Ez a bejegyzés Kissjudit Annáról (sic! - aki így szereti a nevét írni) szól, nem másról, aki a ma esti Gioconda premierbe Wiedemann Bernadett megbetegedése miatt beugrott.
Magáról az előadásról, Almási Tóth András rendezéséről és a többi szereplőről a sorozat befejeződése után (márc. 10.) teszek ki posztot.(Azóta már kész, itt olvasható.) Lesz jövőre is négy, és ajánlóként majd akkor betölti szerepét.
Annyit előre: mindenkinek nagyon javaslom a megtekintését, aki a XIX. századi olasz operákat alapvetően kedveli, akinek fontos az, hogy az előadásnak szép díszlete és jelmeze legyen, és nem nagyon akar modernizált változatot nézni. (Jó, van víz a színpadon, de ettől még ez egy énekesközpontú, "hagyományos" előadás.) És persze, akik szeretik a fellépő énekeseket, a még nem említett Sümegi Esztert, Alexandru Agachét, Gál Erikát, Boncsér Gergelyt és Cser Krisztiánt. Ők a célközönség. Mivel a fentnevezettek még a további öt előadásban énekelnek biztosan (hacsak nem szorul az Operaház ismét a cover-szereposztás valamely tagjára), viszont Kissjudit Annának lehet, hogy idén ez volt az egyetlen alkalma, így erről a mai estéről most külön kap egy nyomhagyó bejegyzést maga a beugrás, annál is inkább, mert éppen azért mentem éppen ma Giocondát nézni, mert feltétlenül látni akartam Kissjudit Anna életének első nagyszínpadi fellépését az Erkelben.
Nem igyekszem épp a premierekre menni, amikor eleve fokozott az előadók feszültsége, illetve amikor sok hivatásos újságíró egyébként is megy, és éppen a bemutatónak több nyomot szoktak hagyni, mint az összes további előadásnak együtt. Ma egyébként is legalább két felé kellett volna szakadnom, önmagában is nehéz döntés lett volna a Radnóti (A gondnok) és az Orlai Produkció (Hurok) új előadása közül választani, de persze átfutott a gondolataimon a mai szombathelyi premier is, amelyik ráadásul csak egyszer volt (Hábetler András Bohémélet rendezése sok általam "megfigyelt énekessel, többek között Kiss Andrással, Kissjudit Anna testvérével). A beugrás híre viszont minden kérdést elmosott.
Kissjudit Anna miatt érdemes volt minden mást félretenni, már csak azért is, mert egy énekesnek csak egyszer van a pályáján operaházi debütálása, és velem is nagyon ritkán esik meg az, hogy egy ilyen kivételes tehetség pályakezdésének tanúja lehetek. Annyira ritkán, hogy ez a legelső alkalom.
Pontosabban: még soha nem "fedeztem fel magamnak" senkit pályájának ennyire korai stádiumában, és emiatt bevonódva éreztem magam, és évek óta erősen drukkolok, hogy ez a művészi pálya olyan szépen íveljen, ahogy erre mind tehetsége, mind szorgalma, mind szerethető egyénisége és jó kommunikációs képességei egyaránt predesztinálják az énekesnőt.
Kiemelt napként könyvelem ezt a mait el, amelyet már évek óta vártam, csak azt nem tudtam, hogy éppen melyik opera lesz a szerencsés, amelyikben a művész debütálni fog.
Nem ma, és nem a Simándy énekversenyen elért második díja után vettem észre az énekesnőt, hanem azonnal, legelső operavizsgáján, amikor még a zeneakadémiai alapképzés első félévén volt csak túl, alig több, mint 18 évesen. Azóta túl sokat nem lépett fel, a későbbi operavizsgákba már nem került be, mert oratórium szakot végzett a BA képzésben, ennek ellenére az elmúlt években még így is hét bejegyzésemben említődött. Vártam a berobbanását, hiszen az a hang, amit birtokol egészen kivételesen gyönyörű, ráadásul nagy volumenű és jó színpadi érzék is társul hozzá, ahogy az operavizsgák alapján megállapítottam.
Ritkán fordul elő velem, hogy egy énekhang az első hallásra megfogjon, nincs öt énekes, aki azonnal elvarázsolt, rendszerint több előadás kell ahhoz, hogy valaki igazán elkezdjen foglalkoztatni, és volt akihez évek kellettek. Kissjudit Anna „hanganyaga” viszont elbűvölt rögtön, és el fog még nagyon sok mindenki mást is, amennyiben további fellépési lehetőségeket kap. (A youtube-on hallgatható egy ária a Simándy énekeverseny gálájáról – érdemes rászánni ezt a három és fél percet.)
A mai Gioconda tapsrendjében a közönség is kiugróan nagy tapssal jutalmazta, észlelték a tehetségét, és ez kifejezetten az alakításnak szólhatott, mert a többség nemigen lehetett tisztában azzal, hogy beugrás történt, annyira nem szokták az emberek áttanulmányozni a szereposztást, mielőtt elmennek egy előadásra.
Az előadást két főpróba is megelőzte, amelyeken már ő énekelte a szerepet, és élmény volt látni azt a változást, ami végbement az alakításon napról napra. Míg szerdán egy egészen tétova és rendkívül ijedt vak asszonyt kísérgetett Sümegi Eszter Giocondaként, már másnap – a cover szereposztásbeli Bakonyi Anikóval – sokat oldódott a játéka, és ma pedig egészen magabiztossá vált. Ennyi előkészítés jól jött, és jó volt látni, ahogy egészen be tud illeszkedni az előadásba, méltó partnere a játszóknak.
Látva a folyamatot, nagyon jól esett nézni közvetlen partnere, Sümegi Eszter játékát, aki a maximális támogatást megadta ahhoz, hogy Kissjudit Anna felnőhessen a feladatához, és kettejük között – a szerdai első alkalommal még erősebben, mint ma – valódi szeretetkapcsolatot észleltem, amely különösen kedvez a darabnak, amelynek egyik alapja éppen az anya-lány kapcsolat felbonthatatlansága. Ezt most el is hittem, és voltaképp egészen mindegy, hogy melyikük az anya és a lány, mert a színpadon a szerepnek megfelelően Sümegi Eszter volt a védelmező szerepkörben. Az, hogy ez a kapcsolat valódinak érződött, értelemszerűen erősítette Sümegi Eszter alakításának hitelességét is, aki teljes magabiztossággal énekelte ezt a nehéz szerepet - azért ez említődjön meg már most. Bőven volt energiája arra is, hogy a partnerére figyeljen.
Ezen az estén a vak asszony szerepének jelentősége megnőtt, és bár csak az első felvonást dominálja, és később futólag csak a harmadikban jelenik meg, kizárólag a fináléra, most mégis úgy tűnt, mintha ez is egyenrangú főszerep lenne – dramaturgiai funkcióját az énekes előadásmódja, illetve hangjának szépsége megemelte.
Örülni lehetett ennek az estének általában is, közönségbarát előadás született, és nem jár rosszul, aki a további öt alkalom valamelyikére elmegy az Erkel Színházba. Legközelebb vasárnap. Bejegyzés következik majd az egészről is, majd kiderül, hogy hány megtekintés alapján.