Mezei néző

Utólag kifejezetten szerencsésnek érzem, hogy nem bemutatót néztem, hanem már egy „hétköznapi” előadást, amely történetesen vasárnap estére esett. A Víg nézőtérén villódzó lámpák, hangos zene, mondhatni bulihangulat fogadott, a székekben pedig fiatalok ültek, akik ténylegesen még előtte voltak az…

Nagy kaland volt Budán és Pesten tíz helyszínre eljutni és közben meghallgatni a Jurányi „Színház a város” sorozatának epizódjait a múlt hét szerdáján és nagyon örülök, hogy sikerült folytatni. A megmaradt nyolc epizódot három különböző napra osztottam szét.

Eltelt egy hét, sőt közben már két és fél a Liliomfi vígszínházi bemutatója óta. Szándékosan hagytam ülepedni ennek a három és fél órának az élményét. Liliomfi - Keresztes Tamás m.v.

A megtekintett 117 prózai előadás erős többségéről írtam külön ajánlót, mert a repertoár rendszer miatt remélem, hogy az említett produkciók még évekig aktuálisak lehetnek - jobban bízom ezek hasznosulásában. Újabb indoklást nem feltétlenül tartok szükségesnek – az emlegetett nevek és címek magukért…

Bár december 26-ra tűzte ki a Pesti Színház, de nem kimondottan karácsonyi darab a Krum. Felhőtlen szórakozásnak biztosan nem nevezném Valló Péter rendezését, de érdemes megnézni – nem fog más előadásokkal összemosódni. Közben elrepült több mint egy hét, de még mindig nem zártam le magamban az…

1982-ben a Vígszínházban mutatták be először az Amadeus-t, Peter Shaffer darabját Kapás Dezső rendezésében, Tordy Géza és Gálffi László főszereplésével, amely emblematikus előadássá vált. Most Hegedűs D. Géza nem kevésbé jó csapatot állított össze saját verziójához, amelyet Hársing Hildával…

Ez a 2991. posztom ezen a blogon, de még mindig fontosnak érzem, hogy hangsúlyossá tegyem: ez egy főpróba (!) alapján készült ajánló (!) (nem kritika), és a kérdésem továbbra is az: kinek és miért érdemes megnézni? Ötvös András (Alvin) és Péter Kata (Karen)

Kellemes nyári estéről tudok nyomhagyó-ajánlót írni, az Orlai Produkció új előadásának városmajori bemutatkozásáról. A legelső előadást ezúttal a debreceniek kaphatták, ez volt a „Hogy szeret a másik?” második nyilvános előadása. Grisnik Petra, Ötvös András, Nagy Viktor Dániel, Edvi Henrietta és…

Számos ismerősöm posztjaiból szoktam ilyentájt, július-augusztus fordulóján valahol nem-Pesten értesülni az Alkalmáté aktuális előadásairól. Most nem lesz idén újabb osztálytárs-bemutató, de akinek ez erősen hiányzik, némi kárpótlást találhat Dömötör András-Járó Zsuzsa –Mészáros Máté - Ötvös András…

Szeretek címben a darabból idézni, de ez a sóhaj ezúttal egy mögöttem ülőtől származik, aki így kommentálta, amikor a két főszereplőnk végre egymásra talált – de nem arról szólt a mondat, hogy na végre mehetünk már a ruhatárba,  inkább valamiféle megnyugvást véltem kihallani belőle: na végre, a…