Falusi Mariann – ma egy hete - koncertsorozatba kezdett a 6Színben, és várhatóan havonta egyszer itt (is) nézhető és hallható lesz, alkalmanként 80 percen át.
A következő, november 27-i estére már a bemutató megtartásakor is csak 22 jegy maradt (néhány ezekből még meg is van), ami azt jelenti, hogy 240 ember csak a színlap leírása alapján már előre bizalmat szavazott ennek a még éppen formálódó programnak.
Erről a múlt csütörtöki estéről következik rövid beszámoló, ajánló célzattal.
Falusi Mariann egy percig sem titkolta, hogy egy kísérlet részesei vagyunk. Azonnal megosztotta velünk műhelytitkait, és annak az iskolai vonalas füzetnek a szerepét, amely gyakran előkerült az egyes számok között. Kiderült, hogy a címben szereplő FM nem pusztán őt jelöli, hanem a kiválasztott dalok fordítóját, Fáy Miklóst is, akivel az elmúlt évtizedekben nem egyszer dolgoztak együtt. A híres külföldi szerzők által jegyzett dalokat közösen válogatták, az est alkalmi zenekarának vezetőjét, Darvas Kristófot is bevonva. (Ne maradjanak említés nélkül a további hangszeresek sem: Petz Bálint, Soós Márton és Szakál Tamás.)
A kiválasztott dalok között voltak nagyon ismertek, és olyanok is, akik számomra újdonságot jelentettek - nem említem meg az elénekelt dalok címét, már csak azért sem, mert az est elejétől kezdve világos volt, hogy az est létrehozói számítanak a rendszeresen visszatérő nézőkre, így minden alkalommal változtatni fognak a műsoron. Kevesebb dal hangzott el, mint ahányhoz készült új fordítás, az kiderült.
Falusi Mariann több koncertjén is jártam az elmúlt években, és nem először állapítottam meg, hogy könnyedén kommunikál a közönséggel, rendkívül gyorsan eléri, hogy vele énekeljünk, így a koncert vége felé is képes arra, hogy még fokozza a hangulatot, és végül csak akkor hagyjuk őt és a zenészeket elmenni, ha már minden ráadást elénekeltek. (Lehetett volna még sokkal több ráadás, tekintve, hogy erőteljesen zuhogó esőbe léptünk ki a koncert után, de annál jobb kedvvel.)
Ha nem mond semmit, akkor is láttuk volna persze, hogy egyes dalokat kívülről tud, míg másokhoz ténylegesen szüksége van arra a kottaként használt tabletre, amely egy állványra erősítve az est egyik főszereplőjévé vált: amikor ülve adta elő a számokat ez a tablet takarta az énekesnő arcát, elsősorban a bal oldal első soraiban ülő nézők számára – csak néha láttuk őt magát is felbukkanni mögötte. Érdekes hatást keltett, akár azt is írhatnám, hogy FM bújócskát játszott velünk, pedig ez nyilván nem volt szándékos: ha látni akarta a kottát és a zenekar vezetőjét is, így kellett az állványt elhelyeznie.
Ami ebből következik: gyakran fordult elő, hogy valóban csak a HANG érvényesült, nem az előadó kisugárzása, mimikája, és így a kevésbé jó helyen ülő nézők is megtapasztalhatták, hogy igen, ez a hang mindent visz. Akinek ilyen hangja van, az akár azt is megteheti, hogy nem kívülről énekel, mert még így is el tud minket varázsolni.
Miután majdnem egy egész hónap hátra van a következő alkalomig, feltehetően sok változást tudnak majd megfigyelni azok a nézők, akik ismételten beülnek. (Örülnék majd a visszajelzéseknek.)
Ami biztos: jó volt és jó lesz hallgatni és nézni is Falusi Mariannt, akiről mindig érezzük, hogy egészen önazonos, és még az öltözete is nagyon összhangban van színes egyéniségével. Ránézve csak azt gondolhatjuk, hogy minden épp így jó, ahogy van, és még a cipőfűzője is nagyon izgalmas.
PS. Időközben eltelt egy hét, és csak most teszek pontot az előadás után azonnal megkezdett ajánlóm végére. Még most is jó emlékezni az énekesnő visszafogottnak szánt szenvedélyességére, a dalokban megjelenő életörömre és fájdalomra is, amelynek a kifejezését Fáy Miklós szellemes szövegei is erőteljesen megtámogatták. Falusi Mariann egészen lehengerlő lényére akkor is gondolnunk kell időnként, ha eredetileg csak egy könnyű, szórakoztató estét szerettünk volna.
PS. A képeket a próbán Szkárossy Zsuzsa készítette, a 6Szín Facebook oldaláról használtam fel őket.
