A múlt héten egy hangversenyen, két egyfelvonásos operán és két Kékszakállú-beavatón kívül „csak” filmeket láttam, viszont abból nem keveset: egy dokumentumfilmet („Hűség”), azt viszont egy egész osztállyal, 20 kisjátékfilmet ( az összesen 32-ből, és csak azért nem többet, mert rossz volt az időzítés) és négy nagyjátékfilmet – mindezt négy napra elosztva tíz vetítés keretében. A legtöbbet a fiammal, akit így három napon is el tudtam vonni a youtube-nézéstől. Amint kiderült, sok színész, akiket én évtizedek óta figyelgetek, neki rég ismerős filmekből, sorozatokból, ráadásul az egyik filmet (Valami Amerika 3.) már többször is látta, és úgy tűnik, hogy nem zavarta meg a 16-os karika ebben…
Zsurzs Kati a legjobb női főszereplőnek járó díjjal :-)
Ez a néhány nap nosztalgiával is eltöltött, mert a kilencvenes évek első felében több filmfesztivált is végigültünk, emlékszem, amikor egy nap akár négy filmet is megnéztünk egymás után, a hét végére már kissé össze is csúsztak az élmények, de nagyon jól esett ez a bódulat. Mindig megfogadtam utána, hogy még több filmet nézek. (Akkoriban még jártam moziba, és a teljes műsort is átolvassam heti rendszerességgel.)
Amióta írom a blogot, már halogatom a leghíresebb filmek megnézését is, mivel a film nem múlik el, nem olyan, mint a színházi előadás. Ez a filmhét viszont a felajánlott 203 filmmel (legtöbbje ingyen volt nézhető, a játékfilmek pedig 500 Ft-ért) elcsábított, ráadásul egy nap még a tavaszi szünetre, egy másik pedig szombatra esett, így a feltételek is megvoltak a hosszabb mozizáshoz.
Néhány tapasztalatot megosztok, filmeket és színészeket is emlegetek, hátha valamelyik véletlenül a látóteretekbe kerül. (Igazából fogalmam sincs, hogy mi a sorsa a kisjátékfilmeknek, hányszor tudják őket levetíteni…Az viszont biztos, hogyha a tévébe eljut valami, akkor utána a nava.hu-n is fellelhető lesz.)
Ami nyilvánvaló: a jövőben kénytelen leszek kompromisszumot kötni, és elmenni valóban a filmnézés, illetve a prózai színház felé, ha egyszer a fiamat ez tényleg érdekli, a színészek is nagyon foglalkoztatják, megjegyzi őket. Ahogy láttam a reakcióit a leginkább felnőtteknek szóló filmen (BÚÉK), amelynek az előzetesét ő már ismerte (!), átjött neki a lényeg, ahogy nem túl régen a szintén nem gyerekdarabon (Riviéra) is, úgyhogy most majd még többet hurcolom magammal.
A másik: a látott filmekből és a többi leírásából tisztán átjön, hogy mostanában is a színészek viszonylag szűk rétege az, amelyik lehetőséget kap a filmezéshez, nyilván azért, mert aki egyszer beválik (és népszerű is lesz), azt szívesebben használják újra, minthogy mindig egészen új arcokat keressenek, és velük próbálkozzanak.
Nagyon sok igazán jó színészi alakítást láttam, amelyek bőven értek annyit, mintha egy egészestés színdarabban fordultak volna elő.
Voltak kisjátékfilmek, amelyek egy-egy markáns személyiségre épültek, mint például „Az agg színész”, amely Újlaki Dénes jutalomjátéka volt (téma: egy pályájától éppen búcsúzó színész utolsó előadását követő estéje), illetve a Last Call, amely Zsurzs Katié.
Zsurzs Kati tényleg hosszú távra is nyomot hagy ebben a szerepben, nagyon át lehet élni sorsát, és csak 27 perc az egész – egy sűrű nap története. (Egy ápolónő felszámolja a pesti életét, és elindul, hogy a külföldön élő lányához költözzön végleg. Látjuk nyelvvizsgázni, okmányokat intézni, felszámolni a munkahelyét, átadni a lakását, találkozni a volt-férjével…)
Mindketten meg is kapták rá a legjobb férfi és női alakítás díját a kisjátékfilmek kategóriában.
Szamosi Zsófia - Egy nap
Megkapta a legjobb női főszereplő díjat játékfilm kategóriában Szamosi Zsófia is, ahogy ezt persze várni lehetett. Az ő „Egy nap”-ja nem kevésbé masszív, mint Zsurzs Katié. A háromgyerekes anya helyzete megérintett, még a film egyes helyszínei is a mi egykori életterünkre estek, és ismét felrémlett, milyen volt három gyerekkel lebonyolítani egy-egy napot – néha igazi hősnek érezhettem magam. A moziba ráadásul elvittem mindhármukat, és együtt éltük újra, hogy milyen is volt ez a necces kisgyerekkori időszak. Szamosi Zsófián kívül nagyon jók a gyerekszereplők is, és anyósként Vándor Éva különösen szerethető. Sokat kifejez, hogy a férj valóban csak percekig látható a teljes film folyamán, annyira nincsenek együtt…(De azért jó Füredi Leó is, tudunk rá haragudni.) A film egyik tanulsága, hogy akkor sincs minden rendben, ha sikerül a legbonyolultabb logisztikai feladatok tömegét is megoldani, a lényeg valahogy csak el tud felejtődni még akkor is, ha történetesen egyik házastárs sincs magára hagyva a helyzet kezelésében.
Venczel Vera - Ahogy eddig
Nekem még ugyanebbe a top kategóriába tartozott az idén életműdíjjal kitüntetett Venczel Vera az „Ahogy eddig”-ben, aki mellett azért nem vált észrevehetetlenné két kiváló mellékszereplő sem (Tóth Ildikó és Lovas Rozi). A színház és a film is csapatmunka, emiatt nyilván akkor tud minket legjobban megfogni egy-egy szereplő, ha a körülmények és a partnerek is kedvezőek.
A Rozgonyiné ugyan Törőcsik Franciska filmje, de azért sokat számít az őt körülvevő csapat is (a vőlegényét játszó Göndör Laci, illetve a legénybúcsú többi résztvevője). Ez a film, mint sok más kisfilm Arany János év kapcsán született, bár néhány esetben a megjelölt Arany-vers és a film között meglehetősen távoli kapcsolat volt csak felfedezhető.
Ha már Törőcsik Franciska, akit alig láttam élőben, amióta Székesfehérvárra szerződött az Örkényből, neki volt még (legalább) egy nagy dobása a BÚÉK-ban is.
BÚÉK - Bata Éva - Lengyel Tamás - Törőcsik Franciska
Ez ismertebb lehet, mert nagyjátékfilm, és az egész csapat csupa egyenrangú színészi feladatot adott rajta kívül még Elek Ferencek, Mészáros Bélának, Hevér Gábornak, Lengyel Tamásnak, Bata Évának és Szávai Viktóriának is. Nehéz döntés lenne közülük kiválasztani, hogy ki volt a legjobb – nagyon természetesek voltak mind, esendőségükben is szerethető embereket láttunk. (A film egy szilveszteri vacsoráról szól, amikor játékból minden üzenetet és hívást közkinccsé tesznek, és persze mindenkiről kellemetlen dolgok derülnek ki…Akinek nincs vaj a füle mögött, nyugodtan vigye el rá a partnerét.) Ezen a filmen volt a legtöbb néző - majdnem félház -, és így nem is meglepő, hogy a filmhét közönségdíját is ez kapta.
Volt két, egy blokkba szervezett kisjátékfilm, amelyekben a konfliktusos anya-lány kapcsolat mellett az is közös volt, hogy egy-egy „nagy név” mellé ismeretlen színésznőket állítottak, akiket a katalógus nem említ főszereplőként, de ettől még azonos súlyú partnernek érezhettük őket. (Az Anyák napja esetén Für Anikó volt a húzónév, az Esti dal-ban pedig Eszenyi Enikő.)
Anyák napja - Für Anikóval
A „Valami Amerika 3” kapcsán említettem, hogy a fiam számára ez rég ismert film volt, és nem mellékesen most is ő akarta ezt nagyon megnézni. Lehet, hogy másoknak sem volt új, mert nagyon kevesen jöttek el rá szombat délután. Ezt hívják közönségfilmnek, de még gengszter-film paródiának is kevésnek tűnt a sztori, és bár nem tetszett az EGÉSZ, el kell ismerni, hogy a jó színészeket ebben sem rossz nézni, és nekem különösen kedvemre való volt Csuja Imre és László Zsolt a két ellenséges banda vezetője, nemkülönben Nagy Ervin, Stohl András és Scherer Péter.
A Vándorszínészek igazi kosztümös film volt, azon kevesek közé tartozott, amelyik visszavitt időben majdnem kétszáz évvel korábbra, és ha kicsit hosszadalmasan és kevéssé hihetően is, de mégis a színészéletről beszélt, és többé-kevésbé fenn tudta tartani a figyelmünket. A fiam le volt törve kicsit, hogy a kedvenc sorozata (az egyetlen, amelyiket együtt néztünk, a Drága örökösök) évada előző nap véget ért, így számára kifejezetten nagy öröm volt Mohai Tamást látni a főszerepben, akinek jól is állt ez. Feltétlenül megemlítendő még ifjabb Vidnyánszky Attila Petőfije. Könnyű hinni neki, amikor a színház iránti elhivatottságáról beszél. A másik film ugyanebből a korszakból – az Irinyi – annyira nem hatott ránk, bár személy szerint örültem benne Hajduk Károlynak (a címszerepben).
Vándorszínészek
Nagy-Kálóczy Eszter játszott a Vándorszínészekben is, de nem tűnt túl életszerűnek a figurája, és ez nem feltétlenül az ő hibája. Viszont „A belső oldal”-ban, egy autista fiú (Olasz Renátó) anyjaként nagyon igazi volt, Trill Zsolt pedig brutális bántalmazó figura.
A legtöbb film története erősen szélsőséges helyzetre épített, így például „A közellátás vizsgálata” is, Nagy Viktor főszereplésével, bár az egészségügyi ellátás témában néha a valóság is elég horrorisztikus, nem kell annyira torzítani rajta ahhoz, hogy egy jót szörnyülködjünk.
Két-két fiatal színész játékát élvezhettük a Rossz színész-ben ( Döbrösi Lauráét és Nagy Norbiét) és a Székely világmárkában (Lestyán Attila és Tuzson Ágnes kettősét).
A dolgozó kiszolgáltatottságáról szól „A legjobb játék”, amely végül happy enddel végződhetett – Rétfalvi Tamás megkapta az esélyt, hogy egy szuper-kompjútert átverjen, és sikerét egy kicsit a magunkénak is érezhettük.
Hasonlóan jó hangulatot árasztó, szórakoztató film volt a Susotázs, amelyben két szinkrontolmács – Göttinger Pál és Takács Géza – próbált minden határt átlépve elcsábítani egy nőt, akit Osvárt Andrea játszott.
Susotázs - Osvárt Andrea
Ezek után, ha Göttinger Pál nevét látom majd, nem folyton a Telefondoktor fog beugrani. (Na, aki azt nem látta és szeret nevetni, még pótolja.) A fiam ezt az utóbbi két kisjátékfilmet szerette a legjobban, amely nem is csoda, ezekben volt viszonylag sok humor is, és nála harmadik helyen a Vándorszínészek végzett.
Az én egyik kedvenc filmem A cserekapus volt, benne Valcz Péter és Huzella Júlia elnyúzott házaspárjával, akik nagyon nem találják a helyes arányokat a kapcsolatukban, és látjuk, hogy egész tragédiájuk kulcsszava az időhiány. (Ugyan hányan engedhetik meg maguknak, hogy hetente egy délutánt-estét egymásra fordítsanak, ahogy az egy kapcsolat fenntartásához ideális lenne? Például együtt beüljenek egy mozira, vagy színházra…) A filmből azért nem kevés pozitív energia is árad, így megtudjuk, hogy minden képességünk, amelyet fejlesztünk, még jól jöhet valami másra. Lehet, hogy rossz helyre tesszük a hangsúlyokat az életünkben, de ez mégis áthelyezhető, nincs veszve semmi. A filmben van egy mellékszerepe Tasnádi Bencének is, ezt a sikeres és kissé pöffeszkedő kapust is jól eltalálja.
Valcz Péter, a cserekapus
Az említett művészek mellett hasonlóan erős hatást tudnak kelteni ismeretlen színészek is, akik persze lehet, hogy sorozatokban, filmekben vagy vidéki színházakban befutott művészek, csak épp nekem jelentettek újdonságot. Egyes filmkészítők célzottan nem nagy neveket akarnak felhasználni, hanem inkább azt várják a főszereplőiktől, hogy hétköznapi emberek hatását keltsék, és természetes jelenlétük miatt saját magunkhoz hasonlónak érezzük őket. Így voltam az Ostrom, Kovács István filmjének női főszereplőjével, aki ráadásul még külföldi is. Sose gondolunk bele, hogy az is nagy dolog, ha az életünk minden feltétele adott, és folyik a csapból a víz. De mi van, ha még ezért is küzdeni kell? - erről szól a film.
Kék óra
Szintén nyomot hagy Gazdag Kötél Orsolya elvált asszonya, aki szeretne párt találni magának ismét, de ez nem túl könnyű egy ötéves gyerek anyjaként. A Kék óra további szereplőiről is süt a magány, de a film végére mégis megszületik valamiféle harmónia, így mégsem ugrunk a Dunába a moziból hazafelé, ahogy a szereplők is túlélik a nehézségeiket.
Nagyon sok már említett filmben is kulcsfontosságúak a gyerekszereplők, egy aranyos kis apróság a legtöbb nézőre hat, ha akarjuk, ha nem. Fokozottan igaz volt a Lepkelányra, amelyben a súly Rea Izabella vállán nyugszik, de persze nem válik jelentéktelenné mellette Sodró Eliza sem. A Varjúhájban pedig Bódis Leonárddal azonosulunk, aki a Bánfalvi Eszter által játszott anyja egészségéért aggódik. Ebben a filmben is játszik Nagy Zsolt, aki egy villanásnyi időre feltűnt a Rossz színészben, és akit szívesen láttam volna A Hentes, a Kurva és a Félszemű-ben, amely több díjat is összeszedett, de sajnos ez a Kékszakállú-beavatóval ütközött. Majd később pótolom.
Az Aki bújt, aki nem – Schwehtje Mihály filmje – a témája miatt fontos. Nem dokumentum-film, de a témája a valóságból vett: elszegényedett falvak lakói eladják a gyerekeiket, akikből rabszolgák és prostituáltak lesznek valahol külföldön. Maga a film a gyerekek begyűjtését kedélyesen mutatja be, nem látunk könnyeket, vagy erőszakot. Hosszú távon nyomot hagy. (A rendezőnek azóta készült színházi produkciója is a Jurányiban, Az örökség, amelyet még májusban egyszer játszanak idén, de már minden jegy elkelt rá, nekem is várnom kell vele, de tervezem megnézni.)
Hűség
Végezetül említődjön meg a Hűség c. dokumentumfilm, amelyre egy egész osztályt elvittem etika+drámaóra keretében. Az előadást csak május közepén fogjuk tudni megbeszélni (a ballagás+ érettségi miatt elmaradnak óráink), alapvetően ez érdekel, hogy a gyerekek mit fognak szólni a 45 éve együttélő házaspár sorsához, akik az asszony betegsége miatt idősek otthonába vonultak. Rám nagy hatással volt, annyira ritka manapság az ilyen hosszú távon működő kapcsolat, hogy önmagában már ez sem rossz, hogy egy ilyennel a gyerekek is találkoznak.
Örülök, hogy pont így jött ki a lépés, és láttam ezeket a filmeket, bár még sokkal többre kíváncsi lettem volna. Ha valamelyikőtök szintén volt a Filmhéten, akkor kommentben várom a véleményét.
PS.1. A képek a filmhet.hu-ról és a Filmhét Fb-oldaláról származnak
PS. 2. Mellékletben pedig most VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL idemásolom a díjakról a sajtóközleményt, ha valakit érdekel, fussa át:
MAGYAR FILMDÍJAK
I. MOZIFORGALMAZÁSÚ FILMEK KATEGÓRIÁJA: - NAGYJÁTÉKFILMEK
Legjobb játékfilm: Rossz versek, rendező: Reisz Gábor, producer(ek): Berkes Júlia producer, Estelle Robin You producer, Petrányi Viktória executive producer
Legjobb rendező: Reisz Gábor, rendező: Rossz versek
Legjobb női főszereplő: Szamosi Zsófia - Egy nap
Legjobb férfi főszereplő: Hegedűs D Géza - A Hentes, a K*rva és a Félszemű
Legjobb női mellékszereplő: Monori Lili - Rossz versek
Legjobb férfi mellékszereplő: Nagy Zsolt / A Hentes, a K*rva és a Félszemű
Legjobb forgatókönyv: Szilágyi Zsófia, Mán-Várhegyi Réka / Egy nap
Legjobb vágás: Tálas Zsófia / Rossz versek
Legjobb fényképezés: Erdély Mátyás / Napszállta
Legjobb díszlet / látvány: Rajk László / Napszállta
Legjobb jelmez: Szakács Györgyi / Napszállta
