Mezei néző

Tavaly kétszer, kétféle Don Giovannit láttam Erwin Schrott-tól, ugyanebben az általam is sokszor szidott jellegtelen De Bosio-féle rendezésben. Akkor még csak annak köszönhette, hogy odavetődtem, mert Kolonits Klárával került egy szereposztásba és őt nem akartam kihagyni, most már viszont kifejezetten miatta mentem, arra voltam kíváncsi, mit tud még mutatni ő, aki már meggyőzött "igaziságáról". Másodszor is visszaültem (a tévé által is rögzített utolsóra), hogy mélyüljön az élmény. Ez a bejegyzés csak erre az első szereposztásra vonatkozik, a másik előadásaival külön foglalkozom. Továbbá miután az énekes tavalyi szerepfelfogását hozta magával, igyekszem nem vagy csak röviden ismételni magam. Elolvasva a tavalyi véleményemet szinte változatlanul közölhetném a rá vonatkozó részt. De mégis más lett ez a sorozat, mások a partnerei és ez is számít.

Ha valaki nem a Don Giovannira megy, amely egyébként bizonytalan ideig a legutolsó, annak van nyolc javaslatom. A Nórára csak állójeggyel fog bejutni, amelynek ez a második hivatalos előadása, de nagyon érdemes próbálkozni. A Katonába való bejutásra eleve csak két technika van: vagy dönt valaki 2 hónapra előre, vagy utolsó percben próbálkozik. További hat előadás:

Lesz még egy Erwin Schrottos Don Giovanni és még kilenc másik is, amelyiket már én is bevállaltam valamikor korábban:

A fura, az Orlai Produkció, a FÜGE és a Jurányi Inkubátorház közös előadása első alkalommal a "B32" fantázianevet viselő galériában került színre tegnap este. Benedict Wells regényét Fekete Ádám alkalmazta színpadra, Fehér Balázs Benő rendezte, a főszereplő pedig Rada Bálint (az ő képe van a szórólapon, és igen, ez nem véletlen - körülötte forog az előadás valóban), ezek a nevek pedig bevonzzák mindazokat, akik valamennyire is figyelték az elmúlt évek színművész-hallgatóinak előadásait és azóta pedig az ún. "alternatív szférát".

Mi lett volna, ha történetesen egy ilyen előadást látok első operaélményként, mint kisgyerek, nem pedig egy dögunalmas Hunyadi Lászlót? - Ez volt az első gondolatom, ahogy a tegnap délutáni, második előadását néztem Gábor Sylvie rendezésének. Igen, ez az előadás olyan, hogy azokat a gyerekeket is közel viszi a műfajhoz, akiknek az apja történetesen nem operafelvételeket hallgat a legtöbb délután és ahol nem minden vasárnapi ebédnél beszélik meg, hogy a nagy énekesek melyik szerepet mikor és kivel énekelték legjobban. Jó volt nézni a Hamupipőkét és még jobb volt látni azt, ahogy a nyolcéves fiam az előadás minden mozzanatát követte és kicsit sem unatkozott. Csak remélhető, hogy ez a produkció itt és most egy nap alatt nem ért véget, további karrier is vár rá, nagyobb előadásszám.

Négy előadás:

Négy előadás:

Ezen a héten csupa színész-központú előadást láttam, a szerdai Párterápia után másnap a Rózsavölgyiben Neil LaBute 2005-ben írt komédiáját, a "Valami csajok"-at. Szórakoztató színház ez is, jó lehetőség két színésznek, nekünk nézőknek pedig egy kellemes este.

Ezen a héten eddig három prózai előadást láttam három egymást követő napon, amelyek nem a "hagyományos" államilag fenntartott kőszínházi keretek között jöttek létre, újdonságot jelentenek  a pesti repertoáron, akár 2016-ban is játszódhatnak, érdekes lehet sokunk számára a felvetett központi témájuk (ennél jóval kevésbé maga a szöveg), de ami vonzóvá teszi és eladja őket a mezei nézők számára azok mégis a színészek. Az emberek többsége mégis a színészek miatt jár előadásokra, a játszó ember varázsa hat, a rendezők pedig ezt a hatást akarják kiemelni - jó esetben. (((A legtöbb általam látott operarendezésnél épp ellenkezőleg, mintha akadálypálya építése lenne a cél, vagy enyhébb esetben csak üres térbe helyezik az énekeseket, kapaszkodók nélkül - jut ez eszembe az éppen futó Don Giovanni sorozatról, amelynek még öt előadása egy héten belül le fog menni, például egy ma is, egy holnap is.)))

Legyen most először szó a szerdán a Belvárosi Színházban látott Párterápiáról, majd jöhet a Valami csajok (Rózsavölgyi Szalon), illetve A fura (B32).

Ezen a napon aztán lehet válogatni a programokból. A Müpában Gábor Sylvie rendezésében lesz délelőtt és délután is egy-egy Hamupipőke, valószínűleg nemigen maradt rá mostanra jegy. Ezen kívül jön a Don Giovanni sorozat harmadik előadása, Erwin Schrott főszereplésével. Akiknek ez nem izgalmas és nem tervezték be a Parázsfuvolácskát sem, amelyhez a valaha megírt legolvasottabb bejegyzésemet kapcsolhatom, azoknak itt van kilenc további opció: