A Katona Kortárs sorozata újabb állomásához érkezett márciusban a „Végre egy kis csönd” és az „Egyformák vagyunk” után. Sőt: gyors egymásutánban azonnal háromhoz…
Miután eddig összesen öt ilyen „Katona-filmszínházat” láttam, erősen remélem, hogy ezt a covid miatt kialakult „melléküzemágat” meg fogja tartani a színház negyedik játszóhelyként. Ha a másik három offline-nézőtér most is éppen teljes kapacitással működne, akkor is lennének még olyan katonás színészek, akiknek még mindig nem jutna elég (és minőségileg is elég jó) lehetőség a megmutatkozásra, így e forma megmaradása a társulati tagoknak is jót tenne, nem is beszélve azokról a nem pesti nézőkről, akik előtt éppen most a covid idején nyílt ki a világ…Folytatni kellene a programot, ahogy a „rendes” előadások alkalmankénti közvetítését is.
A költő szerepében: Kocsis Gergely
De térjünk vissza Háy János Szavalóversenyéhez.