Legjobb smink: Forgács Böbe, Csatári Viktória / Napszállta
Legjobb zene: Melis László / Napszállta
Legjobb hang: Zányi Tamás / Napszállta
Legjobb első film: Egy nap, rendező: Szilágyi Zsófia producerek: Pataki Ági, Kenesei Edina
Legjobb egész estés animáció: Ruben Brandt, a gyűjtő, rendező: Milorad Krstić
Közönségdíj: BÚÉK – Goda Krisztina és Zákonyi S. Tamás
II. TELEVÍZIÓS FORGALMAZÁSÚ FILMEK KATEGÓRIÁJA - TELJES lista:
- Legjobb tévéfilm - Bergendy Péter rendező - Trezor
- Legjobb női főszereplő-tévéfilm - Szávai Viktória - A színésznő
- Legjobb férfi főszereplő- tévéfilm – Anger Zsolt - Trezor
- Legjobb női mellékszereplő-tévéfilm –Tóth Ildikó - A színésznő
- Legjobb férfi mellékszereplő-tévéfilm –Scherer Péter - Trezor
- Legjobb forgatókönyv-tévéfilm – Köbli Norbert -Trezor
- Legjobb vágás-tévéfilm - Király István -Trezor
- Legjobb fényképezés-tévéfilm – Nagy András - Trezor
- Legjobb díszlet / látvány-tévéfilm – Kiss Dorka - Curtiz
- Legjobb jelmez-tévéfilm – Breckl János - Curtiz
- Legjobb smink-tévéfilm - Árpa Karolina - Curtiz
- Legjobb smink-tévéfilm – Kolontáry Éva - Curtiz
- Legjobb smink-tévéfilm – Szabó Mónika - Curtiz
- Legjobb zene-tévéfilm – Pacsay Attila - Trezor
- Legjobb hang-tévéfilm – Balázs Gábor -Trezor
- Legjobb televíziós sorozat - Mátyássy Áron – Aranyélet (Vakfolt)
- Legjobb női főszereplő-televíziós sorozat – Ónodi Eszter – Aranyélet (Vakfolt)
- Legjobb férfi főszereplő-televíziós sorozat -Thuróczy Szabolcs - Aranyélet
- Legjobb női mellékszereplő-televíziós sorozat – Danis Lídia
- Legjobb férfi mellékszereplő-televíziós sorozat -Végh Zsolt Aranyélet
- Legjobb forgatókönyv-televíziós sorozat -Vancsik Péter, Vanicsek Olivér – Aranyélet
- Legjobb vágás-televíziós sorozat – Kiss Wanda – Aranyélet
- Legjobb fényképezés-televíziós sorozat - Marosi Gábor - Aranyélet
- Legjobb díszlet / látvány-televíziós sorozat – Hujber Balázs - Aranyélet
- Legjobb jelmez-televíziós sorozat - Breckl János - Aranyélet
- Legjobb smink-televíziós sorozat – Gerő Szandra - Aranyélet
- Legjobb smink-televíziós sorozat – Vincze Gabriella - Aranyélet
- Legjobb zene-televíziós sorozat – The Uptown Fellaz - Aranyélet
- Legjobb hang-televíziós sorozat - Péterffy Máté - Aranyélet
- Legjobb dokumentumfilm – Bogdán Árpád - Getto Balboa
- Legjobb vágás-dokumentumfilm – Sass Péter – Könnyű leckék
- Legjobb fényképezés-dokumentumfilm – Bordás Róbert - Gettó Balboa
- Legjobb hang-dokumentumfilm - Balázs Gábor - A mindenség szerelmese
- Legjobb ismeretterjesztő film – Mosonyi Szabolcs – Vad Balaton
- Legjobb vágás-ismeretterjesztő film –Oláh Kata - Rotschild Klári legendái
- Legjobb fényképezés-ismeretterjesztő film - Mosonyi Szabolcs - Vad Balaton
- Legjobb hang-ismeretterjesztő film Bőhm Dániel - Rotschild Klári legendái
- Legjobb kisjátékfilm - Ostrom, rendező: Kovács István
- Legjobb női főszereplő-kisjátékfilm - Zsurzs Kati - Last Call
- Legjobb férfi főszereplő-kisjátékfilm - Ujlaki Dénes - Az agg színész
- Legjobb forgatókönyv-kisjátékfilm - Tóth Barnabás - Susotázs
- Legjobb vágás-kisjátékfilm - Csillag Manó - A legjobb játék
- Legjobb fényképezés-kisjátékfilm - B Marton Frigyes - Megtört szív
- Legjobb animációs film - Luther / Isten tenyerén?, rendező: Richly Zsolt
- Legjobb forgatókönyv-animációs film - Gyulai Líviusz / Egy komisz kislány naplója 13. epizód - Viva Mexikó
