Mezei néző

Utolsó állomásához érkezett a Kamrában az Operabeavató sorozat, amelynek végigkövetése az idei évadom egyik nagy projektje volt. Ez volt a nyolcadik próba, amelyből az első kivételével mindre mehettem és mindről írtam is. A másik, a Gördülő Figaro idén hétszer ment, és most az este első részében elhangzó mellékesen odavetett Dinyés Dániel-mondat által ismét felidéződött.

Aribert Reimann operájának Jean-Pierre Ponnelle által Dietrich Fischer Dieskau számára készített rendezését Anger Ferenc állította színpadra az Operaházban és most két alkalom erejéig elővették, hogy a 31 eseményből álló Shakespeare-fesztivál fényét ez is emelje.

Most először láttam, csak a legutolsó előadásra tudtam eljutni, így ennek az írásnak jelenleg ajánló szerepe már nem lehet, esetleg akkor, ha a későbbiekben előveszik megint. Jövőre nem, aztán az épület felújítása miatt valószínűleg megint nem, de a 2018/19-es évadban akár megint nézhető lehet, ha egyszer óriási energiákat beleölve tető alá hozták.

A Figaro 2.0 Szeged, Győr, Kaposvár, Szolnok és Miskolc után az évad utolsó helyszínére érkezett, az egyetlen olyan vidéki városba, ahonnan a 18h-kor kezdődő előadásról (vége 21.30-kor) még akár vonattal is vissza lehetett az egyébként sem távoli fővárosba jutni

Aczél András és Hábetler András beszélgetős műsora újabb áldozatához érkezett. Ezen a szombaton Kolonits Klárát faggatták, aki igazi meglepetést okozott, ugyanis nem feszengett, nem tért ki és nem poénkodott, őszintén megválaszolta az összes kérdést, amelyeket feltettek neki. Kíváncsian várta, mi jöhet még, láthatóan nem izgult. Néhány esetben azt érzékelhettük, hogy a kérdező maga is meglepődik, hogy mennyire egyszerűen kapott egyenes választ a legkeményebb kérdésekre is.

A Shakespeare fesztivál keretében a héten már ez a második Rómeó és Júlia verzió, amely nézhető. Hétfőn Bellini operája aratott óriási sikert, Júlia szerepében a jelenlegi legnagyobb magyar bel canto énekesnővel, Kolonits Klárával. Ahogy számos ismerősöm beszámolt róla, igazi méltó partnerre is talált, Vörös Szilvia csodás Rómeó volt, reveláció. (Kiss András, Palerdi András, Rab Gyula és karmesterként Vashegyi György támogatta őket.) Nekem ez az előadás nem adatott meg, de a korábbi Traviata vendégjátékhoz hasonló lecsengése volt ennek is, azóta is nyakra-főre találkozom ismerősökkel, akik beszámolnak róla és érdeklődnek, hogy miért hagytam ki. (Figaro 2.0 volt Miskolcon ugyanekkor. Ennyire egyszerű a válasz.)

De nem maradhattam egészen Rómeó nélkül, a szombati koncertre sikerült eljutnom, ráadásul éppen az említett Kolonits Klára operaportja után. (Beszámoló következik külön nemsokára arról is.)

Ezen a napon lehet megnézni legutoljára a Traviátát Debrecenben, Kolonits Klárával és Boncsér Gergellyel. Akinek módjában van és szereti a darabot, annak nagyon melegen ajánlom. (Aki debreceni és kihagyta, az pláne sokat veszített. Nekem az idén megnézett 204-ből biztosan a top 5-ben lenne.) Ugyancsak legutoljára lehet nézni az Operaházban az erősen vitatott Leart, amelyről csak azt hallottam, hogy borzalmas illetve azt, hogy zseniális. A kettő között elhelyezkedő véleményt nem hallottam. Ezeken kívül négy:

Várakozáson felül jó este jut azoknak, akik holnap (május 29-én), vagy ha akkor nem tehetik, a jövő évadban (2017.jan.13, 15) beülnek az Erkelbe és megnézik a nálunk lényegében ismeretlen, egyszerre német és olasz szerzőnek számító Ermanno Wolf-Ferrari 1927-ben komponált komédiának induló, de aztán tragédiaként végződő verista operáját.

Pályi Zsófia képe - középen: László Boldizsár, a címszereplő

Magam sem hiszem, hogy tegnap az Operaház egyszerre három premiert tartott és ebből kettőt láttam is. A Shakespeare-fesztivál irgalmatlan tempója (17 féle előadás 31 alkalommal két és fél héten belül) választás elé állítja az érdeklődő nézőt: vagy most, vagy soha ne nézzen meg bizonyos előadásokat, ez itt a kérdés. Mindhárom bemutató ígéretes volt, az Erkel Színházban a „Sly”-jal kezdtem (beszámoló rövidesen következik, igyekszem vele, csak vasárnap nézhető, rengeteg jegy van és nagyon kellenének a nézők!), mégis előrevettem ezt, mert a VIII. Henrik feleségei viszont csak ma éjjel fél 11-kor nézhető meg és nincs benne a jövő évi műsorban sem.

Ez megint egy Figaro 2.0-ás nap, ezúttal Székesfehérváron (18h), innen még vonattal is vissza lehet jutni Pestre előadás után. Ezen kívül hét előadás:

Nyolc előadás: