Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (89) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (54) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Böröndi Bence (20) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (27) Centrál Színház (34) Chován Gábor (21) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (284) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fehér Balázs Benő (20) Fekete Anna (20) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hajduk Károly (20) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Ilyés Róbert (20) Izsák Lili (26) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (43) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (22) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (24) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) Opera (631) opera (22) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (97) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (61) Pesti Színház (21) Pető Kata (30) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (23) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (60) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zöldi Gergely (20) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Ezt az előadást semmiképp nem hagyhattam ki, és örülök, hogy vállalhatatlanul nagy késést nem szedtem össze az augusztusi bemutató óta, és egy már kiérlelt produkciót láthattam más mezei nézők társaságban a Bethlen téren.

Blaskó Péter áll az előadás középpontjában, amelyet lánya, Borbála rendezett, és fia, Bence is közreműködik benne zenészként. Rövid ajánló fogja követni a visszaemlékezésemet, ha valaki innen tovább jön velem.

PG5Blaskó Péter és a hagyma

Számomra ez kötelező előadás volt, mégpedig a középpontba állított Blaskó Péter személye miatt, aki 1979-87 között, az ún. „Csiszár-korszakban” volt a Miskolci Nemzeti Színház vezető művésze. Éppen akkortájt került oda, amióta én nézőnek számítom magam. Azóta is, ha meglátom őt, vagy egykori kollégáit bármilyen helyszínen és előadásban, az élmény időutazással kombinált számvetéssel ér fel. Miattuk szerettem meg a színházat, és jutottam el a kezdetek óta már biztosan több, mint 4082 előadás megtekintéséig.

Blaskó Péter nemrég egy-interjúban is emlegette pályájának ezt a meghatározó időszakát, és nagyjából azokat a szerepeit, amelyekben számomra is felejthetetlenné vált, de hozzátenném: én néma leventeként is igazán szerettem, még a fülemben vannak a hangsúlyai, bár az nem olyan fajsúlyos és sokrétű darab, mint a Peer Gynt.

PG8

A Peer Gynt-öt még 1984 táján játszotta, amikor anyám szerint az nekem még túl korai volt (nyolcadikos voltam), de valahogy mégis megnézhettem. A gondolatok helyett így inkább erős benyomások maradtak abból az előadásból, de máig érzem a hatását, ahányszor felbukkan valahogyan a Peer Gynt, rá is gondolok.

Emlékszem, Csiszár Imre és társulatának Pestre szerződéséről egy Cseresznyéskert előadás szünetében értesültem, és ezt a hírt nézői pályám egyik legtragikusabb fordulataként éltem meg. Azt már akkor is megértettem, hogy ez a társulat búcsúja volt, és ugyan láttam nagyon sok jó Cseresznyés/Meggyeskertet azóta, de ilyen mélyen nem rázott meg egyik sem. Blaskó Péter Gajevként nagyon emlékezetesen méltatta a százéves szekrényt, ez a kis részlet különösen élesen maradt meg bennem 35 év távlatában is.

Az, hogy a társulat egy része Pestre jött, még jobban motivált abban, hogy minden lehetséges energiámat befektessem az egyetemi felvételimbe, és 1988-tól én is Pestre kerüljek. Ezek után Blaskó Pétert már a Katona rendes tagjaként néztem, és mivel akkor már nem csak egy színházam volt, mint az előző tíz évem során, nem is maradhatott meg egyetlen kedvenc színészemként, de később sem tévesztettem szem elől.

Pg2

Az, hogy Blaskó Péternek mennyire hiányozhatott Miskolc később, miközben minden szempontból jobban járt a fővárossal, nem tudom. Én miskolciként azóta is visszavágyódom, és ha tehetem, igyekszem néhány előadás és kirándulás erejéig visszatérni, és amióta (9 éve) írom a blogomat, ezekről igyekeztem nyomot is hagyni. A miskolci színház jelenleg újabb virágkorát éli, jó ott most nézőnek lenni.

Nem zárom ki, hogy vannak, akik most már türelmetlenek, és csak rákérdeznek, hogy ezek a személyes emlékek mit keresnek a hétfői előadáshoz kapcsolva.

PG3

Ez a Blaskó Borbála által rendezett Peer Gynt töredék elsősorban a számvetésről szól, visszatekintés egy nagyszabású, és most már több, mint ötven évre visszanyúló sikeres és előadásokban gazdag művészi pályára.

Blaskó még nem volt 40 éves, amikor Peer Gyntöt játszhatta, és alkalmas volt a teljes életút megjelenítésére, feltehetően ember nem vonta kétségbe, hogy ez valóban az ő szerepe. Még mindig el tudnám vele képzelni a teljes darab előadását, bár a hangsúlyok óhatatlanul áttevődnének, és mi is másként néznénk rá például az ifjúkori jelenetekre.

Lehet, hogy a rendező is így volt ezzel, de mégis szerencsésebb, hogy a darab utolsó részeit használta fel (Cseh Dávid dramaturg segíthette a válogatásban), a számvetés-visszaemlékezés témához legjobban kötődő elemeket.

PG1

A nagyon sok kusza eseménnyel tarkított és sokféleképpen értelmezhető darabból jól megragadhatóan kibontakoznak a legfőbb kérdés: Peer ki tudta-e teljesíteni magát, megtette-e mindazt, amire lehetősége volt? A gomböntő ezzel szembesíti.

Blaskó Péter Peer Gynt-je a kereső ember, akinek mintha szétfoszlana a keze között az élet, az eredményei kétségesek, és az, hogy abból, amit megtudunk róla, mi igaz és mi nem, szintén ködös. Túl sok a kis és nagy hazugság, sőt nem áll tőle távol az önáltatás sem.

Nagyon találó a hagyma hasonlat, amely elég pontosan leírja ezt a nárcisztikus személyiséget, akiben sok a felszín, és ha ezt lehámozzuk róla, nincs tartalom, de ettől - ahogy a nárcisztikusok általában - még nem veszíti el vonzerejét. A Peer Gyntök emiatt hagynak folyamatosan hiányérzetet, és emiatt sem képesek tartós kapcsolódásra senkivel, még azokkal sem, akik elfogadják őket olyannak, amilyenek, ahogy például Solvejg is. Látunk valakit, aki sokra lenne képes, és mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

PG7

Az előadás viszont a mélységet keresi, Peer Gynt lényegét, és nem ragad le a kliséknél.

Ugyan Blaskó Péter a produkció középpontja, képes végig fenntartani érdeklődésünket, de a siker nagyban köszönhető fiának is, aki, amikor éppen nem gitározik, odaadó figyelemmel kíséri apja játékát, és a színész hasonlóképpen szeretettel nézi az őt támogató fiút miközben pakolgatja az előadás díszletéül szolgáló gallyakat. (Látványtervező: Csiszér Csilla Viola) (Blaskó Bencéről tudható, hogy festőművész, és ez most számára is különleges kirándulás, előadóművészként is megmutatkozhat.)

Blaskó Borbála nemcsak rendező, de helyenként ő is megszólaltat valamiféle hangszert az első sor széléről, nem hagyja magára előadását. A kicsit civil „családi vonatkozás” kellemesen ellensúlyozza a világban ide-oda vetődő Peer Gynt karakterét. Épp ez a meleg családi háttér hiányzik Ibsen hősének, ezt nem tudta megteremteni maga körül.

PG4

Az előadás létrejöttéhez mindez kevés lenne, hatalmas szükség van Szilágyi Ágotára, akiről csak szuperlatívuszokban lehet említést tenni. Ő játssza Peer minden partnerét, hatalmas energiákat mozgósítva, frissen, rugalmasan, számos gyorsöltözéssel. A külvilágot képviseli, a főszereplőhöz közeli és távoli szereplőket egyaránt. Aki eddig nem ismerte, ezt látva biztosan megjegyzi.

Az előadás megközelítőleg nyolcvan perces. Általa átgondolható a Peer Gynt, és az is, hogy kinek mit jelentett és mit jelent most is Blaskó Péter. Aki előre tudja, hogy neki sokat, annak ez a produkció szintén kihagyhatatlan.

PS. A színház oldaláról Kállai-Tóth Anett képeit használtam fel.

Címkék: Blaskó Péter Peer Gynt Bethlen téri színház MaNNa Blaskó Borbála Szilágyi Ágota Csiszér Csilla Viola Blaskó Bence

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr1217448378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása