Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (53) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (88) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (53) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Bretz Gábor (85) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (25) Centrál Színház (34) Chován Gábor (20) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (281) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (24) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Izsák Lili (24) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (41) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (43) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (21) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (23) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) Opera (629) opera (21) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (96) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (27) Pelsőczy Réka (60) Pesti Színház (21) Pető Kata (29) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (22) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (25) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (20) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (20) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (59) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Két baj érhet minket, ha megkapunk valamit, amire vágytunk és ha nem. (Állítólag az első a nagyobb. De mi van akkor, ha amire hosszan vágytunk és küzdöttünk érte, még csak nem is létezett?) – Erről is szól az előadás, és bár nagyon intenzíven vártam, mégsem csalódtam. Az előadás két óra, szünet nincs. Mindenképp nézendő. A bejegyzésben Szokodi Bea képeit használom köszönettel.

Kat14Pallagi Melitta és Nagypál Gábor

Szeretem magát ezt a ritkán játszott Kleist-darabot, jó emlékeim fűződnek még a Vígszínház-sátorban játszott előadáshoz is (1994.05.18., majd 1995.03.10.), amelyikben Kaszás Attila volt a férfi főszereplő Eszenyi Enikő (talán második?) rendezésében. Nem is olyan régen (2015-ben) kegyetlenül megsirattam a szintén kétszer nézett szputnyikos Katicát, amelyikhez nemcsak Kurta Niké alakítása miatt ragaszkodtam. Azóta sokszor leírtam ezt, de nem megszokásból: ilyen tökéletes előadás kevés születik, és még kevesebb megy veszendőbe értelmetlenül. A Szputnyik feloszlása után a függetlenek helyzete még tovább romlott, felesleges volt feláldozni a frissen született Katicájukat, amely még mindig műsoron lehetne.

Kat9A másik két futópadon: Homonnai Katalin és Nagypál Gábor

Ezzel a két örök élményemmel a háttérben mégis sokat reméltem Hegymegi Máté rendezésétől,akit Gyarmati Kata dramaturg támogatott. Ez most már a harmadik emlékezetes produkciója a Stúdió K-ban (a Peer Gynt és a Néró után). Erre ugyanúgy (válság ide vagy oda) hosszú várólisták lesznek, időben gondoskodjatok a bejutásotokról.

Mostanában éppen az ilyen kis terekben készült minimalista előadásokra szeretek leginkább járni, amelyek sorába tökéletesen illeszkedik ez a Katica is. Fekete Anna díszlettervező jóvoltából ugyan nem nélkülözi a látványt így sem, a háttérben van egy kivetítő, amelyre felírják a helyszínek neveit, amelyeket a saját fantáziánknak megfelelően képzelhetünk el (ez a legjobb és a leggazdaságosabb megoldás) Tarr Bernadett zenei anyagát hallgatva. A játék részben a felirat fölötti emelvényen, de még inkább az előtérben elhelyezett három futópadon zajlik, a szereplők ruhái részben sportöltözetek, éppen csak megbolondítva a jelmeztervező, Kálmán Eszter – által, ahogy remélhetőleg ez jól (fog) érvényesülni Szokodi Bea (majd mellékelendő) képein.

 

Kat17Az emelvényen családi ebéd Spilák Lajossal

Miután az internetre már kikerültek fotók, amelyekről ez kiderül – és az előadás első percében azonnal látszik, így most nem tekintem szpoilernek magát a tényt, hogy az előadásban kiemelt szerepe van a futásnak és gyaloglásnak. A legtöbb szereplő – amikor épp színen van folyamatosan mozog, küzd – intenzíven él, a színészek most nem játszhatnak megúszásra semmiképp, ez az előadás jó fizikai állapotot is igényel tőlük - a teljesítményük jobban mérhető (kilométerekben is), mint rendszerint. (Érdekelne, hogy mennyit mutathat a gépek számlálója, 2 óra alatt milyen messzire jutottak a szereplők - ezt esetleg az tippelheti meg megközelítőleg pontosan, akinek van bármilyen saját tapasztalata a témában - bevallom, én talán két alkalommal próbáltam ki, milyen lehet egy ilyenen mozogni, de biztosan rám férne.)

Kat21

Aki a darab történetét ismeri (klasszikus, így én ismertnek veszem) az ezt a rendezői ötletet talán nem "fizikai színházas" lilaságnak fogja nyilvánítani, hanem olyan megoldásnak, amelynek szorosan köze van a lényeghez: a Heilbronni Katica ahogy ráismer a házukba lépő lovagra, akit álmában látott. Minden további megfontolás nélkül, teljes szívével követi heteken át, bár ez a döntése mindenki számára őrültségnek tűnik. „Fut utána” – mondhatnánk, és még azt is: „de minek?” - Nem, nem azért, mert meglátta, és beleszeretett, hanem azért, mert az álmát elrendelésként értékeli.

Kat1

Ennek a viselkedésnek talán csak Csernus örülhetne, aki mindig az „élj szívből” jelszavát hangoztatja. Katica megy a belső hangja után, és vállal minden megaláztatást. Ez az elszántság teszi szerethetővé, és talán emiatt is lehet irigyelni – ahogy megy előre az előadás, egyre jobban. Van valaki, aki azt csinálja, amit kell.

Ebben az előadásban a címszerepet Pallagi Melitta kapta, a társulat fiatal színésznője.

Éppen ezért (több színpadi előadásán és a Drága örökösök teljes négy évadán túl) meglehetős kíváncsisággal figyeltem azt a szőke vékony hétköznapi lányt, aki az előadás elején olyan eltökélten futott hosszú perceken át a futópadon, talán csak azért, hogy formában tartsa magát és egy előre kijelölt edzéstervnek megfeleljen. Elszánta magát arra, hogy akármeddig kitart, ha kell – lesz ebből ultramaraton is. Nagyon idegen volt, törékeny és pont annyira fiatal, hogy Katica 15 évességét is el lehetett róla képzelni. De milyen koncepció ez? – Minek egy dublőr a futópadra, hol van Pallagi Melitta? – ha hiszitek, ha nem, ezek a gondolatok futottak át az agyamon. Amíg meg nem szólalt, nem ismertem fel a főszereplőt a felsorolt előélmények dacára sem.

Kat11Apa: Lovas Dániel

Ez nyilvánvalóan jót jelent, a színésznő létre tudott hozni magából egy másik alakot, aki a lehető legminimalistább módon van jelen, nincsenek nagy gesztusai miközben fut vagy gyalogol, a Gróf támogatása a célja, ha egyszer ezt hagyták meg neki, és csak akkor nyílik ki rövid időre, ha annak a társaságában van. Átsugárzik róla az eltökéltség, amely minden cselekedetének mozgatórugója.

A rendező nem öncélúan használja az eszközt, így néha előfordul, hogy más (maga a Gróf) kapcsolja másik fokozatba a futópadot, illetve a többi szereplőnek is jut az élvezetből – mármint azoknak, akik kitűznek maguk elé egy nagy célt, és a megvalósításáért küzdenek.

Kat8A gróf szolgája: Nyakó Júlia

Nézve ezt a céltudatos futó lányt az előadás elejétől a végéig, egy átlagos mai fiatalt látunk, akinek a vágyai, álmai vetítődnek ki, akinek mindössze egy futópad jut egy szobában, nem pedig a színes világ, romantikus szerelem, amely csak a szövegen keresztül jelenik meg.

A Stúdió K-hoz közel van egy fitnessz-terem, amely mellett elmentem az előadás előtt. Hangos zene szólt, éppen minden eszközt használtak, és ebben a tele teremben mintha ugyanez a társas magány jelent volna meg, mint az előadásban. Akkor még nem tudtam, hogy ez a benyomás még kapcsolódni fog az előadáshoz, de felerősítette azt. Nem lepne meg, ha a rendező egy ilyen élményéből merítette volna a kiindulási ötletet.

Kat12

Katica mellett vannak további futók is, és jelentése van minden lassításnak, a szalagról való leszállásnak, és annak a gesztusnak is, amikor valaki mögé áll (a pad két szélére) támogatóként, vagy netán egy-egy fordulat hatására megáll, és ezáltal szinte azonnal le is sodródik.

Kat10Samudovszky Adrián, a csalódott kérő

Támogató partnere Lovas Dániel, aki Katica apjaként érezhetően vesztésre áll, nem tudja felvenni a versenyt a Gróffal (kevesebbet és kevesebbszer is fut nála). Homonnai Katalin lesz a gonosz pénzsóvár ellenfél, akit utálnunk kell – ő is remekül bírja a rá szabott gyaloglást. A többiek mind több epizód szerepet kaptak, amelyek némelyike hálás, mások csak a cselekmény haladása miatt kellenek.

Kat16A grófi anya: Spilák Lajos

Spilák Lajos grófi anyaként lenyűgöző, de a régi csábítását bevalló császárként is szerez nekünk néhány jó percet. Nyakó Júlia olyan szolgát tud játszani, akiről nem jut eszünkbe, hogy itt most egy színésznő – talán kényszerből, de hatalmas alázattal – alakítja. Samudovszky Adrián, mint Kunigunda exe (két különböző is!) nála jobban jár, az ő szerepeiben is sok a humor, eléri, hogy egy ideig az ő problémájára, és megcsalatására gondoljunk. (Nem minden nő olyan hűséges, mint Katica, vannak a Kunigundák is, akik megcsalják az értük rajongókat...)

Kat13

A Heilbronni Katica előadások sikere – ahogy eddig megtapasztaltam – a két főszereplő kiválasztásán múlik. Tudunk-e drukkolni azért, hogy egymásra találjanak, vagy nem. Ha nem, akkor persze megette a fene az egészet. Ez mégis csak egy romantikus történet, végkicsengéstől függetlenül, ha idézőjelbe teszi egy rendező, ha nem.

Kat3

Jelen esetben nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mivel ismét egy olyan színész – Nagypál Gábor - kapta Vihar Sugár grófjának szerepét, aki hitelesen képes mindazt véghez vinni, amit ez a színpadi alak tesz vagy mond. Belülről fakad dühkitörése, amelyet aztán egy empatikus kérdés követ. El tudjuk képzelni, ahogy a csatába megy, és azt is, hogy szinte egészen passzívan a szerelemről álmodik, és belebetegszik a magányba. El tudjuk képzelni, hogy valaki azonnal belehabarodik (kerubos álom nélkül is).

Kat18

Miután éppen most lettem kész a két napja látott 60. Kékszakállúm ajánlójával, annyira nem csodálatos, hogy eszembe jutott azzal is párhuzamot vonni. (Az egymást követően látott előadások élményei kölcsönhatásban vannak, ez a természetes, hogy beugranak.) Sugár grófja már éppúgy lemondott arról, hogy élete szerelmét megleli, ahogy a Kékszakállú is nehezen hisz abban, hogy a megfelelő társat találta meg Juditban, az első két ajtó megmutatásával próbára teszi. A Heilbronni Katica Judittal már kevésbé állítható jól párhuzamba, mert ő mindvégig bizonyít, hűsége nem rendül meg, nem vonja egy percig sem kétségbe a számára kijelölt lovag nagyszerűségét. Nem lát semmiféle vérfoltokat.

Kat20happy end (?) - a végső döntés

De akkor mi a helyzet a végével? A deus ex machinával? – Míg a teljes előadás során azt éljük át, hogy mennyire lehetetlen is ez a vágyakozás, amely előbb-utóbb kölcsönössé válik, és a Gróf még azt is eléri, hogy szerelmét a császár fattyának minősítve, elvehesse. Míg eddig csak arra volt méltó, hogy az istállóban aludjon a lány, ezek után rangban felé kerül.

Nagypál Gábor intenzív játékával eléri, hogy neki is drukkoljunk, bár azért eszembe jutott, hogy miről is fog ez a két ember beszélgetni, akik eleve egészen más világban éltek eddig is, és akik között a sminkesek jóvoltából a korkülönbség és így a távolság még jobban érzékelhető...

Kat5

Emlékszem, amikor gimnazistaként először olvastam a darabot, ebben a végben egy igazi és egyszerű happy endet láttam, hiszen nem történt más, csak az, amit a mesékben megszoktunk. Szívesen képzeljük el az „és éltek boldogan, amíg meg nem haltak”- ot.

Azóta egy s más történt, és adekvátabb befejezés volt számomra a hat éve látott szputnyikos előadást záró döbbenet és keserűség. Ez az előadás szintén mélyebbre megy, és jelen esetben a "boldog vég" szintén nem olyan, amilyennek felhőtlenül örülhetnénk.

Nem olyan egyszerű boldogan fogadni azt, ha valamit túl hosszú nyűglődés után kapunk meg, lehet, hogy nem is sikerül. Különösen akkor nem, ha ehhez lényegében mindent fel kell adnunk, és a teljes előző életünk is megkérdőjeleződik...- bele tudjuk magunkat képzelni a címszereplő helyzetébe. De az előadás keretes lezárása egy ennél egyszerűbb véget is kifejezhet - a nézőre van bízva, hogy miként látja.

Kat19

Az előadás kifejezi ennek a váltásnak a nehézségét, sőt lehetetlenségét, de persze az is felmerül, hogy mi van, ha csak a futás a valóság, a többi meg sem történt? (Színházban vagyunk egyébként is, úgy is gondolhatjuk, hogy láttuk a Stúdió K csapatát futópadokon játszani, edzeni.)

Ami vigasztaló, futó ismerőseim rendre arról számolnak be, hogy futni önmagában is jó, felszabadító élmény, garantált örömforrás – hosszú távon is. Lehet közben bármire gondolni, tervezgetni a jövőt, akár valamilyen sorozatot is nézni... (Ezzel kapcsolatos messzebbre vezető kérdéseim is támadtak. A futás tényleg pótolhatja még az emberi kapcsolatok hiányát is? Jobb lehet futni, mint valakivel beszélgetni? - Vagy azért választja ezt valaki, mert ebben nincs kockázat? Vagy: a másik emberhez való kapcsolódás úgyis lehetetlen és akkor már jobb futni?)

HK

Az előadásból – ha akarjuk – mindenhogyan megkaphatjuk a várt pozitív kicsengést, amelyre manapság azért erős szükségünk is van. Nekem ennyi elég is volt muníciónak, el tudom raktározni ezt a Katicát is magamnak a másik kettő mellé...

Címkék: Nagypál Gábor Stúdió K Nyakó Júlia Kálmán Eszter Hegymegi Máté Spilák Lajos Homonnai Katalin Lovas Dániel Kurta Niké Pallagi Melitta Gyarmati Kata Fekete Anna Tarr Bernadett Samudovszky Adrián Szokodi Bea Heilbronni Katica

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr4216730796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása