Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (55) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (93) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (27) Átrium (50) Bagossy Levente (20) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balázs Andrea (20) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (34) Bálint András (21) Balsai Móni (24) Bányai Kelemen Barna (25) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (54) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (31) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Böröndi Bence (20) Bretz Gábor (87) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (27) Centrál Színház (36) Chován Gábor (21) Csákányi Eszter (23) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (283) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (47) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (27) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (39) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (23) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (40) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fehér Balázs Benő (22) Fekete Anna (20) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (87) Fischer Ádám (29) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (64) Fodor Gabriella (33) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (36) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (52) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (47) Gyabronka József (20) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (44) Hajduk Károly (20) Hartai Petra (21) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (30) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horesnyi Balázs (20) Horti Lilla (21) Horváth Csaba (32) Horváth István (41) Ilyés Róbert (20) Izsák Lili (26) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (74) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (24) Kálmándy Mihály (42) Kálmán Eszter (43) Kálmán Péter (40) Kálnay Zsófia (55) Kamra (40) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (44) Kaszás Gergő (21) Katona (124) Katona László (32) Kékszakállú (68) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (32) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (38) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (46) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (24) Kovács István (55) Kovács János (22) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (22) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (21) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (22) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (40) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (35) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (48) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (22) Miksch Adrienn (46) Miskolc (59) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (42) Mucsi Zoltán (46) Müpa (117) Nagypál Gábor (25) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (24) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (37) Ódry Színpad (68) Opera (633) opera (25) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (100) Ötvös András (23) Őze Áron (27) Palerdi András (45) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (27) Pál András (45) Pasztircsák Polina (34) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (61) Pesti Színház (22) Pető Kata (31) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (24) Rába Roland (24) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (32) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (75) RS9 (26) Rujder Vivien (30) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (31) Sándor Csaba (37) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (31) Schöck Atala (55) Sebestyén Miklós (23) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (33) Súgó (73) Sümegi Eszter (25) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (52) Szacsvay László (23) Szakács Györgyi (20) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (46) Szerekován János (30) SZFE (32) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (60) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (27) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (21) Tasnádi Bence (35) Thália (100) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (22) Ungár Júlia (20) Vajdai Vilmos (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (25) Vashegyi György (34) Vida Péter (23) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (25) Vígszínház (51) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (32) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zöldi Gergely (20) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Karsai Dániel behozta a közbeszédbe az eutanázia kérdését, így magától értetődő, hogy az általa is jegyzett színdarab – Egy tökéletes nap – eddigi minden előadása tele lett. A hatalmas érdeklődés miatt háromszor is ki van tűzve szeptemberre, amely független előadásnál önmagában is nagy szám (266 főt befogadó nézőtéren pláne) – most még van is rá néhány jegy.

Fontos előadás és sokakat érdekelhet, hiszen a halál gondolata mindenkit megérint előbb vagy utóbb, a legtöbb embernek van is kialakult véleménye arról, hogy az élet végi szenvedés megrövidíthető-e vagy minden esetben gyilkosságnak számít. Ráadásul olyan csodás színészeket gyűjtöttek össze a 6Színben, akiket bármilyen előadásban megnéznék. Erre a szereposztásra rá merem mondani, hogy tökéletes. A siker titka voltaképp ennyi, viszont az már nagyon erősen nézőfüggő, hogy a valóságon alapuló előadáshoz ki miként tud kapcsolódni, milyen emlékeket, élményeket idéz fel.

tok8.jpgKarsai Dániel és betegsége - Vizi Dávid és Lőrinc Katalin

Nem olvastam el előre a színlap ajánlóját, a szereplők névsora azonnal meggyőzött - a lényegi üzenete biztosra vehető volt és tudtam, hogy látnom kell.

A darabot Karsai Dániel életéből ő maga, az előadás rendezője, Szenteczki Zita illetve az előadás egyik dramaturgja, a csupa izgalmas projektet jegyző, Bíró Bence írta. Horváth Panna szintén támogatta őket a szöveg kialakításában.

Az előadás kétrészes, így módunk van a látottak megbeszélésére, de ezt leszámítva, talán szerencsésebbnek tartottam volna, ha mégsem engednek minket ki levegőzni, és egy lendülettel mesélik el nekünk Karsai Dániel gyötrelmeit. (Gyanúm szerint az alkotók nem akartak semmi fontosat kihagyni, több mondanivalót gyűjtöttek össze, mint ami beleférhetett volna egy hosszú felvonásba.) Jó megoldást választottak a szünet utáni újrakezdéshez, a közönség bevonása is jól alakult, mindenki hajlandó reagálni a feltett kérdésekre.

tok7.jpgKurta Niké és Török-Illyés Orsolya között...

Az előadást maximálisan támogatta a Lázár Helga által tervezett látvány, a tükörháttér segít nekünk abban, hogy a földön fekvő színészeket is jól lássuk, sőt mivel előadás közben kameráznak is, egy-egy színész arca kivetítve is megjelenik – kénytelen vagyunk őket nézni ilyenkor. Már a történet elejétől értjük, hogy a fekete padlót burkoló fehér puzzle-szőnyeg darabjainak el-eltűnése miről is beszél, a rendező következetesen viszi végig ezt az ötletet is.

Az alkotók közül ne maradjon említés nélkül Markó Zsolt világítástervező, Fazekas Ábel zeneszerző és Kovács Domokos koreográfus sem, aki beállította az előadás táncos szereplőjének, Lőrinc Katalinnak a mozgását.

Lőrinc Katalin nagyon erős kisugárzással rendelkező kortárs táncos, aki egy nézésre is megjegyezteti magát. „Régen rossz”, hogy ő játssza a betegséget – már ebből azonnal tudható, hogy ez nem felületes kaland, nem lesz könnyen lerázható, hanem végleges kapcsolat marad...

tok4.jpg

Gyabronka József több olyan szereplőt is eljátszhat, aki érintőlegesen kapcsolatba került Karsai Dániellel, többek között a betegséget diagnosztizáló orvost is. A szerzők tisztában vannak azzal, hogy tévedés lenne egy túl komor előadással megkínálni minket, így viccelődnek is ebben a kulcsfontosságú jelenetben: az orvost „tolmács” is kíséri, aki a szakszavakat magyarra fordítja a betegnek. (A nézőnek az előadás eme korai stádiumában is ébrednek bőven asszociációi, boldog ember, akinek nem…)

Kurta Niké nemcsak ez a tolmács, de egyben a szerző szerelme, társa is, akinek a saját drámáját szintén átélhetjük – rajta keresztül értjük meg mindkét ember közös veszteségét. Nagy Márk rokonszenves és energikus testvér, akiben nem merül fel kérdés, hogy kitart-e mindvégig a szenvedő mellett. Török-Illyés Orsolya pedig az az ápoló, akire valóban lehet számítani – az ő karakterét is igyekeztek a lehetőségekhez képest humorosra formálni, de a rossz szóviccek mellett is egyértelmű, hogy a halál lehelete őt is megérinti.

tok1.jpg

Vizi Dávid az előadás központi alakja. A Katonában már sok nagy szerepet eljátszott, elbírja ezt a súlyt is, bár nyilván nehezítés lehet számára egy valódi ember kegyetlen helyzetébe belehelyezkedni - ezen a vasárnapon délután és este is volt előadás.

Az számít legjobban, hogy mit hogyan nézünk, mit ragadunk ki belőle, az előadás számtalan epizódjából mit gondolunk tovább – nagyon sok lehetőséget ad erre a darab. (Várnám a kommenteket most is…)

Karsai Dániel ügyével szeptember 2-án a bíróság ismét foglalkozni fog, története nincs lezárva, akár mi nézők is drukkolhatunk neki, hogy sikerüljön haldoklóként is elfogadtatni álláspontját. Addig is könnyű, minél kevesebb fájdalommal telő napot kívánok neki, és sajnálom, hogy nem ismerhettem meg, pedig az előadásból kiderült számomra, hogy egy közös szenvedélyünk biztosan van, illetve volt...

tok2.jpgDr. Karsai Dániel a premieren

PS.1. Szkárossy Zsuzsa képeit a 6Szín oldaláról használtam fel

PS.2. Személyes lezárás és morfondírozás, az előadáshoz már csak érintőlegesen kapcsolódva, magára vessen, aki tovább olvas. (Még másfél oldal)

A színlapot nem olvastam el előre, emiatt történhetett meg, hogy az előadás első perceiben az Annapurna körút felemlegetése váratlanul ért. Az 5416 méteres Thorung La hágót én is megmásztam egy 18 napos gyalogút keretében 12 kilós zsákkal, másodmagammal sherpa és túravezető nélkül - saját ötletből és saját szervezésemben, mindenféle előzetes edzés nélkül. 2016.november 3-án az átmászáskor elkapott a magashegyi betegség is, csak partnerem, H. Orsi segítőkészségén múlt, hogy sikeresen túléltem és le tudtunk kecmeregni 15 óra folyamatos gyaloglás után a legközelebbi menedékházhoz. Erről a hágóról azóta is a halál közelsége jut mindig eszembe – ez volt a negyedik alkalom, amikor nem voltam tőle igazán messze.

hago2.jpgH. Orsolya képe - 2016.11.03.

Az Annapurna ebben az előadásban leginkább úgy szerepel, mint a viszonyítási pont: nem sokkal a kiemelkedően nagy fizikai teljesítmény után tudta meg a darab főszereplője, aki sportember is volt, hogy izmai fokozatosan elsorvadnak – még négy év folyamatos leépülés vár rá.

Fogalmam sincs, hogy hány magyar Annapurna-teljesítő lesz, aki valaha az előadásra majd beül (olyan túl sok nincs, 2016 táján évi 30-40 magyar járta végig), de aki ezt a kört valaha végigcsinálta, talán egyet fog érteni abban, hogy az egész akár az élet jelképeként is értelmezhető. A hágómászás előtt az akklimatizáció miatt kilenc napig a többség hasonló tempóban halad (1500-ról 3500-ra jutunk fel, napi 10-15 km valóban a maximum, és még így is várni kell néhány napot a nagy átmászás előtt, nem edzettségtől függ, hogy ki jut át és ki nem – amíg valaki nincs fent, nem tudja meg, miként reagálna a szervezete a kevesebb oxigén jelenlétére). Mindenkiben végig ott a kérdés, hogy menni fog-e a hágó, vagy egy nap alatt mégsem fog sikerülni a feljutás 3500-ról 5400-re, majd még ugyanazon a napon a lejutás a kb. 2500 méter környékén található következő lakott helyig.

Persze, ahogy az életben is, a pénz sok mindent megoldhat: az erős többség 2-3000 dolláros befizetős úton teszi ezt meg egy palack víznél többet nem hurcolva (2016-ban ennyi volt a szervezett utak ára, teherhordóval, szállással, a lehetséges maximális kényelemmel - mi akkor fejenként 80 ezer forintból hoztuk ki "fapadosan" a 18 napot). Ezt a hágómászós napot egy öszvér kibérlésével is ki lehetett volna könnyíteni. (Ha még egyszer mennék, 7 kg-nál több holmit semmi esetre sem vinnék – aki netán ettől az írástól kedvet kap, és már menne az őszi szezonra, annak ugyanezt ajánlom. 5400 méteren nagyon sok a 12 kg is.) A közös félelem a bizonytalantól azért kicsit mindenkit érintett így is, azokat is, akik vitették a csomagjukat, és szinte közösségi hangulat uralkodott már az utolsó menedékházban. Sosem felejtem el, hogy ott a szobánkban éjjel befagyott a víz az üvegembe, és így indultunk el hajnalban, talán másfél órával később, mint mindenki más. Ezúttal nem voltam biztonsági játékos, tudtam, hogy akármi van, nem fordulok vissza – túl sok mindent hagytam már félbe korábban. - Órákon át haladva minden kanyarnál azt hittük, hogy már az utolsó, és valóban megkönnyebbülés volt a Karsai Dániel által is emlegetett buddhista zászlók megpillantása a hágó tetején, ha csak percekre is. A csúcson kegyetlenül fújt a szél, és nem pihenhettünk , hiszen tudtuk, hogy életfontosságú, hogy amilyen gyorsan lehet, leadjuk a szintet, hogy elmúljon a fejfájás és a szédülés. - Lefelé sem volt könnyű… - Ha csak átlagos állapotban haladok át a hegyen, és nem szorulok arra, hogy az utolsó kilométeren Orsi pakolgassa előre mindkét hátizsákot, akkor is kísértene ez a nap, amelyet most ez az előadás felidézett.

hago1.JPGAz n+1 hely, amely már az út végének tűnt - H. Orsolya fotója

Ami szintén tanulságos: a túra második fele, a hágó utáni kb. egy hét már a többségnek nem érdekes, sokan a hágó átmászása után már másnap repülőre szállnak, vagy akár buszra is (azok között a falvak között van út, tömegközlekedés), feszültség nélkül már kevésbé tűnik érdekesnek az Annapurna teljes megkerülése. (Nem bántuk meg, hogy mi az utolsó méterig végigmentünk – nagyon kellett nekem a befejezettség élménye.)

Látva a színlapot, Karsai Dániel életének eredményei között ez a teljesítés szerepel a mindössze négy sornyi összegzésben. Az előadás kapcsán házi feladat (1.) : foglaljátok ti is össze négy sorban, hogy mi az, amit rólatok érdemes tudni. Mi az, amit életetek legfontosabb eredményének tartotok?

Azt nem tudom, hogy én ezt az Annapurna-kalandot beleírnám-e, de az előadásban ugyancsak többször szóba kerülő Országos Kéktúrát (OKT) viszont biztosan: nekem is szívügyem volt az elmúlt 30 évben folyamatosan – három teljesen eltérő életszakaszban is végigmentem rajta (fiatal házasként a férjemmel, később mindhárom gyerekkel egy éven belül, majd a Covid idején jórészt egyedül talán fél év leforgása alatt), sőt a dél-dunántúli szakaszon (DDK) ugyancsak háromszor, kevés megszakítással (külön a férjemmel, később a tíz és nyolc éves lányaimmal, majd nemrég az akkor 12 éves fiammal 1-1 hónap leforgásán belül - ezzel érdemes kezdeni a kéktúrázást, kevesebb a szint benne!), sőt az unalmasnak tartott Alföldi Kéket is egyszer teljesítettem a teljes családdal egyhetes darabokban.  Jó lenne az egész KÉK Körön is megállás nélkül végighaladni – Budapesttől Budapestig 2700 km, még lehet, hogy egyszer összejön.

Karsai Dániel nálam hét évvel fiatalabb, 45 éves korában diagnosztizálták a betegségét. Ha 45 évesen nekem is megállt volna a számlálóm, akkor nekem is csak 2-2 OKT illetve DDK teljesítésem volna, és az Annapurna körüljárása fel sem ötlött volna. Azóta több, mint 1800 színházi előadást is láttam és legalább 1300-ról készült is ajánló... (Házi feladat-2: aki elmúlt 45 végiggondolhatja, mi mindent hagyott volna ki, ha azóta nem mozoghatott volna. Aki most közelíti meg: mit szólna, ha most hirtelen azt mondaná valaki, hogy akkor ezek után már csak a szemlélődés következhet...)

Mennyi lehetőségünk van, amelyeket nem használunk ki, vagy ha igen, akkor sem értékeljük őket eléggé mi „hozzávetőleg egészségesek”, mennyit panaszkodunk, miközben sokaknak az élet a folyamatos szenvedés szinonimája. - Ez is az előadás egyik tanulsága.

Milyen jó lenne, ha Karsai Dániel betegsége kapcsán nem az eutanázia merülne fel, hanem lenne gyógyszer a bajára és minden folytatódhatna úgy, ahogy két évvel ezelőtt abbahagyta – talán egy súlyos betegség után az emberek többsége értékeli, hogy ismét végezheti a megszokott teendőit. (Ahogy az Annapurna körúton hihetetlenül boldogok voltunk, amikor nyolc nap kihagyás után volt meleg víz végre…Ezt azóta is észben tartom, a nyugodt zuhanyzás is ajándék.)

Címkék: Gyabronka József Vizi Dávid Török-Illyés Orsolya Karsai Dániel Lőrinc Katalin Kurta Niké Szenteczki Zita Nagy Márk Bíró Bence Kovács Domokos Lázár Helga Egy tökéletes nap 6Szín Markó Zsolt Fazekas Ábel Horváth Panna

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr4018469773

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása