Sűrű hónap lehet a december, új bemutatók sokaságával. A saját válogatásomat, néhány személyes megjegyzéssel most is megosztom, és várnám a kommenteket, kiegészítéseket is. Ki milyen előadást vár különösen?
Az Erkel Színházban a hagyományoknak megfelelően most jön a szokásos A diótörő+Bohémélet+A denevér-kombó – lehet, hogy a törzsközönség fel is lázadna, ha ezek elmaradnának. Ebben az évben annyi változás is lesz, hogy még A hattyúk tava is nézhető a hónap elején, a Bohéméletnek pedig a klasszikus változata előtt még a frissebb rendezése is jön, a Bohémélet 2.0. Ez eredetileg a most már csak február elején megnyíló Eiffel Csarnokban lett volna. A 2+6 előadás mindegyikére még könnyen lehetne venni alkalmanként akár 500-1000 jegyet is, elég nagy az Erkel és ennyi „Bohémélet-függő”, aki minden évben meg akarná nézni a némileg átalakított szereposztásban, nincs mégsem. Aki csak elfelejtette, az még elég jó eséllyel vehet jó helyet, ha a fsz. első sorok középen már be is teltek mostanára.
A december hoz egy jelentős változást: előre kihirdetik a következő operai évad programját, mégpedig december 6-án. Nem bízom benne, hogy részletes szereposztásokkal, de így legalább lesz több hónap is a találgatásokra.
Lesz az Erkelben egy új bemutató is, és ez most már eseménynek számít, mert nincs minden második héten: Anger Ferenc rendezésében a Messiás Mozart által átdolgozott változatából szcenírozott előadást nézhetünk majd négy alkalommal is, közvetlenül az ünnepek előtti hétvégétől kezdve. Erre is bőven vannak még jegyek.
Elmondható némi túlzással, hogy mindenki pont 20-21-én akar premiert tartani. Pintér Béla új operája – Anya szeme fénye -, amelyiket a Katona József Színházzal együttműködésben állít színpadra az Újpesti Rendezvénytérben szintén ekkor lesz, és a prózai színházak közül a Katona (Bánk bán, Tartuffe), a Radnóti (A vágy), Örkény (Lót, A legyek), Pesti (II. Richárd) továbbá a Centrál (Legénylakás), a Budaörsi Latinovits Színház (Koldusopera), az Ódry Színpad (Médeia – de ez legalább délután lesz!) szintén ugyanezt a hétvégét nézte ki magának, így 11 bemutató esik összesen erre a két napra – és ezeket persze mind jó lenne valamikor megnézni, mindegyik a listámon van, de még nem sikerült időpontokat is találni az összeshez, van ami így januárra kell, hogy csússzon. Nem tudom, hogy mennyire reális azt gondolni, hogy épp az ünnepi készülődésben akarnak a mezei nézők színházba menni, de a hathetes próbaidőszak vége ezek szerint így jön ki jól.
Szerencsére azért az összes esemény mégsem sűrűsödik be ennyire.
Az Átriumban nemhogy nem lesz új bemutató, ezen a műsoron nagyon érződik a forráshiány, nyilván a támogatás megvonása miatt tudnak ennyire kevés előadást tartani. A Belvárosi műsora viszont változatlanul bőséges, nem látható változás a korábbiakhoz képest, és itt lesz is a hónap legelején egy új bemutató, a Kaktuszvirág, amelyikre menni is készülök.
A József Attila Színházban szintén a hónap elejére időzítve lesz a „Magas (szőke) barna férfi felemás cipőben”, ráadásul Bercsényi Péter főszereplésével. Most itt a lehetőség, a színészt kisebb szerepben is érdemes megnézni, de most ez az előadás várhatóan rá fog épülni, így ott a helyünk.
A Karinthy Színházban lesz egy új gyerekelőadás is, a Félőlény, amelyiket nyilván megnézünk, sőt egy stúdióelőadás is – Lady Bracknell és a lazac -, utóbbi Szirtes Balázs előadásában. Aki szereti Oscar Wilde műveit, köztük különösen a Bunburyt, az nyilván szeretni fogja ezt is. Mivel a stúdióba kb. negyven ember férhet be egyszerre a legjobb elrendezés esetén is, ez nyilván könnyen tele is lesz mindig. (Karinthy Márton tavaly megrendezte a Bunburyt, nagyon szerette az előadását, műsoron van még, nem véletlenül tűzte ki most ezt is.)
Ha már megint Marci jutott eszembe, említődjék meg, hogy a Karinthy Színház dec. 3-án tervez beszélgetős megemlékezést a színház alapítójáról, amelyen tudtommal majd a nézők is hozzászólhatnak, a B32-ben pedig a Nézőművészeti Kft. színészei felolvasással emlékeznek meg rá dec. 14-én este – mindkét helyre menni fogok. Elég nehéz elhinni még mindig, hogy már két hete úgy írtam a színházáról három bejegyzést is, hogy ő már nincs.
A Nemzetiben a hónap közepén lesz egy Macskajáték, amelyik a darab és a szereplők miatt is nézendőnek tűnik, és ezt felerősíti, hogy Szász János rendezi, és erre a szombatra (14-én) a Pinceszínház is időzített egy premiert Börcsök Enikővel, aki rendszeres fellépő itt – a címe: A mi kis barátaink.
A Rózsavölgyi Szalonban 12-én szintén lesz egy premier – a Végszó -, amely színházi témáról szól, fellép benne – talán itt most először – Gálvölgyi János is.
Van előadás, amelyiket egy kicsit még jobban várok a többinél: ilyen a Szkénében az Amit akartok (Vízkereszt), amelyiket Tarnóczi Jakab rendezett, és az első bemutatója már meg is volt Salgótarjánban. Remélem, hogy sokan kihasználják a lehetőséget, hogy utazás nélkül is könnyen elérhető, helyben nézhető.
A Tháliában épp két napja jártam egy tavalyi előadást pótlandó (Oscar), erről épp folyamatban van a bejegyzésem, és itt megtudtam, hogy már most nagyon népszerű az új bemutató, egy újabb nagyszínpadi vígjáték, A legszebb férfikor. Talán a címe miatt? Schell Judit és hét férfiszereplő neve is okozhatja persze az előzetes fokozott érdeklődést. Mivel itt a Grönholm-módszert még nem láttam, csak egy korábbi (nagyon jó!) rendezést a Neptun brigáddal, ennek a pótlása is felmerült.
A Trafóba nemsokára ismét megyek, és végre lesz ajánlóm Markó-Valentyik Anna egyszemélyes előadásáról is, amelyik decemberben is műsoron lesz (Alaine, avagy ideje a meghalásnak), de decemberben megnézem Az ügy címűt is, amelyik olyan népszerű volt tavaly a kritikusok körében. A kritikusok díjátadóján elhatároztam, hogy pótolom, és remélhetőleg ez így is lesz. (A Megfigyelőket már megnéztem, amelyik szintén látványosan hiányzott.)
Ehhez a programhoz néhány koncert még hozzájöhet, és talán egy-két szünnap is, bár nem mernék semmit jósolni ezzel kapcsolatban - az idei eddig megnézett 79 előadás után a csökkentés-program nem tűnik megvalósíthatónak.
