Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (89) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (54) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Böröndi Bence (20) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (27) Centrál Színház (34) Chován Gábor (21) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (284) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fehér Balázs Benő (20) Fekete Anna (20) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hajduk Károly (20) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Ilyés Róbert (20) Izsák Lili (26) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (43) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (22) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (24) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) Opera (631) opera (22) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (97) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (61) Pesti Színház (21) Pető Kata (30) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (23) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (60) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zöldi Gergely (20) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Mika Myllyaho darabját egyrészes fekete komédiának minősíti a színlap, amely nyilván még a március 8-i bemutató előtt készült. Nem tudom, hogy mikor került az előadásba szünet, de jó, hogy benne van – az előadás így is nagyjából két órányi csak. Ez feltétlenül praktikus információ, de ennél persze sokkal fontosabb, hogy minden szerepét Botos Éva, Bozó Andrea és Szávai Viktória játsszák, hatalmas lendülettel. Az előadás célközönségét én elsősorban azokban a nézőkben látom, akik erre a három színészre kíváncsiak. Őket most hosszan lehet nézni.

kar190307-62

Ha valaki ilyen beállítódással megy a Karinthyba, akkor biztosan nem megy hiába. Könnyen elképzelhető, hogy valakinek nem fog tetszeni a történet (túl bonyolultnak tartja majd esetleg a három szálon futó cselekményt, vagy túl didaktikusnak), netán a rendező, Horgas Ádám formanyelvét idegenszerűnek érzi majd, de a mérleg másik serpenyőjében ott van ez a három színésznő, akik nagyon egymásra vannak hangolódva, a darab összes karakterét eljátsszák minimális átöltözés után, ÉS (és ez az ÉS nagyon nem mellékes szempontot jelez): átjön a rivaldán játékkedvük, jól érzik magukat egymás társaságában.

Ez a benyomás nagyon jól tud esni nekünk, és képes valóban kompenzálni a darabbal és az előadással kapcsolatos némely hiányérzetet, amelyben – ahogy a közönség reagálását észleltem, mások is osztozhattak velem, de nem mindenki – a földszinten ülők jórésze sokat nevetett. (Kísérletképpen az első felvonást a földszintről, a másodikat az erkélyről néztem – utóbbi nézőpont tűnt NEKEM jobbnak, viszont itt nevettek jóval kevesebben. Sajnos volt két néző, aki nem átallott hosszasan ropit rágcsálni. Lehet, hogy már itt is be kellene mondani, hogy a nézőtéren enni is tilos?)

A történet egy tanmesére emlékeztet, amelyben már az elején érezzük, hogy mindhárom hősnőnk élete összekavarodik (kicsit másként), a végére kisimul (lesz happy end, emiatt is nevezhetik komédiának) és közben valóban szembesülünk a káosszal, amelyet részben a szereplők, részben a körülményeik hoznak létre. A szerző egyik eszköze a túlzás, és ez a színésznők játékában is érvényesül: az eljátszott mellékszereplők leginkább karikatúrákra emlékeztetnek. Bujdosó Nóra jelmezei, és Horgas Péter műszakbarát (kivetítésre épülő, egy falból és egy szőnyegből álló) díszlete fehér és piros színekből áll szinte kizárólag, egyedül a többfunkciós kellék-műanyagkockák színe változik át lilára, kékre egy-egy jelenet idejére.

kar190307-89

Jelzettek a helyszínek, amelyeket a háttérfalra vetített egy-egy tárgy, illetve felirat is elkülönít egymástól, és a fantáziánkra kell támaszkodnunk. Érezni a színészek mozgásában is a koncepciót, a Káoszt rendszerbe foglalják, nem mondható el, hogy a színészek ösztöneire hagyatkozva csak úgy lebonyolítják a történetet. Az, hogy valakinek Horgas Ádám stílusa épp tetszik-e, már nézőfüggő lehet, de egységesnek egységes, észleljük benne a harmóniát még akkor is, ha nem érezzük a miénknek. Az előadásban playbackre énekelnek egy dalt (nem tudom mit, nem hallottam korábban, de ettől még akár híres is lehet), amelynek nincs értelmes szövege, viszont lendületes, valamifajta hurrá optimizmust sugall, de engem határozottan taszított. Szerencsére ez a második rész közben már nem kerül elő. (Hangsúlyozom, hogy ettől lehet, hogy mást el fog varázsolni – azt hiszem, hogy nem elidegenítő effektnek tették be, bár ez sem kizárt.)

A történet ugyan didaktikus, mindhárom szereplő az őt ért különböző jellegű és erősségű – jellemzően lelki – bántalmazásra rendszeresen felel fizikai erőszakkal. A női bántalmazás nem megszokott, bár állítólag sokkal gyakoribb, mint hinnénk, csak a férfiak még kevésbé kérkednek megaláztatásaikkal, mint a nők. A történések viszont motiváltak, könnyen érthetőek, különösen egy párkapcsolati tréningnek is beillő Kékszakállú-előadássorozat után, amelyet két pszichológus tartott. Kifejtették, hogy a kommunikáció zavarai miként hoznak bennünk létre bizonytalanságot, miként lesz ebből félelem, a félelemből pedig törvényszerűen agresszió. Ezt az előadást akár ennek a modellnek az illusztrálására is létrehozhatták volna. Így jön létre körülöttünk-bennünk a káosz, és NEM a vágyott harmónia. Reménykedjünk, hogy az előadás után minden néző elgondolkodik ezen, ha tetszett neki a játék, ha nem, mert mégis ez lenne a lényeg, hogy saját emberi kapcsolatainkat próbáljuk valamivel kevésbé összekuszálni, vagy ha már muszáj, legyünk tudatában, hogy milyen folyamatokat indítunk be másokban, és aztán ne csodálkozzunk az eredményen.

PS. A Theater Online két fotóját használtam, Ilovszky Béla készítette őket

Címkék: Káosz Bozó Andrea Karinthy Színház Szávai Viktória Botos Éva Horgas Ádám Bujdosó Nóra Horgas Péter

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr6514813930

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása