Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (88) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (53) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (25) Centrál Színház (34) Chován Gábor (20) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (283) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Izsák Lili (24) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (41) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (21) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (23) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) opera (22) Opera (631) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (96) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (60) Pesti Színház (21) Pető Kata (29) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (22) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (59) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

A címben idézett mondatot a még optimista, még nem embergyűlölő Athéni Timon mondja. És ez az, ami megmarad bennünk. Hegedűs D. Géza játéka tanítványai körében jó élmény, örömmel nézzük. Érezzük a játszókat összekapcsoló szeretetet. Hegedűs D. élvezi a játékot, ahogy más Vígszínházon kívüli csatangolásaikor, most is felszabadult, elemében van. Egy örömszínészt látunk magunk előtt, pedig az Athéni Timon egy megkeseredett, világban csalódott emberről szólna. Akárhogy erőlködtem, nem ez jött le a színpadról nekem. Sebaj. Nem muszáj folyton a szerző intencióihoz ragaszkodni. Az elmúlt napok előadásaiban néha az tűnt fel, hogy a rendező negatívabb színben látja a világot, most mintha a fordítottja lenne az igaz. A játék öröme mindenesetre felülírja a mondanivalót.

Az ifjabb Vidnyánszky Attila rendezte osztályfőnökét és társait. Ez a színésznövendék korábbi előadásainak fényében önmagában is figyelemreméltó esemény, amely ma is sok szakmabelit csábított az Ódry Színpadra. Ahogy a Hamlet esetén, most is a színpadon alakították ki a nézőteret, bár most igazi tömegnek érződött a 80-90 fő, a Hamlet 25 fős közönségéhez képest. A színpad hátsó fala elé helyezett dobogón és előtte folyt a játék nagy részben, mi nézők pedig körbevesszük ezt a teret. Kedélyes dolog egymás mellett szorosan mindenféle székeken, sámlikon, padokon ülni. A játék elején mi vagyunk Timon vendégei, aki közénk ül, kezet ráz néhányunkkal, közvetlenül viselkedik. A világ rendben van, már jobban nem is lehetne, mind együtt ülünk és hallgatjuk a színészhallgatók hízelgését és felajánlásait a gazdag mecénásnak.

Amíg Hegedűs D. Géza maga a nyugalom és kiegyensúlyozottság, árad belőle a barátai felé a szeretet, addig a többi szereplő folyamatos mozgásban van. Úgy tűnik, hogy egy percre sem áll le a színpad. Szimbolikusan is érthető, hogy mindenki bemocskolódik az előadás végére - ilyen a világ, és ilyen a színház is. Forró víz helyett fekete festékkel öntetnek le a hálátlan barátok. Pénz helyett aranyszínű papírokba csomagolt csoki eurók hasznosíttatnak - széttapossák őket többnyire. A zenei betétek is változatosak, ellenpontozzák a szöveget, amely - valljuk be - igazán nehezen befogadható. Utóbbit egészen mégsem sikerül izgalmassá tenni: itt-ott óhatatlanul vannak benne üresjáratok. Vecsei Miklós H. fordítása ugyan jól mondható, de így is sok és nehéz ez a szöveg, bár ügyes kiszólásokkal néha sikerül ebből is humorforrást létrehozni. ("most már mi se értjük" - és hasonló megjegyzések hangoznak el a színészek szájából)

Több mint egy óra után - a Hamlethez hasonlóan - szünetet ugyan nem tartanak, de mégis kivisznek minket " a kertbe", amely voltaképp az egyetem parkolója. Itt Hegedűs D. Géza szónoklatot tart, amelyben benne van Athéni Timon egész kiábrándultsága. A helyzet felélénkít minket és azt kell mondanom, megint nem éreztem át a kiábrándultságot, mert kifejezetten jó Hegedűs D. Géza míves beszédét hallgatni.

Ez most ismét a szomorú beismerés pillanata: kevés olyan szereplő játszott az előadásban, akit arcról azonnal be tudtam azonosítani, csak tippjeim voltak, bár korábbi előadásokból többen is ismerősek voltak azért. Az egyetem szórólapjával mintha szándékosan is arra törekedne, hogy megnehezítse a diákok megkülönböztetését (vagy eleve feltételezi, hogy csak belső emberek nézik az előadásaikat), így most csak az összes diákról jelentem ki együtt, hogy látszott, hogy száz százalékosan jelen vannak az előadásban és érezhető volt a csapatszellem.

Ez az Athéni Timon üdeségével, intenzitásával a korai (idősebb) Vidnyánszky Attila rendezések világára emlékeztetett. Nála voltak ennyire együtt a színészek, nem volt jellemző az, hogy egy-két embernél több domináns szerepbe került volna, ugyanígy érződött az egység. És mindig feltűnt, hogy nagy káosz - "szemétdomb" -  képződött az előadás végére. De azért ott a különbség - a kísérő zenei világon túl is: ezek a tetőtől talpig összemaszatolt ifjak most az előadás végén elég rendesen lesikálták a falat, nem hagytak túl sok festékfoltot a padlón sem.

A legtöbb nézőben valószínűleg ugyanígy foltszerűen fog az előadás emléke megmaradni, a kellemes színházi helyzet, a közösségi élmény és mindenek előtt a Mester és tanítványai harmonikus együttléte lesz az, amire alkalmanként - valamelyik résztvevőt látva - jó lesz visszagondolni.

Címkék: SZFE Vidnyánszky Attila színész Pelsőczy Réka Hegedűs D. Géza Athéni Timon Vecsei Miklós Böröndi Bence

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr537366048

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása