Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Számos ismerősöm posztjaiból szoktam ilyentájt, július-augusztus fordulóján valahol nem-Pesten értesülni az Alkalmáté aktuális előadásairól. Most nem lesz idén újabb osztálytárs-bemutató, de akinek ez erősen hiányzik, némi kárpótlást találhat Dömötör András-Járó Zsuzsa –Mészáros Máté - Ötvös András – Péter Kata - Schruff Milán közös kilencven perces előadásában, amelynek egyértelmű célközönsége mindenki, aki az említett sorozatot, vagy a felsorolt színészeket és különösen a már két éve futó Second Life c. előadást valaha élvezettel nézte.

Aki úgy érzi, hogy ebbe a halmazba tartozik, az persze valószínűleg a színlap rövid ajánlója alapján már talán meg is vette a jegyet rá, vagy meg fogja idővel, élménybeszámolóra nincs szüksége, amely nyilván szükségszerűen részben spoiler, bár igyekeztem a részleteket nem feltárni. Ez a bejegyzés elsősorban az ingadozóknak szól, és a Hatszín Teátrumban megtartott sajtóbemutató alapján készült. Ez volt a karantén utáni első, beltérben megtartott színházi előadás, amelyiken ott lehettem, így már csak emiatt is hálás voltam a lehetőségért.

116526231 3280191395372067 755925900284188814 oMind együtt: Ötvös András, Péter Kata, Járó Zsuzsa, Schruff Milán és Mészáros Máté

A fiammal mentünk, akinek begipszelt karjáról az előadás sikeresen elvonta a figyelmét, és az előadás tanulságait hosszan elemezte, amíg csak haza nem sétáltunk. Az előadás nem kimondottan gyerekeknek szól, de nem árt nekik sem.

A darab szövegét Dömötör András rendezőn kívül a társulat többi tagja is írta, akik a jelenetek többségében saját nevükön szerepelnek, és valószínűsíthető, hogy a bemutatott határátlépési helyzetek alapjaiban személyes életükből táplálkoznak. Ahhoz persze jól kellene ismerni őket, hogy valaki eldönthesse, hogy meddig tart a valóság, és hol kezdődik a fikció, de ez egyébként sem ránk, mezei nézőkre tartozik, a mi élményünket nem befolyásolja.

116341836 3280191735372033 5012257801573935692 o

A szereplőknek sikerül a hitelesség látszatát kelteniük, az összes „nyomorultkodás” személyes fájdalmát a lehetőséghez képest humorba csomagolva. Mészáros Máté gitárt is ragad az előadás két pontján, így nem süpped bele az este valami kellemetlen önsajnáltatásba. Nem, a szereplők külső nézőpontból önironikusan szemlélik magukat, és különösen szerethetőek ezért. Létező problémákat vesznek sorra, saját keserűségeiket teregetik ki, de miközben itt-ott rábólintunk, és magunkban megjegyezzük, hogy erről nekünk is van saját élményünk, végig szórakozunk.

Az előadás frissen készült, azaz reflektál az elmúlt időszakra, a karantén tapasztalataira is. Így tett a többi friss bemutató is (Agrippina, Akárki), egyértelműen utaltak a maszkok világára, amely nem is múlt még el, a második hullám itt fenyeget minket. Ebben az előadásban ez fokozottabban így van, a bezárkózás időszaka több jelenetet is inspirált – mindenekelőtt a távoktatás kellemetlenségeibe avatódtunk be, minden szereplő együttes részvételével és többszörös átalakulásával. (A gyermekkel rendelkező színészekre ez a helyzet érezhetően traumatikusan hatott, most esélyt kaptak mindennek a kijátszására – az előadás számukra emiatt is terápiás hatással bírt.)

116339775 3280191345372072 4452357166745576582 o

A helyszín ideális az előadáshoz, a Horváth Jenny által tervezett fekete-sárga színpadkép keretet ad a JÁTÉKhoz, szinte üres. Az építkezéseken is sokszor látható figyelmeztető szalagokra emlékeztet mindez, és a színészek próbaruhaszerű jelmezei is ehhez igazodnak, ahogy ez a mellékelt fotókon is látható. (Ötvös András snoopys zokniját kicsit irigyeltem is, ezt látva civil gondolataim is támadtak.) Nem használnak kellékeket sem, a színészek a tárgyakat is eljátsszák, mindössze néhány fehér székre van szükségük, de azokra is csak alkalmanként. Iskolai drámajáték-gyakorlatok is beépülnek az előadásba (a rendező hangját halljuk közben), de ezek is éppúgy lekötik a figyelmünket, mint amikor Ötvös András csak úgy fekszik a földön. Ő már eljutott oda, hogy képes a színpadi jelenlétét mindenhogyan érdekessé tenni, és ha az előadás hagyna időt rá, csak így is jóval hosszabban elnézegetnénk.

116357899 3280191165372090 4511851302148954012 o

Az előadás csapatmunka, meglehetősen jól kiegyensúlyozott, mind az öt színész közel hasonlóan válik fontossá, de elkerülhetetlen, hogy a más-más nézőnek majd egyikük vagy másikuk így is kiemelődik.

Ötvös András elvileg egy filmre gyúr fekvőtámaszokkal, hogy a megrendelt sármos hőssé válhasson majd. 110-et bevállal előre. (Ezen a ponton még nevetünk, és azt hisszük, hogy azt a húszat nevezi ki 110-nek, de nem. Hátha lesz egyszer valaki, aki számolja, de szerintem messze több lett a vége…)

Sok ez? vagy teljesen elvárható egy negyvenes évei elején járó férfiembertől? (Módosíthatnánk a címet: „hány fekvőtámaszt képes másfél óra alatt kinyomni egy ideális férfi”-re is.) – Mivel nekem egy szabályos sem ment soha, igazi teljesítménynek, sőt bravúrnak érzem a laza társalgás közben bemutatott fekvőtámaszokat. Ezt látva azonnal eszembe jutott egy számomra kedves énekes grandiózus teljesítménye, aki 17-19 fekvőtámaszt is könnyedén lenyomott egyetlen ária közben, de ez az emlék nem kisebbítette a szememben Ötvös András érdemeit. Nem, nem várom a színésztől, hogy fogyjon le és ennek tetejében még basszbaritonnak is képezze át magát, elég jó így, jelenlegi állapotában. Azaz: sem hozzátenni, sem elvenni nem kell belőle, nem baj, ha nem Nagy Ervin-duplum. (Aki megtekinti az előadást, érteni fogja, hogy miért írom ezt.)

Lehet-e vonzó egy duci/kövér férfi? – Ez az előadás egyik központi témája kétségtelenül, különösen az Ötvös Andrást és Mészáros Mátét egyaránt érintő jelenetekben…Aztán persze megérkezik Schruff Milán, és kiderül, hogy bár neki aztán a kilóira egy panasz szava sem lehet, ő sem az élet császára…Ami pedig a női vonalat illeti, Járó Zsuzsa, a „végzet asszonya”, és a tűzről pattant Péter Kata is megmutat nekünk valamit a saját fájdalmaiból. A túlsúly hiánya nem garancia a boldogságra, ezt is leszűrhetjük önmagunk vigasztalására…

116725915 3280191418705398 5143145084290399456 o

Megtudjuk, hogy kit éppen mi nyomaszt, és ehhez nagyon kell a humor, hiszen egyáltalán nem vicces mindaz, ami elhangzik. A karanténhoz kapcsolódóaknál súlyosabbak voltak a párkapcsolati témájúak. A koronavírusra előbb-utóbb lesz megnyugtató megoldás, a távoktatásba is belejövünk, de az előadás többi kérdése nem fog elavulni, bár az lehetséges, hogy a színészek némelyike képes lesz ezeken túl jutni. Miért az elérhetetlen férfi kell a nőknek, és nem a gondoskodó? Elhihető, hogy valaki beleszeret egy nem sovány férfiba? Lehet-e barátság férfi és nő között, illetve van-e esély, hogy ebből mégis lehet szerelem?

(Most a megírás idején futottam bele egy cikkbe a fészbukon, amelyen Elek Ferenc mutatta be új, nála 17 évvel fiatalabb párját, akivel már egy éve élnek együtt nagy boldogságban. Ez a párhuzam talán sokaknak eszébe fog jutni, miután a Határátlépéseket megnézték.)

116568801 3280191055372101 7294028267354241690 o

A határátlépések témáról el fogunk szükségszerűen gondolkodni, ki és mikor lépte át a mi határainkat, illetve mi mikor nyomultunk be valakinek a személyes terébe, de az előadás nem kényszerít ki belőlünk semmiféle megnyilatkozást, és most ezt a nagy lehetőséget én is kihagyom.

Kiemelten szó van viszont a színpad és a nézőtér között meghúzódó határokról, kicsit provokálgatnak is minket. Pontosabban: úgy tesznek, mintha a határainkat ostromolnák, de valójában ez azért mégsem az.

A Határátlépések egy nagyon kellemes, nézőbarát előadás, nem veri ki a biztosítékunkat az Orlai Produkció, nem fog senki felháborodva távozni menet közben, mint ahogy ezt ketten megtették hétfőn Pál András zseniális Petri-estjén.

De jelen helyzetben egyáltalán megtörténhet-e, hogy egy színházi csapat a nézők elidegenítésére törekedjen?

116595034 1034476706981503 7272728748634009190 nA sajtóbemutató nézőtere

Sokakban így is van némi aggodalom, és ebben az se zavar meg senkit, hogy a vírus-mutatók – tegnap 21 új megbetegedés – relatíve alacsonyak. Nem, most pontosan ilyen tartalmasan szórakoztató előadásokra van szükségünk, amilyen egyébként az Orlai-repertoár jelentős része.

A Határátlépések két nap múlva, augusztus 3-án a Városmajorban kezdi meg nyilvános pályafutását, majd egy kőszegi és balatonboglári vendégjáték után szeptember közepétől a Hatszín teátrumban rendszeresen nézhető lesz. Jegyek most még minden alkalomra vásárolhatóak

116364521 3280191745372032 1204688580261350585 o

Ps. Másnap – hirtelen ötletből – Dunaújvárosba menet még az előző estére gondolva nézegettem az autók „arcát”. Ha az előadást megnézitek, lehet, hogy utána ez az este fog bevillanni róluk.

Ps. Pénzes Kristóf fotói az Orlai produkció fb-oldaláról származnak, ahol több is megtekinthető.

Címkék: Ötvös András Mészáros Máté Dömötör András Péter Kata Járó Zsuzsa Schruff Milán Horváth Jenny Hatszín Teátrum Határátépések

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr6216099006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása