Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (88) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (53) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (25) Centrál Színház (34) Chován Gábor (20) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (283) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Izsák Lili (24) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (41) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (21) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (23) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) Opera (631) opera (22) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (96) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (60) Pesti Színház (21) Pető Kata (29) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (22) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (59) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

október
1.

Operarendezések itt és amott - "Kincset ér a jókedély" (bevezetés)

Cosí fan tutte harmadszor, Szerelmi tilalom, Strauss-egyfelvonásosok (háromszor), Figaro (főpróba) |  MakkZs  |  komment

Az évadnak úgy futottam neki, hogy most jön a nagyszabású visszatérés a prózai színházhoz, különösen azért, mert nem tudom nem érzékelni, hogy (legalábbis azokban a színházakban, ahol én megfordulok) mennyivel (sokkal) jobbak a rendezések, kidolgozottabbak a kapcsolatok és elég jó szinten van a színészi munka átlagszínvonala is. A legtöbbször közepesen sikerült előadásokban sem lehet éppen a színészekre komoly panaszunk. A szeptember végeredménye mégis 10-10 lett, pontosan ugyanannyi operát láttam, mint prózai előadást. Az utóbbi héten láttam hetet a tíz operából, tehát elég töményen tapasztalhattam meg ismét, hogy milyenek is a jelenleg elérhető magyar operarendezések.

A gondolatmenet kiindulópontját részben az alcímben felsorolt sokféle előadáshoz kötődő különféle okú és szintű csalódottság felhalmozódása, másrészt egy rendezői megjegyzés, harmadrészt a legkonkrétabban a mai Cosí fan tutte előadás adja. Most ugyan agyrém éjfélkor ennek a minimum két órás gépeléshez hozzákezdeni, de hátha egyszer sikerül röviden összegezni a benyomásaimat. (Erre a bevezetőre futotta végül...)

A kulcsmondat tegnap a kolozsvári opera Erkel Színházbeli vendégjátéka előtti Hangolón hangzott el Szabó Máté rendező szájából, aki nekem már korábban több ízben is bizonyította, hogy érdemes a figyelemre, tehát a Szerelmi tilalom című korai Wagner vígoperát lényegében ezekre a korábbi Szabó Máté élményekre gondolva illesztettem bele egy igazán rossz időpontban a programomba.

A rendező felvetette azt a kérdést, hogy miután a rendezésre felkérték (a Shakespeare-évad kapcsán, tehát nem saját vágya volt éppen ezzel foglalkozni) és vizsgálta a darabot, megkérdezte magától, hogy mi érinti meg ebben a darabban a szívét.

Én ebben a mozzanatban látom a lényeget. Lehet, hogy a színházi rendezések többsége is megrendelésre születik, nem azért, mert a rendező érzi azt, hogy valamit ki akar fejezni éppen azzal a darabbal. A felsorolt operarendezések közül egészen biztosan érzem, hogy az egyetlen kivétel, amelyik éppen ezért emelkedik ki olyan nagyon a mezőnyből, az Hábetler András Figarója, mivel ennél érződik egyedül, hogy a rendezőnek volt fontos az opera, VOLT mondanivalója, foglalkoztatták a hősei és a műben ábrázolt emberi viszonyok.

Ha a rendezőt nem érinti meg a mű, amelyikkel dolgozik, egészen valószínű, hogy nem fog igazi kapcsolat születni a közönség és az előadás között és esetleg (jó esetben) csak részeredményeknek (egyes énekesek szép hangjának, vagy egy-egy jól kidolgozott jelenetnek) örülhetünk.

Éppen ezért, mert roppant drága műfaj az opera és nagyon ritkának tűnik innen a pálya széléről az a helyzet, amikor a felkért rendezőnek éppen azzal a művel lenne dolga, amelyikkel dolgozik, az igazán katartikus operaelőadás, amelyik el is van énekelve, a szereplők kapcsolatai ki is vannak dolgozva, hihetetlenül ritka, (szinte) mint a főnix. De amikor sikerül, az viszont nagyot szól, évekre nyomot hagy. 

Előfordul, amikor van koncepció, csak az egyáltalán nem passzol a műhöz. (Az Otello jó példa volt erre, éppen ellehetetlenítette a mű alapgondolatának kibontakozását.) Jellemzően az elképzelések nem valósulhatnak meg maradéktalanul, kegyelmi állapot ritkán adódik, beleszólnak időtényezők, szereposztási kényszerűségek, Ne legyenek illúzióink. Már önmagában az is kész csoda, hogy ennyi bemutatót nézhető formában előállít az Operaház, ráadásul rendszerint csak a színpadi kivitelezésbe szoktak belekötni, az említett Otellónál is észlelhető volt (már a főpróbai szakaszban is), hogy két szereplő mindenképp toppon van.

A részeredmények tehát mégis örömteliek és attól tartok, hogyha nem akarunk folyton keseregni, akkor jobb, ha osztjuk Mozart világlátását, aki a Cosi fan tutte végére ünnepi zenét írt, happy endet, pedig ha realisták vagyunk, akkor ez elképzelhetetlen lenne. Igaza van Don Alfonsónak, a házasság az eredeti partnerrel, akiből a lányok már sikeresen kiszerettek 24 óra alatt, igazi büntetés lesz. Mégis csak azt énekelgetik: "kincset ér a jó kedély". Legyen. Muszáj örülni tehát annak, aminek lehet. Már akkor, ha élő színházat még továbbra is akarunk nézni.

Megpróbálkozom én is a lehetetlennel, hiszen a blogom ajánló célra van, a zene legtöbbször óriási pozitívum önmagában, és hiába keresem az operában a zenés színházat, a vége úgyis az, hogy levesznek a lábamról a "kevésbé sikeres"  rendezésben fellépő gyönyörű hangú énekesek, tehát pontosan oda jutottam, ahova a rendezői színház kora előtti néző: ha tetszik, ha nem színházilag nem kidolgozott vagy tévutakon járó produkciókat tekintek meg többször is, hogy X, Z, Y pályáját követni tudjam. Mert az énekesek attól tartok, hogy legtöbbször még annyira sem tudják befolyásolni az alakításaikat, mint a prózai színészek, akiknek jóval hosszabb felkészülési idő, több színpadi próba és mindenek előtt az egyetemen sokkal hosszabb képzési idő (beszédtechnika, színpadi mozgás!) segíti elő azt, hogy hitelesek lehessenek.

Tehát most néhány benyomás következik ezekről az említett előadásokról.

Külön bejegyzésben mind, kíméletből - bízom benne, hogy hamarosan élni is fognak ezek a linkek mind.

Figaro házassága (Hábetler-módra) - a  közönségtalálkozó tapasztalataival együtt (ezért még türelmet kérek, de jön - mert ez AZ, amit sokszor is NAGYON érdemes megnézni)

Strauss - A béke napja, Daphné (próba+ előadások: okt.1, 3.)

Wagner - Szerelmi tilalom

Cosí fan tutte

 

 

 

Címkék: Opera Szabó Máté Hábetler András

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr627873486

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása