Gondosan válogatott, ritkán játszott darabokból álló programot mutatott be nagyhét keddjén a Kodály Filharmónia a debreceni Kölcsey Központban. A koncertet a Bartók Rádió rögzítette, így ezt a nyomhagyót a későbbi visszahallgatás reményében írom AJÁNLÓnak. A Mezei néző Facebook-oldalon megosztom majd. (A műsorok az adást követő 30 napig meghallgatóak a mediaklikk.hu-n.) Addig, akinek kedve támad ezekhez a művekhez, keresgélhet a YouTube-on, ahogy én is tettem a hangverseny előtti hetekben.
Nem én lehettem az egyetlen néző, aki még élőben nem hallotta a program egyetlen darabját sem, így ránk fért a műsorvezető részletes tájékoztatója, a koncert mindhárom része előtt.
Az előadás közben két rövid szünet szolgálta a három mű megfelelő elkülönítését és a közreműködők, illetve a nézők pihenését. Teltházzal indult a program, és nagyon kevesen mentek haza a vége előtt, a közönség kellően nyitottan és lelkesen fogadta mindhárom zeneművet.
A műsor összeállításánál feltehetően szempont lehetett, hogy mindegyik darab jelentős feladatot adjon a Kodály Kórusnak (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán, amely az este főszereplőjévé vált a Kollár Imre által vezényelt zenekar mellett.
Az est első műsorszáma Gabriel Fauré Requiem-je volt, amely szerényebb terjedelmének köszönhetően gyakrabban hallható templomi koncerteken is, mindössze két énekes szólistát igényel.
A szoprán, Wágner Adrienn nemcsak ennek a legbékésebbnek mondott requiemnek a negyedik tételében, de a további két darabban is bizonyíthatott az este folyamán. Végig megnyugtató és kiegyenlített teljesítményt nyújtott, kíváncsivá tett magára. Eddig csak kétszer hallottam énekelni, még 2009-ben: láttam az egyik operavizsgáját (a Kiscelli Romtemplomban A windsori víg nők-et), és a Kolibri Színházban egy Haydn-operában is (Aki hűtlen, pórul jár).
Poulenc Stabat Mater-e talán még ritkábban kerül közönség elé (a Müpában csak 2011-ben hangzott el, egyetlen estén). Ehhez a kóruson kívül csak egy szopránra volt szükség, aki a 12 rövid tételből mindössze háromban szólalt meg, ahogy az utolsónak előadott Verdi-műhöz, a „Négy szent ének”-hez is. Utóbbiban a mű végén hangzik el Wágner Adrienn mindössze tíz ütemnyi szólója, amikor már kezdhettük azt hinni, hogy tévedésből mondták be a nevét közreműködőként, mert sehol nem láttuk. A negyedikként előadott Te Deum végén szinte láthatatlanul énekelt a terem karzatán, és ezzel fel is tette a koronát az estére.
Verdi „Négy szent éneke” szintén csak egyetlen koncerten hangzott el az elmúlt években a Müpában, 2019-ben. Ezt a négy, egymástól függetlenül keletkezett és csak később összekapcsolt egyházi darabot A walkür harmadik felvonásának lezárásával játszották együtt a Zuglói Filharmonikusok. Erről a kombinációról a Debreceni Kodály Filharmónia több koncertműsora is eszembe jutott: egy alkalommal hallható volt egy részlet A walkür-ből (I. felvonás), egy másik koncerten pedig a Parsifal-ból (Előjáték és III. felvonás). Ez a tradíció akár folytatható is lenne, például A walkür második és harmadik felvonásainak Wotan-Brünnhilde párbeszédei is kitehetnének egy teljes koncertnyi anyagot.
Ehhez az asszociációhoz a programban szereplő másik szólista, Cser Krisztián jelenléte is hozzájárult, aki pályájának jelenlegi szakaszában éppen Wotan szerepének teljes elsajátítása felé közelít. Énekelte már A Rajna kincsé-ben és a Siegfried-ben is, de A walkür-ből eddig csak a harmadik felvonásbeli „sláger-számot”, Wotan búcsúját adta elő nyilvánosan. Ezzel a most márciusban teljesített „opera-maraton”-jával számomra bizonyította, hogy nem csak egy, Wotanra koncentráló keresztmetszetet, hanem a teljes Ringet is gond nélkül elénekelhetné.
Ezen a koncerten a Fauré-Requiem második és hatodik tételében jutott feladathoz néhány percre, ehhez Pestről Debrecenbe kellett utaznia, hogy a hónap folyamán 16. alkalommal is közönség elé álljon. A párhuzamosan játszott, sztrájkkal is súlyosbított Don Giovanni és Hunyadi László sorozat után, a Figaro3 próbafolyamata közben ez a fellépés számára nyilván könnyed közjáték volt, már csak azért is, mert ezt a művet már korábban is énekelte, repertoárján szerepelt. (Ezt a hangversenyt másnap még egy újabb – nagyon kiegyenlített és beérett - Kékszakállú követte Miskolcon.)
A nagyheti koncert hallgatósága feltehetően nem volt ennek a kivételesen nagy teljesítménynek a tudatában, ennek az estnek a fókuszában ténylegesen a zenekar és a kórus állt. A rádiófelvételből mindenki megbizonyosodhat majd róla - remélhetőleg hamarosan -, hogy a debreceni együttesek nagyon jól felkészülten szerepeltek ezen a koncerten is. Ez az igényesség a siker kulcsa, ilyen módon folyamatosan tágítható a Kodály Filharmónia törzshallgatóságának zenei horizontja, a későbbiekben is nyugodtan játszhatnak majd ritkaságokat.
PS.1. Április folyamán két koncerttel is várják az érdeklődőket. 16-án a már teltházas „Impulzusok”-ra csak pótjegyek vásárolhatóak. (Műsor: Rossini: Tell Vilmos – Nyitány / Bruch: e-moll kettősverseny brácsára és klarinétra, op. 88. / Csajkovszkij: V. (e-moll) szimfónia, op. 64. Jegyvásárlás: https://kodalyfilharmonia.jegy.hu/.../impulzusok...)
Április 19-én a Kodály Kórus ad hangversenyt a Lettországból érkező vendégkarnagy, Jānis Ozols közreműködésével. Jegyvásárlás: https://kodalyfilharmonia.jegy.hu/.../vendegsegben-a...
PS.2. A fotókat Kiss Lóránt készítette és a Kodály Filharmónia Facebook oldaláról származnak.
