Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (88) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (53) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (25) Centrál Színház (34) Chován Gábor (20) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (283) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Izsák Lili (24) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (41) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (21) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (23) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) Opera (631) opera (22) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (96) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (60) Pesti Színház (21) Pető Kata (29) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (22) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (59) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

október
13.

Radnóti nyílt próba - Nekünk Mohácsi kell

A csillagos ég, avagy a nemzetközi sikerre való tekintet |  MakkZs  |  komment

Az év elején megtartott "Színház hátulról" program keretében már láthattunk egy negyedórás részletet a Mohácsi testvérek frissen íródó darabjából (egy modernizált Bánk bán próbát), ma pedig újabb két jelenetet egy "nyílt próba" keretében. Az utóbbi években ezek a nyílt próbák divatossá váltak, különösen a "művészszínházak" körében, akik ezzel az intézménnyel jelentős kockázatot vállalnak. A nyílt próba során a közönség belenézhet a készülő előadásba. Élvezheti azt is, ahogy néhány részletet akár háromszor is lejátszanak a színészek, ahogy beszól a súgó és mondatai azonnal utána megelevenednek egy igazi színész száján keresztül. Kedvet kaphat az előadáshoz. (A lányom, akit magammal vittem, mert az István a királyon belehabarodott (éppen) Schneider Zoltán művészetébe, és már tavaly óta kifejezett Mohácsi-rajongó, a próba után kijelentette, hogy kétszer akarja ezt is megnézni, ahogy a Liliomfit. A fele színházi-kultúrpolitikai viccet nem érette, de volt így is annyi poén az előadásban, hogy felcsigázta. Hatott a próba, bár nem úgy tűnik, mintha már az utolsó simításoknál tartana a produkció.) A nyílt próbák azért kockázatosak, elrettentő hatásuk is lehet, de a nézők jelenléte jó arra, hogy láthatják a színészek, hogy mi az, ami működik már a jelenetben, melyik poénnak szánt mondat jön be. Emiatt vígjátékok esetén a nyílt próbának talán még nagyobb a fontossága. Ma óriási vastaps volt, másoknak is eléggé tetszett az, amit láthattunk. Az volt  benyomásom, hogy a siker (még nem nemzetközi) a színészeket erőteljesen meglepte. Lehet, hogy ők inkább azt érzik, hogy még nem tartanak sehol, miközben a mezei nézők már annak is tudtak örülni, amikor egy-egy jelenet megszületett.

Az előadás  eddigi benyomásaim szerint bohózatnak készül a mai magyar színházi viszonyokról (főleg). Akármilyen nagy fájdalmakról is van szó, kellemes előadást csinálnak belőle, szórakoztatót-élvezhetőt. Ilyen előadásokra szükség van, ez nem is kérdéses. Áthallásos poénokkal működik, ahogy az régen is divat volt, még az "átkosban".Ha valóban az a legnagyobb büntetés a bűnökre, ha jól kinevetjük őket, akkor most megkapják a színházak működésébe beleokvetetlenkedő hivatalnokok, felügyeleti szervek, mert ki lesznek figurázva, miközben a szerzők a színházi társulatok tagjainak is tükröt mutatnak. Hogy mennyire görbe ez a tükör, az majd később lesz látható.

Mi az, ami viszont most derült ki?

Mohácsi János rendezés közben (lehet, hogy akkor is, ha nem nézik még kétszázan) nagyon élvezi nézni a színészek játékát. A színház játék, amikor felnőtt emberek úgy tesznek, mintha másvalakik lennének. Engem ez a bátorság nyűgöz le a legtöbb esetben, de Mohácsi is nagyon szereti nézni a játszó-improvizáló színészeket és bátorítja őket. Nem köti meg a kezüket, nem szól bele minduntalan, így a színészek felelőssége jóval nagyobb lesz és az ilyen előadásokban az fog kiragyogni a karból, aki a legtöbbet tudja magából is beleadni. Nyilván ez a próbamódszer nem mindenkinek való, néhány színészt pedig ez a nyílt próba-dolog feszélyez, mások viszont egész felszabadultan mertek "még nem készen lenni". 

Ezen a próbán két jelenet és egy zenei próbarészlet volt. Az első jelenetben a "Honi Szini Társaság" (vagy valami hasonló - teljes egészében kitalált színházi szervezet (?), naná) az egész magyar színházi életet meghatározó vezetője és a polgármester érkezik a színházba, és egy próbatétel elé állítja a társulatot. (Nem részletezem, spoiler lenne.) Ebben a jelenetben már most nagyon lehetett szeretni Gazsót, aki rendkívül természetesen mondaná el a Füstbement tervet, kár, hogy nem elégedettek vele... Erre az apró epizódra biztos, hogy Gazsó kapcsán még hosszan vissza fogunk gondolni. 

A második részlet a polgármesteri hivatalban játszódik. E jelenet kapcsán átélhettük, mit jelent, ha egy csapat négy napja próbált utoljára egy jelenetet. A súgó aktív munkáját élvezhettük. 

Ami nekem a leginkább tetszett, az Kovács Márton rövid zenei próbája volt. Most is, ahogy a legtöbb  Mohácsi előadásban a színészek aktívan zenélnek - jelen esetben dobolnak mindenféle eszközökkel és tárgyakon. A próba során lefoszlott mindenkiről a színész-mivolta. Én azt hiszem, hogy a próba jelenlegi állapotában mindenkit civilben láthattunk zenélni. A nézőkkel sem igen foglalkoztak, még néhányuknak erősen kellett koncentrálni az ötnegyedes ütemek tartására, miközben a háttérben a profik más tempóban és ritmusra zenéltek. Ha rontottak, ha nem, ezt így is jó volt hallgatni és szívesen elnézegettük volna még, ahogy Schneider Zoltán a láncon húzogat valami fémet, ahogy Pál András és Adorjáni Bálint magabiztosan dobolt bőröndökön és trégeren (azon a rúdon, amin a díszletek be vannak lógatva). Utóbbiakon nyoma sem volt az elfogódottságnak, az élvezet látszott, a játék öröme. Szervét Tiborra kevésbé láttam rá, de amikor igen, ugyancsak nevetett, szerintem ő is szeretheti a zenélést, ami nem tipikus követelmény a Radnótiban. A társulat női tagjain a koncentráció és a "jól akarom csinálni, nem akarom elszúrni ennyi mindenki előtt" érzés inkább látszott, talán Martin Márta volt a legoldottabb. Ha mindez, amit leírtam nem így volt, vagy ez is szerep, ilyennek akartak látszani (és valójában mind vérprofi dobosok), akkor ez is azt bizonyítja, hogy jó erős a Radnóti társulata. Sajnálhatja Csomós Mari és Bálint András, hogy őket kihagyták ebből. Én sajnáltam. (Még két hét hátra van, egy Mohácsi előadásban minden megeshet, a direktor akár be is könyöröghetné magát, hátha összejönne neki egy minisztériumi biztos szerepe, mondjuk.)

Külön bónusz volt, hogy ma a nyílt próba előtt a Klubrádió az egész Klubdélelőtt műsorát a Radnótinak szentelte és reggel 9-től interjúkat közöltek sorban a társulati tagokkal. (Szávai Viki-Schneider Zoltán, Szervét Tibor, Kováts Adél, Valló Péter voltak azok, akikkel meg tudtam hallgatni a beszélgetést, aztán el kellett mennem épp a Radnótiba. A rádió archivumában meghallgatható, akit érdekel, az tegye meg. Engem kissé azért lelombozott, hogy kulturális műsort vezethet valaki egy fontos rádióban, akinek szemmel láthatóan sok saját tapasztalata nem fűződött a színházhoz. Mindenkitől megkérdezte, hogy mi lesz az új bemutató és egyszer sem hallottam egy olyan mondatot, hogy a Radnótiban ezt vagy azt látta az illető színésszel. (Bálint András interjúja később volt, lehet, hogy abban voltak ilyen mozzanatok is.) Néhány kérdés ugyancsak azt mutatta, hogy mintha a nagyérdeműt és a médiát is jobban érdekelné a színészek magánélete, és nem az az első, amit a színpadon nyújtanak.  Az újságírói tájékozatlanság nem tudom, hogy kap-e majd akármilyen szerepet is a Mohácsi-darabban. Az már eddig is kiderült, hogy a kultúráért felelős hivatalnokok hasonlóan szerepelnek le, mint ahogy a való világban is. 

És ha már archivumot említettem: a Radnótinak is van már archivuma a honlapon, sőt ehhez kapcsolódó játéka is (baromi nehéz szerintem, sok sikert mindenkinek!). 28 éve működik már a színház a Bálint András által megszabott irányvonalon, én meg éppen 25 éve nézem. Két képet így sem tudtam beazonosítani... Ezt állapítottam meg.

Remélem, hogy a Radnóti van olyan kicsi, hogy senki nem nézi ki magának és a Mohácsi-előadás továbbra is más társulatok kínjairól-problémáiról fog szólni elsődlegesen, nem pedig erről a "boldog szigetről", ahogy a Radnóti jelenleg a függöny másik oldalán ülő mezei nézőknek egyértelműen látszik.

Címkék: Mohácsi János Radnóti Színház Gazsó György Kovács Márton

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr635565090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása