A Sam létrehozásának célja egyértelműen az volt, hogy segítsen a kiskamaszoknak a szülők válásának feldolgozásában, és a két legfontosabb üzenetet eljuttassa hozzájuk biztatásként: nem az ő hibájukból szakad szét a család, és a szülők kudarcából nem következik automatikusan az, hogy nekik sem fog sikerülni később kiegyensúlyozott családi életet élni.
Alexics Rita - Tisza Bea - Fehér Dániel - Bodnár Zoltán - Krausz Gábor
Az emberek folyamatosan változnak, „szétfejlődnek”, a többség nem is monogám alkat, az öregedéstől való félelem, a megszokásból következő unalom könnyedén szétrobbanthat kapcsolatokat (és még sorolhatnánk további okokat is). Nem minden pár tud alkalmazkodni a gyerek születésekor kialakuló új helyzethez, amely a legtöbb esetben nem egyforma mértékben kényszeríti alkalmazkodásra a szülőket. Ha maga a gyerek nem is tehet róla, hogy a szülei válnak, sok esetben közvetve mégis erről van szó. Mire kiskamasszá növekednek, addigra a szülők várhatóan épp a negyvenes éveik közepére érve már épp belefáradtak a napi rutinba, és hajlamosak inkább mindent újrakezdeni, mint a régi kapcsolat felélénkítésébe energiát fektetni.
De ez az előadás NEM ennek a folyamatnak a szinte törvényszerű bekövetkezésére teszi a hangsúlyt, sőt azt sem emeli ki, hogy ugyan a gyereknek megvan az esélye, hogy az ő későbbi családja majd ne essen szét, de jóval kevesebb… Nagyon gyakran elhangzik, és feltehetően igaz is, hogy jellemzően azt a családi modellt követjük, akár ösztönösen, akár tudatosan, amit örököltünk. Jelentősen nagyobb eséllyel fog elválni az, akinek ezt már a szülei is megtették, viszont legalább már azt is biztosan tudja, hogy van élet az újrarendeződés után is, és lehet, hogy a későbbi párkapcsolataiban majd több türelemmel neveli a későbbi utódait.
Ugyan Sam és válófélben lévő szüleinek esete különösebb illúziókat mégsem ültet el a nézőben, segíthet a felkészülésben erre a speciális helyzetre. Remélhetőleg a részvevő osztály számára biztosított drámafoglalkozás az előadás után kellő hangsúlyt fektet arra a tényre, hogy az általános iskolások még időben vannak ahhoz, hogy jól csinálják. Ha tudatosítják magukban, hogy bármilyen kapcsolat életben tartása figyelmet, energiát, jó kommunikációt igényel, akkor lehet, hogy lehetnek a szüleiknél sikeresebbek is. Egy szeretetkapcsolat éppen úgy hal el, mint egy növény, ha nem kap tápanyagot - mindkét félnek gondoznia kell.
Sam és a hörcsög (1.)
Ennek és a Kolibri Pince összes további bemutatott ifjúsági előadásának azért is van létjogosultsága, mert nálunk nincs „Felkészülés a családi életre” óra és tankönyv - a lengyeleknél van a darab tanúsága szerint. Ahogy megtudjuk, egy ilyen kötelező tantárgy se segít sokat a gyerekeknek abban, hogy a problémáikat fel tudják dolgozni – ez sem vigasztalhat minket. (Az osztályfőnöki órákon sem valószínű, hogy a nagy létszámok mellett ilyen kérdésekről lehetne őszintén és részletekbe menően beszélgetni. Talán az a legtöbb, amit egy tanár megtehet, hogy egy ilyen előadásra elviszi a tanítványait.)
Sam és a hörcsög (2.)
A Kolibri előadását egyértelműen a főszereplő Sam, Fehér Dániel viszi, az válik a legfontosabbá számunkra, hogy vele mi történik - könnyen megszeretjük. A darab ugyan mutat megértést a szülők iránt is, látjuk, hogy miként történt meg esetükben a „szétfejlődés”, hogyan érvényesültek az idő múlásával egyre jobban a családfő igényei (a fiatal lányok társasága iránt), és miként erősítette ezt meg az anya igénytelensége (saját öltözködésével kapcsolatban), és vezetett ez a két banális, ámde gyakori ok a váláshoz, de most akkor sem miattuk izgulunk, vélhetően tudják, mit csinálnak. Látunk többféle forgatókönyvet a történet alakulására, megvalósulhatna akár az is, hogy az otthon visszarendeződik, de kapunk egy sokkal valószerűbb (bár még mindig optimista) véget: mindkét szülő boldog lesz egy új párral, és így Sam helyzete is rendeződhet, úgyhogy akár happy endnek is érezhetjük.
A történetben minden színész - Sam és a szerelmét játszó Nyirkó Krisztina kivételével - sok szerepet játszik. A két kamasz most is nagyon rokonszenves, és akármilyen tanmese ízű is a történet, elérik, hogy belefájduljon a szívünk a sorsuk láttán – az előadás végére már igazi ismerősnek érezzük őket.
A színészek váltásai nagy gyorsasággal bonyolódnak, ami már csak azért sem csoda, mert a bemutató (2021. december) már több, mint két év eltelt, ez egy beérett előadás már. Megyes Melindát és Krausz Gábort elsősorban (hangszeren is játszó!) hörcsögként jegyeztem meg. (Alexics Rita játssza még váltásban a hörcsög egyik énjét.) Míg a szülők – Tisza Bea és Bodnár Zoltán – egy párból kétfelé szakadnak, a két színész egy hörcsög kétféle személyiségét testesítette meg, sok humorral. L
Erre a pozitív kisugárzású nyolcvan percre sokaknak nagy szüksége lehet, de az is igaz, hogy van benne kockázat, amennyiben egy gyereknek még túl friss válás-élménye van.
Előadásonként nagyjából 10 hely marad „külsősöknek”, így egy bátor szülő akár önállóan is elmehet a gyerekével a jellemzően 15h-kor kezdődő előadásra, hogy aztán egy közös fagylaltozás keretében megbeszélje a látottakat. A téma miatt az már túl naiv elképzelés lenne, hogy mindkét szülő együtt legyen jelen, a végén még az együttmaradás mellett döntenének…
Ps. Április folyamán több ifjúsági előadást láttam, mint például a Kék órák-at szintén a Kolibri Pincében, illetve a Krabat-ot a Bábszínházban. Utóbbi szintén a 12+-os korosztályt célozza, nem könnyű témában, de nem haszon nélkül. A Sam megtekintése után néhány nappal – amikor még ezt a bejegyzést javában formálgattam - a Krabat-hoz készült friss színházi társasjáték bemutatóján örömmel láttam viszont két kolibris színészt is, Fehér Dánielt és Megyes Melindát, akikkel nagyon kellemes volt civil mivoltukban is együtt lenni, nemcsak kisfiúként és hörcsögként tettek rám jó benyomást.
PS. A képek a színház Facebook-oldaláról származnak.
