Ez már a lezárás, néhány színház (kevés) hosszabban, mások rövidebben küzdenek még, hogy néhány előadással nézőket vonzzanak be. Viszont jönnek már a fesztiválok, Pesten a Városmajor és a Margitsziget lesz ismét színházi helyszín, Miskolcon ismét jön a Bartók+ Operafesztivál, Pécsen a POSZT, amely hagyományosan ütközik a Müpa-beli Wagner napokkal.Június 27-től jön az Armel Operafesztivál a Nemzetiben és a Tháliában.
Rövid ajánló következik, és június 1-től én sem fogok napi ajánlókat kitenni, bár a tanév végéig akár lehetne még.
Az Operaház a nyáron musicalt (Billy Eliot) készül bemutatni, és zsinórban fogják július közepétől augusztus közepéig játszani (az Erkelben), de addig, júniusban viszont a nézők által nagyon kedvelt Hófehérke és a Rigoletto nagyrészt ki fogja tölteni a programot. Az Operában legfontosabb a Tündérkirálynő című Purcell-opera bemutatója lesz, amely Almási-Tóth András rendezésében biztosan izgalmas is lesz. (Tegnap volt egy előzetes koncert belőle már, ez nyitotta meg a Shakespeare-maratont) Én ezt az előadást nagyon várom, január közepe óta hallgatom a darabot, hátha ezúttal megfelelő készültségi állapotban is leszek.
Ha a Wagner-napokat (Parsifal, Ring, A nürnbergi mesterdalnokok) valaki nem kedveli és netán a barokk operát sem, még mindig mehet a Kamrába, ahol hat alkalommal fogják Mozart Cosí fan tutté-jét előadni. Ennek a nyílt próbáiról egész évben igyekeztem írni, hat részletről is sikerült, még lesz egy utolsó próba a hónap elején. Ez azért is izgalmas vállalkozás, mert ha valaki megnézi, láthatja, hogy az opera és a színház nem ellentétes fogalom.
Mondanom sem kell, hogy a Tündérkirálynő, a Ring és a Cosí több előadása is fedésben van, éppen a hónap közepe táján kerülnek műsorra - aki mindre menne, az elég nagy gondban lesz. Én kevésbé, mert az érettségik egyszerre ütik az összes alternatívát, nehéz eldöntenem, hogy pontosan miről is fogok lemaradni miatta - néhány napon négy, sőt egyszer öt olyan előadásról, amelyeket mind nézni akartam. A döntést így nem kell meghoznom, de a többi - kevésbé zsúfolt napon még maradtak esélyeim.
A Belvárosi Színházban egy Pelsőczy Réka által rendezett vígjáték az újdonság (Egy fenékkel két lovat), a Katonában, amely majdnem egészen a hónap végéig kitart (az Átriumhoz, az Operetthez, a Madách-hoz és a Játékszínhez hasonlóan), jön Zsámbéki Gábor rendezésében a Minden jó, ha vége jó, a Kamrában pedig az Emilia Galotti.
Az Örkény Az ügynök halálát mutatja be, szintén a hónap legelső napjaiban.
A Rózsavölgyi Szalon műsorán nem érezhető az évad vége, sőt ott is lesz egy ígéretes bemutató, mégpedig a Salamon király szorong, Emil Ajar darabja.
A Szkéné műsora kicsit szellősebb, és a szokott módon ilyenkor mintha arányaiban több Pintér Béla előadás lenne, amelyekre évszaktól függetlenül a legnehezebb bejutni még mindig.
Azért ez így sem kevés, még akkor sem, ha maradok Pesten - idén is valószínűtlen, hogy eljussak a POSZT-ra és nagyon kell igyekeznem, ha a miskolci Operafesztivál néhány produkcióját is be szeretném iktatni.
Én az évadomat valószínűleg az Armel-előadásokkal fogom befejezni, július 2. után kis nyári szünet következik, szeptemberig blog-leállás.
