Mindenki a cím alapján beindíthatja a fantáziáját. A nagyjából 90 perces előadásból 87 perc szólt a negyven betöltésének hátrányairól, de azért a zárlatban 3 percben kaptunk némi biztatást is, hogy legyen erőnk azért még hazamenni az előadás után...Közben eleget lehetett nevetni is.
A Dumaszínház előadására a nagyteremben került sor. Telt házzal ment le a négyszereplős előadás, amelyet úgy látszik improvizációkból fejlesztett ki a négy színész (Bánki Gergely, Keszég László, Mészáros Béla, Stefanovics Angéla), akik íróként és rendezőként is fel vannak tüntetve a színlapon.
Hasonlóan A férfiak szexuális világához, jeleneteket látunk, amelyek lazán kapcsolódnak egymáshoz. Nehéz lett volna már hibátlan sorrendben visszaidézni őket az előadás végén, de eleve nem is terveztem, hogy lelövöm a poént azoknak, akik eztán ülnek be rá. A közönség többsége már láthatóan átlépte ezt a bűvös számot, valószínűleg valamivel könnyebben dolgozták fel a negyvenedik születésnapot, mint a történetek főszereplői, akik hol letagadják életkorukat, hol enerválttá, hol meg idegronccsá válnak a hatására. Elég szélsőséges reakciókat láthatunk. Ami érdekes: egy viszonylag primitív matekpélda az, amely a közönség leghevesebb reakcióját kiváltja. Egy családot látunk, akik közösen küzdenek azért, hogy megtalálják a megoldást rá. Talán ez tűnt a legismerősebbnek, ezen mindenki felhőtlenül kacagott. Miután ma nekem különleges napom volt, a lányomat kísértem el két gimnáziumi felvételire is és a várakozás szüneteiben én is matek példákat oldottam meg vele, nekem is ismerős húrokat pendített meg a helyzet.
Stefanovics Angéla még bőven innen van a negyvenen, de még a valós korából is simán letagadhatna tízet, huszonötnek sem látszik és még jó darabig nem is fog, szerencsés alkata van. És persze jó humorérzéke. Jól illeszkedik a három férfihoz, akik mind előtte vannak (valószínűleg) e kritikusnak feltüntetett fordulópontnak.
Egy idő után a jeleneteket figyelve azért úgy tűnt, hogy másfél órányi színt nem tudnak felmutatni a témában, de összességében a közönséget figyelve, jól fogadták. És legalább meg volt az a nyereség is, hogy az utolsó percekben azért megtudtuk, hogy most vagyunk nyerő helyzetben - szupermannek képzelhetjük magunkat. Ami azt illeti, ezzel egyet tudtam érteni - eddig még csak rosszabb formában voltam, mint éppen most. De hiszek az alkotóknak, ez valószínűleg csak átmeneti érzés, felkészülök most már a közelgő végre is, a teljes hanyatlásra..de addig még ezt-azt megnézek előbb.