek a bizakodásnak adok most nyomatékot ezzel a külön bejegyzéssel, nyilván szubjektívebben, mint a hivatásos újságírók.

Ahhoz, hogy ez az impozáns tervezet ne puszta légvár legyen, nagyon kell, hogy a nézők is partnerek legyenek és visszaüljenek a kilátásba helyezett közel 1500 programra. A perspektíva szédítő, ennyi kihagyás után különösen, de gondolva az elmúlt hét alatt megnézett hat eseményre (amelyből négy vidéki volt ráadásul) – egyáltalán nem reménytelen az ügy. Lehetünk megint élőben is nézők.

Két hete még nem gondoltam, hogy ennyire könnyedén visszakapható mindaz, ami fényévekre látszott hat hónapon át. De igen, minden megvan, már amennyiben az energiát is beletesszük és hajlandóak vagyunk kilépni a kényelmes online térből.

eif2Kálmándy Mihály, a Prológ

A sajtótájékoztató az Eiffel Műhelyház, pontosabban a falon szereplő feliratot nézve az „Eiffel Art Studios” mozdonycsarnokában történhetett meg. Ókovács Szilveszter nyomatékosan kifejtette, hogy a felújítási munkálatok jelentős részét nem a hivatalból kirendelt kivitelező, hanem a Ház munkatársai végezték munkaidejükben. Valóban észlelhető a változás november óta is. Hatalmas az egész terület, feltehetően az építkezés a közönség által nem látogatott részeken még hosszan fog folytatódni. (A műsorkalendáriumban van térkép a házról, lehet nézegetni, miként épül fel.)

eif4Heiter Melinda Mátyásként - Kásler Miklós és Ókovács Szilveszter ezúttal nézői minőségben

Előre figyelmeztettek, hogy hosszú lesz a tájékoztató, így kis asztaloknál helyeztek el minket, volt többféle sütemény. A csokis gömbök „mindent vittek”, jó lenne őket még később is viszontlátni. (Miután a Főigazgató reményét fejezte ki, hogy a kínálás hatására jobb és hatásosabban támogató cikkek születnek róluk, csak nem hagyom ki a büfé értékelését sem. Kulináris szempontból ez volt a legjobb, amit kaptunk.)

Közénk ült a Ház néhány kiemelkedő énekese is, ahogy ezt előre meg is ígérték a meghívóban, és jó volt nyugtázni azt, hogy ők is túlélték az elmúlt hónapokat. Ez a néhány méter a látszat ellenére igazából több, mint az a távolság, mint ami egy előadás közben előadó és néző között van, de a reménykeltés funkcióra elég volt például a jövő heti Notre Dame főszereplőit, illetve későbbi Fülöp királyokat a szomszédban látni.

eif3Gémes Szilvia, Kovácsházi István és Rálik Szilvia a közönség soraiban

Minden bemutató és repertoárdarab címe elhangzott, részben a Főigazgató, részben pedig Kocsár Balázs (zeneigazgató), Almási-Tóth András (művészeti vezető) és Solymosi Tamás (balettigazgató) szájából, miután Kásler Miklós miniszteri beszédét is végighallgattuk.

Ezekhez az információkhoz a mellékelt műsorkalendáriumból mindenki hozzájuthat, így nem érzem fontosnak, hogy minden részletre kitérjek. Ráadásul vannak a korábbi két évadból továbbvitt elemek a bemutatók között is, a műsor nagyrésze nem lesz meglepetés.

eif5Solymosi Tamás előadása a balett repertoárról

Ennél lényegesebb: a beszédekből és a programhirdetésből most is leszűrhető volt az intézmény néhány alaptörekvése.

Ókovács Szilveszter nem egyszer hangsúlyozza, hogy számára prioritás az intézmény működtetése által a súlyosan fenyegetett és annyira nem trendi opera és balett műfajának életben tartása.

Nekem a pálya legszéléről úgy tűnik, hogy ebben a covid-időszakban, amikor eleinte heti NÉGY ingyenes közvetítés is volt, nagy előrelépés történt ezen a területen. Az imént véget ért Vashegyi György-féle Messiás turné követése kapcsán vidéki városokban jártam, és többen is említették, hogy ezeket az operás programokat folyamatosan követték, bár korábban sosem volt módjuk az Operaház intézményeibe akár egyszer is eljutni. A vidéki nézők számára jó hír, hogy nem lesz ezen a területen sem visszalépés, nem fognak lemondani később sem az online-felületről, és lesznek megint vidéki turnék is, ahogy az Operaház zárvatartása miatt a járvány előtt ezt megszokhatták.

Kocsár Balázs és Almási-Tóth András előadásait hallgatva értelmet nyert a korábban olyan sokszor említett szlogen: „mindenkihez akarunk szólni, de nem egy előadásban”. Kocsár Balázs az ősváltozatokat szorgalmazza, a zeneszerzők eredeti szándékainak tiszteletben tartását (ennek szellemében fog pl. a Hunyadi és a Bánk bán is a műsorra kerülni, a Hunyadi Ókovács Szilveszter rendezésében!), míg Almási-Tóth András a modernizálást képviseli.

2021-06-02 (14).png

(Ez nyilvánvalóan nem lep meg senkit, aki a rendező korábbi pályáját is követte, én történetesen ezek közé tartozom. Nem hiszem, hogy van még olyan élő személy, aki ennyire sok ATA-produkcióról írt, mint én ezen a blogon. Az utóbbi nyolc éve talán elég részletesen nyomon követhető. Sok előadása lesz, és erre némi iróniával reflektált…)

Az Operaház vezetősége tisztában van azzal, hogy a nézői megosztottak, a hagyományos vs. modernizált vita még folyni fog egy darabig azzal együtt, hogy mi a lényeges egy előadásban és mi hat a fiatalokra, mitől mennének be szívesen egy operára.

Egy korábbi felmérésem alapján (455 diák véleménye ugyanarról az előadásról) egyértelmű, hogy nincs életkorhoz kötött ízlés, azaz a diákok közül nem mindenki fogja a kifejezetten nekik szánt előadást kedvelni, legalább ugyanannyian vágynának a „hagyományos” verzióra, a látványos kivitelre. Az igazi minőség, a nagy énekes-egyéniségek rendezéstől függetlenül is hatni tudnak viszont – erre is jó sok példát láthattunk.

2021-06-02 (20).png

A korábbi Mefistofele-előadások tapasztalatai alapján: egy elementáris előadás (némi előkészítéssel) a legtöbb nézőben erős nyomot hagy.

A Mefistofelét, AMELYIK MEGINT LESZ!!!, azért emelem ki minden más előadás előtt, mert erre ténylegesen elvittem (három csoportban) több mint 400 diákot, és minden operabeavató erőfeszítésem közül ez volt messze a legeredményesebb. Ebben persze az Operaház épületének is szerepe volt, amely még felújítás előtti formájában is elámította a gyerekeket, akik közül szinte senki nem járt ott korábban.

Jelenleg ráadásul a hosszú (nyolc hónapnak indult, de feltehetően négy is fél évvé váló) kihagyás után a teljes felújítás miatt maga az épület a korábbinál is érdekesebb lehet még a nem operarajongók számára is.

Igen, ez a nagy hír, a márciusi nyitás! Októberben két év próbaüzem után hivatalosan is átadják az Eiffelt, majd márciusban kinyit az Operaház és egyszerre több teremben is lehet előadásokat tartani. Lesz összesen 240 opera és 110 balett, 17+4 premier, jönnek világsztárok is a haza énekesek mellett.

Ha már a Mefistofelét említettem, meghívják a HÉT előadásra Erwin Schrottot, akinek ez a szerep is jól fog állni, és mellette ott lesz a kezdő csapatból Fekete Attila és Létay Kiss Gabriella is. Mind a hét alkalomra készülök, és erősen remélem, hogy nem lesz ütközés, bár papírforma szerint majd egyszer hallható koncerteket fognak épp ennek a napjaira pakolni, hogy a tipródás akkor se maradjon el, ha netán jegyet tudok szerezni mindre.

Tegnap óta már beleéltem magam, és mindenkinek a legnyomatékosabban tudom javasolni az opera.hu-n a Műsor részletes átnézését (külön énekesekre még nem kereshető, de már fent van a teljes jövő évad szinte minden napja) és a gyors jegyvásárlást, mert ennél az előadásnál és a 115 operaházi produkciónál általában is, nem lesz egyszerű, és remélhetőleg a jövő március már nem a vírusról fog szólni. Aki képes előre gondolkodni, gyorsan lépni, azok majd egy év múlva fognak ennek utólag örülni. (A megmaradt utalványok felhasználhatóak!)

2021-06-02 (22).png

Szintén az Operaházban lesz Galgóczy Judit ismét újjáéledő Figaro-rendezésének ÖT előadása júniusban. Nagyon jó énekeseket láthatunk mind a fő-, mind a mellékszerepekben, olyanokat, akik nekem már n+1 alkalommal bizonyították, hogy érdemes őket mindenben nézni. Egy kérdés van számomra: ki az a Kristóf Réka, aki a darab leghosszabban éneklő szereplőjét, Susannát kapta. Nyitott vagyok arra, hogy megtudjam - dramaturgiailag talán az ő szerepe egyébként is a legfontosabb, ő az a trófea, akinek a megszerzéséért megy a meccs...

Nagyon örülök, hogy lesz a Figaro ( ez understatement, igazából, mert „pieno di gioia il cor” - ennél ködösebben nem megy azt az egyszerű tényt leírni, hogy boldog vagyok, hogy nem marad ki a repertoárból jövőre ez a darab), de egy hangyányit még lelkesebb lennék, ha az éppen most készülő és minden összetevőjében érdekes „Figaro3” (bemutató ÉS közvetítés: jún. 26. – még van rá néhány jegy!) előadásait, összesen HATot nem közvetlenül ez elé (májusra) tették volna a műsorban (Eiffel Műhelyház Bánffy terem).

Aki korábbi 70+ figarós bejegyzéseim címlistáját átpörgeti, átérezheti, hogy számomra ez a 11 előadás ezzel a részben azonos szereposztással abszolút prioritás, de a helyzet praktikus problémákat is felvet majd – nem lesz egyszerű ennyi időt felszabadítani friss bemutatóktól, és a jegyek beszerzése se lesz könnyű az éppen újranyílt házba a turista főszezon elején...

2021-06-02 (21).png

Ezeken a részleteken még korai tipródni. Ahogy látom, operaházi programmal csak egy Figaro3 fog ütközni, de most még talán korai azt mérlegelni, hogy azon a májusi estén majd merre indulok... (A prózai előadások miatt persze feltehetően sokat fog bonyolódni a helyzet, de ez még pláne beláthatatlan.)

Bízom benne, hogy ezek a korábbi életszakaszomból is nagyon ismerős problémák lesznek a legsúlyosabbak a jövő évadban, és nem a programok törlése fog mindent felülírni.

Még csak 3 produkciót említettem, és ezek még csak nem is a bemutatók, de a mámorító kilátások már le is bénítottak.

Csak azért nem képzelem azt, hogy mindez teljesen lehetetlen, mert az utóbbi három napon néztem végig Vashegyi György csapatainak Messiását három különböző városban, és – előzetes várakozásaimmal ellentétben – „működni tudtam” befogadóként, annak ellenére, hogy a közvetítések többségére nehezen tudtam odafigyelni. Simán vissza tudtam érkezni a korábbi életembe, és most már kevésbé magabiztosan tudom azt mondani, hogy vége a pörgésnek, meg fogom találni az arany középutat.

Lehet, hogy az én utam épp ez, az alkalmankénti sorozatnézést sokkal fontosabbnak érzem, mint azt, hogy valóban minden egyes premierről mindkét szereposztásban írjak. Utóbbi kényszerét már csak azért is célszerű elengedni, mert ez mégis egy személyes NÉZŐI AJÁNLÓ BLOG, nem célom, hogy megmondjam a tutit az Operaház teljes kínálatával kapcsolatban, amely eleve nem egy nézőre méretezett.

Némileg aggasztó volt számomra, hogy Solymosi Tamás beszéde nagy kedvet csinált a balettekhez is, amelyeket az utóbbi évtizedekben lényegileg kizártam az életemből, bár évekig elsősorban ez a műfaj érdekelt legjobban. Nagyon jól esne, ha valaki, aki jelenleg a balettekre fókuszál elsősorban, írna erről a kínálatról kommentet. Nekem érdekesnek és változatosnak tűnt a teljes műsor.

2021-06-02 (23).png

A sajtótájékoztató négy művészi produkciót is átnyújtott ajándékba, amelyek a csokis gömböknél is jobban estek. A három operaária kiválasztása önmagában is kifejező volt. Kálmándy Mihály kezdte a Prológgal (a Bajazzókból), amely finoman érzékeltette, hogy a baljós felhők még nem tűntek el egészen. Megható volt a hangját újra hallani, tekintve, hogy ő az első olyan énekes, aki miatt valaha jegyet vettem (korábban csak darabokban gondolkodtam, nem pedig szereposztásokban és még 2006-ig alig merült fel szempontként, hogy épp kik énekelnek egy előadásban).

Kálmándy Mihály gyönyörű baritonja nem kopott meg az idők folyamán, és ez reményt adhat a kollégáknak is. Lehet 30 éven át főszerepeket énekelni úgy, hogy a közönség még mindig élvezze és ne nyomja el magában az „ez már nem az” gondolatot.

Hasonlóan jó művészi állapotban hallgathattuk Heiter Melindát is, aki a beharangozott ős-Hunyadiból Mátyás áriáját énekelte. Ennek a szövegéből is süt a feszültség, szintén emlékeztethetett saját lelkiállapotunkra a karantén időszakából.

eif6

A harmadik ária a legfiatalabb (és nagyon üde) balettnövendékek tánca előtt következett. Boncsér Gergely, a ház egyik legfoglalkoztatottabb és még mindig nagyon fiatal tenorja énekelte a Mantuai herceg áriáját a Rigolettóból, amely – ha valakinek nem ugrana be – az élet gátlástalan élvezetéről, a folyamatos pörgésről szól…. Nem véletlenül választhatta ezt összességében közel 1500 eseményének beharangozásához a Főigazgató, az évad már a közel kétórás sajtótájékoztató alapján is ilyennek tűnt, nemhogy a műsorkalendárium 572 oldala alapján.

Az elválik, hogy kinek mennyire sikerül majd felhőtlenül élvezni az előadásokat – akik a kedvezményes jegyvásárlásra készülnek, mindenesetre érdemes figyelmesen átnézni a kínálatot.

2021-06-02 (10).png

A továbbiakban kiemelek még néhány operát, amelyek a már említett három mellett LEGINKÁBB (=nem kizárólag) felkeltették a figyelmem. Nagyon sok a műsorban a már beharangozott és elmaradt vagy csak közvetített, illetve keveset játszott előadás, amelyekre egyszer vagy akár többször rákészültünk, mint például Gyöngyösi LeventeA Mester és Margaritá”-ja, amelyik rekorder a nekifutásokban. Ajánlót tudtam róla írni így is, de várom, hogy élőben is nézhessem.

Vannak viszont olyan darabok, amelyek létéről sem hallottam, és el se tudtam képzelni, hogy lehet olyan mű, amelyik Beethoven és Richárd Strauss keze nyomát is magán viseli. Athén romjai a címe, és szeptember és október folyamán többször is játszani fogják.

2021-06-02 (2).png

A Hoffmann meséi szintén a „muszáj többször megnézni” kategória az alábbiakban mellékelt szereposztás több résztvevője miatt is. Akik olvassák a blogomat, nyilván megtippelhetik ezt, és nem fognak tévedni. Szeretem az ilyen helyzeteket, amikor sok okom van a megtekintésre, nemcsak egy. Ebben az esetben egyszer a bravúrosan egyszerre négy (!) szerepet éneklő Kolonits Klára, illetve a fiatalokból álló szintén ígéretes szereposztás miatt legalább két decemberi estém erről az előadásról szól majd. De nem zárnám ki, hogy még több, bár erre a műre „nem vagyok rápörögve”, de a kevés élményem mind pozitív (egy nagyon jó szegedi vendégjáték és egy még korábbi Kovalik-vizsga megmaradt bennem máig – más meg nem is volt). Mivel ráadásul az általam különösen szeretett Székely Kriszta rendezi, akinek minden munkája gondolatgazdag (legyen opera vagy próza – a blogon szinte mindről hagytam nyomot), nem lepne meg, ha esetleg belecsúsznék ez esetben is a sorozatnézés „csapdájába”.

Mióta korábban az általam semennyire nem várt „A Nyugat lánya” is revelatív élménnyé vált elsősorban Bátori Éva jóvoltából (akinek egyébként nagyon remek kollégák jutottak mindvégig, és ez a csapat is kellett a katarzishoz!). Még abba is bele tudtam miatta ragadni, és ugyanez megeshet bármelyik másik előadással is, amelyik önmagában most még kevésbé érdekes számomra. Ilyen gazdag kínálathoz a zsákbamacskák is hozzátartoznak, és szerencsés, ha sikerül nyitottan állnunk a számunkra kevésbé ismert darabokhoz is – igyekszem a legtöbb esetben így tenni.

Ha már „Nyugat”: lesz idén is, de túl tökéletes volt ez Bátori Évával ahhoz, és túlságosan mélyre is ment, így senki mással nem tervezem az ismételt megnézését. Aki vele nem látta, azoknak érdekes lehet azért – erős előélmény nélkül más a helyzet. A mezei nézőknek, akik szabadon válogathatnak a műsorok között, MUSZÁJ ismerniük önmagukat, és korlátaikat, és olyan előadásokat összeválogatni, amelytől valóban remélhetik, hogy nekik készült.

Bátori Évát viszont az idén még éppen bemutatott A képzelt betegben többször is meg lehet nézni november és december folyamán.

2021-06-02 (15).png

Bach ÉS Horváth Csaba miatt is kiemelten érdekel a Keresztkantáták, amelyet Kovács István basszistára alapítanak majd, erről is nehezen tudom elképzelni, hogy jövő áprilisban csak egy alkalom elég legyen az átélésére.

2021-06-02 (16).png

Az április meghozza az Operaházba az új (eddig talán kétszer elmaradt) Parsifalt is, amelyiket Almási-Tóth András rendezésében négy estén is műsorra tűznek. Ebből kikövetkeztethető, hogy mikor lesz húsvét…

Műsorra kerül M. Tóth Géza Ringjének utolsó darabja is májusban. A rendezőnek volt vagy öt éve, hogy akár sokszor is újragondolja a koncepcióját. Felmerülhet ezzel kapcsolatban a többszöri nézés, már ha a kiírt szereposztás változatlanul maradna...

2021-06-02 (17).png

Ugyan nehezen tudom magam elé képzelni azt az olvasót, aki még nem lépett le, de még csak megemlítek a teljesség igénye nélkül két januári produkciót, amelyeket korábban láttam és érzem magamban a lendületet az újranézésükhöz, mert ezek nekem (ha pontoznék) 10-ből 10 pontosak lennének.

2021-06-02 (18).png

Almási-Tóth András „Ments meg uram-ja a várakozásaimon felül tetszett közvetítésként is (Meláth Andreával az egyik főszerepben, aki ezt szerencsére meg is tarthatta), és hasonlóképpen voltam néhány éve Szabó Máté Szentivánéji álomjával is (akkor még a Solti teremben a Zeneakadémián), amely tele van fiatal ígéretes énekesekkel.

2021-06-02 (19).png

Nagyon jó, hogy lesz újra Primavera, azaz a vidéki operát játszó színházak bemutatkozhatnak egy-egy saját produkcióval.

Még információk sokasága található e kiadványban, rá lehet hangolódni a jegyárakra, nézegetni a műsort is havi lebontásban, helyszínek szerint. Két hét múlva elérhető lesz nyomtatásban is és feltehetően beszerezhető a szervezési osztályon, a Hajós utcában.

PS.Köszönöm mindenkinek, aki beleolvasott ebbe a TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL készített beszámolóba. Van a műsoron persze több más nekem is fontos előadás, amelyeket szándékosan nem említettem – a személyes átnézés nem úszható meg. Hátha valaki kommentben kiegészít, ezt remélem…

PS.2. A sajtótájékoztatóról a fotókat Nagy Attila készítette és az Operaház hivatalos FB-oldaláról származnak. A képernyőképeket 2021.06.02-án mentettem le, nem kizárt, hogy bármikor később a szereposztások változhatnak még. A képekre kattintva könnyen kinagyíthatóak, és alaposan el lehet olvasni a közreműködők neveit, akiket nem akartam felsorolni külön. Érdemes.

Címkék: Operaház Opera Eiffel Műhelyház évadtervezés

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr1216580784

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása