Bejegyzések

A címben idézett mondatfoszlány nem a Rózsavölgyi Szalonban hangzott el, hanem egy nappal korábban, Rudolf Péter szájából a Vígszínház sajtótájékoztatóján, amikor mind Fekete Péter államtitkár, mind Karácsony Gergely főpolgármester gratulált neki az újabb öt évre szóló kinevezéséhez.

Ez a friss darab (szerző: Penny Gold, fordító: Makai Luca) egyértelműen felveti a potenciális nézőben a kérdést: hogyan viszonyulunk a nagypolitikához, megpróbáljuk-e az életünkből kizárni, netán főszerepet adunk át neki. Hiszünk-e abban, hogy egy politikus lehet önzetlen, jólelkű, és az állampolgárok érdekét szem előtt tartó és nem hataloméhes nárcisztikus?

Erre az előadásra feltétlenül csak azok fognak menni, akik teljesen nem zárkóznak el a témától, akikben van kíváncsiság a politikusok magánéletével kapcsolatban, és ennél is nagyobb tényező: akik a darabban szereplő színészeket szeretik nézni.

LUS 7954Söptei Andrea, Ágoston Péter, Erdélyi Timea, Schneider Zoltán

A megtekintésnek ez az utóbbi lehet a legfontosabb oka, részemről is ez volt. Aki kifejezetten Schneider Zoltánra és Söptei Andreára kíváncsi, akik az előadást elviszik a vállukon, az nem jár rosszul semmiképp – mindketten hitelesítik ezeket a figurákat, és odaállnak teljes személyiségükkel, hogy élőknek láthassuk azokat az embereket, akiket felületesen mindenféle tévéhíradókból ismerhettünk meg. (A többesszám nyilván az 50 pluszosoknak szól, a lényegesen fiatalabbak azok már akkor találkoztak Mihail Gorbacsov nevével, amikor pályafutása lényegében véget is ért.

A Rózsavölgyi repertoárján időnként feltűnnek életrajzi művek, ahogy nemrég is bemutatták a Churchill és Garbo-t, de most még ehhez hozzájön egy újabb nehezítés: Mihail Gorbacsov ma is él, és nem kizárt, hogy tud is a róla készült darabról, amelyhez felesége naplójegyzetei is kiindulópontként szolgáltak.

Élő személynél, akire még a közönség egy része tévéből is emlékezhet, felmerül a fizikai hasonlóság szempontja is. Mennyire várnánk, hogy aki játszik, összekeverhető legyen Gorbacsovval?

LUS 7845

A magam részéről pozitívumként könyveltem el, hogy Sztarenki Pál rendező nem akarja sminkkel erőltetni a hasonlóságot, és beéri azzal, hogy Schneider Zoltán személyében egy nagyon rokonszenves embert állít az előadás középpontjába, akinek a szabadságáért izgulhatunk. Nagyon jó partnere Söptei Andrea, a két ember szeretetteljes kapcsolata talán mindenkinek fontosabbá is válik, mint az előadás fő témája, illetve a visszagondolás a Szovjetunió megszűnésére. Ágoston Péter és Erdélyi Timea lennének hivatottak a család többi részét képviselve ezt a privát vonalat erősíteni. Nehéz lenne azt állítani, hogy hálás a szerepük, ahogy nyilván a puccskísérlet hatására fogságban ragadni sem lehetett túl kellemes Gorbacsov lányának, illetve vejének. Nem tűnt nagyon egyszerűen mondhatónak a szövegük, nagyon érezni lehetett rajta azt, hogy ez most egy színdarab.

Ami az áruló tisztet illeti, aki Gorbacsov biztonságáért felelt volna: ez a figura sokkal több lehetőséget kínált, és Sztarenki Pál színészként jól megragadta ezt az elvtársat, aki helyenként még túlzottan is életszerűnek bizonyult – lehetett nyugodtan utálni. Kevésszer jelent meg, de súlya volt.

LUS 7966Plehanov: Sztarenki Pál

Az előadásból nagyon erősen sugárzik az a megállapítás, hogy Gorbacsov valóban idealista politikus volt, igazolva, hogy nem hiába árasztották el mindenféle kitüntetésekkel, vannak elévülhetetlen érdemei. De mi már tudjuk azt is, hogy utána mi következett, mi lett a Szovjetunió utódállamaival, és kik követték Oroszország élén… (Ha ezen kezdünk el gondolkodni, már kevésbé érezzük jól magunkat, de ez nem kötelező.)

Ezt mind számításba véve, azt mondanám, hogy „Az elnök szabadsága” fontosabb előadás, mint amennyire maga a szöveg izgalmas, és tényleg azoknak való elsősorban, akiket vagy a téma érdekel, vagy a színészek nevei megdobogtatják a szívüket…Igen, Schneider Zoltán már bőven tart ott, hogy darabfüggetlenül kíváncsi legyek rá én is és sokan mások is, és Söptei Andrea is nagyon hiányzott nekem már régóta. Miattuk érdemes – a politika hozzájuk képest másodlagos. (Schneider Zoltán szeptember 22-én a Spinózában is bemutatkozik Mózesként, készülök már most arra, hogy megnézzem.)

LUS 8004Enyvvári Péter teljes színpadképe

PS.Nem állom meg, hogy ne osszam meg ezen a személyes benyomásaimat is tartalmazó blogon, mit jelentett számomra épp ez a nap. 1991. augusztus 18-án éppen az után hallottam a Gorbacsov-puccsról, amikor a leendő férjemet kikísértem a repülőtérre, mivel amerikai ösztöndíjat kapott, és úgy készültem, legalább egy évig nem fogom látni. Ennek a tragédiája mellett minimálisan beszűrődött azért ez a nagyon lényeges világpolitikai esemény is a gondolataim közé, és már akkor tudtam, hogy a napot – ha netán elfelejteném – ez alapján aztán bármikor vissza tudom majd keresni. Azóta harminc év eltelt, és még mindig élünk.

PS.2.A fotók Kallus Györgytől származnak.

PS. 3. Ha támogatni szeretnéd a blogomat, szeptember 2-től ezt megteheted az alábbi linken - https://www.patreon.com/mezeinezo - mindenkinek, aki így dönt, nagyon köszönöm, hogy elősegíti a tevékenységemet.

Címkék: Erdélyi Tímea Schneider Zoltán Rózsavölgyi Szalon Söptei Andrea Sztarenki Pál Ágoston Péter Lőkös Ildikó Enyvvári Péter Az elnök szabadsága

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr4116673578

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása