Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (88) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (53) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (25) Centrál Színház (34) Chován Gábor (20) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (283) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Izsák Lili (24) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (41) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (21) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (23) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) Opera (631) opera (22) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (96) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (60) Pesti Színház (21) Pető Kata (29) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (22) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (59) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

A múlt hétvégén elszalasztottam az Operaház által felkínált nagy lehetőséget, azaz a két Pomádé szereposztás megtekintését egymást követő napokon, amely eredményeként mód nyílt volna egy bejegyzésben minden új beállóról egyszerre nyilatkozni. Tegnap megnéztem viszont az első szereposztás utolsó (negyedik) előadását és néhány gondolat következik ennek kapcsán. Akár kivárhatnám persze a következő vasárnapot, amikor a másik szereposztásé lesz a terep, de a december 11-i Pomádé zártkörű, a január 22-i utolsó alkalom pedig annyira messze van (már arra is nagyon kevés a jegy, főleg az erkélyre lehetne ülni!), hogy komolytalan lenne hét hétre lejegelni a tegnap látottakat.

Ez volt a 13. Pomádé, amit megnéztem, amely Szvétek Lászlónak viszont a 28. fellépése volt a címszerepben, ha csak ezt a 2008 októberében bemutatott rendezést nézzük. Hogy még kicsit több számot írjak le, ha valaki végiglapozza azt a húsz bejegyzésemet, amelyben eddig a basszista szerepelt, találni fog még 2014-ből kettőt, amelyben már részletesen elemeztem a Pomádé-alakítását.

Ami nem változott: Ránki György gyermekoperáját a címszereplő dominálja, éppen ezért az előadás jelentősen függ attól, hogy éppen kiből lesz Pomádé.

Szvétek László ezen a vasárnap délelőttön ezerrel pörögte végig az előadást, nyilván inspirálva attól a ténytől is, hogy ez volt az idei utolsó és nagyon úgy hírlik, hogy jövőre ismét hiányozni fog a műsorból. Ez a Pomádé most is nagyon unta az udvari etikettet és rutint, unta a balett-betétet, elszórakoztatta magát és királyi ruhamesterét, Bátki Fazekas Zoltánt a táncosok parodizálásával, itt-ott belefűzött egy-két megjegyzést és összességében elmondható, hogy mindenhol ahol az elképzelhetőnek tűnt és ott is, ahol nem, improvizációkkal tarkította a rendezést. Az előadás sokadik megtekintésekor még két és fél év szünet után is világos, hogy mi az ami kizárólag Szvétek László hozzátétele a figurához. Aki most nézte először, annak természetesen egészen mindegy volt, hogy melyik mozzanat kié, a főszereplőé, vagy a rendezőé, Toronykőy Attiláé

Én sokszor örülök az ilyen szabálytalankodó énekeseknek, amikor egy-egy unalmas rendezést feldobnak, ráadásul a különbségek leírása eleve ad újabb témát egy sokszor megnézett előadás esetén, bár a Pomádénál valami miatt a kezdetektől úgy gondolom, hogy Szvétek László figurája túlságosan is karikaturisztikus, és némi következetlenséget is felfedezni vélek benne: aki a ruhabemutatót ennyire unja, annak kevéssé valószínű, hogy szüksége van minden nap erre a felhajtásra, újabb és újabb ruhákra. Erre valaki azonnal közbevetheti, hogy dehát egy gyerekeknek írt opera ez, minek ezt túlelemezni, elég ha sok a poén és lehet nevetni. (Megint eszembe jutott, hogy mennyire másként is be lehetne mutatni, aktuálpolitikai beütéssel, hogy az olyan mondatok még jobban üssenek, mint az "akinek hivatalt adott, annak észt is ád az isten".)

Nevetni azt mindenképp lehet, és emellett nem marad hatás nélkül az a lendület, energia, amelyet a művész bedob. Messziről érződik, hogy élvezi a játékot és ez a legerősebb hatás, ami minket érhet. Élvezi még a meglehetősen hálátlan feladatot, a nézőtéri körsétát, amelyet egy alsógatyában kell végignyomnia. Ahogy néztem az előadást, az jutott eszembe, hogy egy vérbeli komédiást, táncos-komikust látok, aki ha kicsit másként alakul, lehetett volna a egész ország által ismert operett-színész, celeb - ha történetesen nem elég a hangja ahhoz, hogy operaénekes legyen.

Erre a délelőttre ráadásul megfelelő játszótársakat is kapott, az opera felépítése miatt az első felvonásban leginkább Garda Roberto királyi ruhamester, a másodikban viszont Nyársatnyelt Tóbiás miniszter az, aki első számú partnerévé válik - kicsit talán szerencsésebb lett volna mindenkinek, ha a szerző a kettőből egy karaktert csinál és ezáltal jelentősebb súlya lett volna a szerepnek, de most már ez így marad, el kell fogadni.

Bátki Fazekas Zoltán alakításáról már kétszer is írtam, ruhamesterként most még határozottabb, mint volt két évvel korábban. Most talán még inkább át tudja hidalni azt, hogy a második részben nem nagyon jut neki énekelnivaló, színészi alkata Szvétek Lászlóéhoz hasonló, ő is képes arra, hogy magán tartsa a figyelmünket akkor is, ha éppen néma.

Kiss Andrásnak viszont Nyársatnyelt Tóbiás szerep új, illetőleg ez volt mindössze a negyedik előadása. Ahogy az énekes pályájának ívelését figyelem lassan harmadik évada, úgy tűnik, hogy nagyon jól kiegészíti Szvétek László királyát, benne is megvan a hajlam a komédiázásra, és ezeket a késztetéseit az utóbbi időben ki is élhette Az úrhatnám szolgálóban, illetve az Élet a Holdonban. Korábbi visszafogott kertészei után (lsd. Figaro házassága) most mintha ő is hajlana az improvizációkra. Egy biztos, hogy a királyához hasonlóan korlátolt és ostoba miniszter rémületét a lelepleződéstől kellően átérezzük.

Beöthy-Kiss László és Rezsnyák Róbert a kellő súllyal teszik oda magukat a rászedési projekt megvalósításába, de Kertesi Ingrid Dzsufiként nem tudja a figyelmünket különösebben megragadni, Bénit nem csábítgatja, és így a végén teljesen a levegőben lóg elszaladása...Hiába, ebben az előadásban túlságosan is dominálnak a férfiak ( a kórus most is, ahogy mindig, nagyszerű!) - elhalványítják, és ezen a feltűnő piros ruha sem segít.

A zenekart most is Bartal László vezényli, aki a legtöbb zenésszel együtt a bemutató óta játssza a darabot - legközelebb  január 22-én nézhetőek. (A NOE-tagoknak, akik a zártkörű előadásra szereztek jegyet, már dec.11-én.)

 

Címkék: Opera Toronykőy Attila Erkel Színház Bátki Fazekas Zoltán Szvétek László Pomádé király Kertesi Ingrid Rezsnyák Róbert Kiss András Beöthy-Kiss László Bartal László

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr6512023853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása