Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (89) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (54) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Böröndi Bence (20) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (27) Centrál Színház (34) Chován Gábor (21) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (284) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fehér Balázs Benő (20) Fekete Anna (20) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hajduk Károly (20) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Ilyés Róbert (20) Izsák Lili (26) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (43) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (22) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (24) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) opera (22) Opera (631) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (97) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (61) Pesti Színház (21) Pető Kata (30) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (23) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (60) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zöldi Gergely (20) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Három évtizednél hosszabb nézői pályámon nem tudom, hogy volt-e még egy ilyen hét, amelyiken minden általam választott előadásról (5) kiderült, hogy mégsem nekem készült, nem én vagyok a célközönsége, vagy az lettem volna ugyan a téma/szereplők alapján, amennyiben más szemlélettel készül el. Megírtam ezeket az élményeket is, mert tanulsággal bírnak, különösen azért, mert az is átjött, hogy a közreműködők rendszerint nagy erőbedobással, alázattal dolgoztak, és az csak egy dolog, hogy rám (aki egyetlen néző vagyok és saját magamat képviselem, nem pedig a magyar színházi nézők összességét) nem hatott és kevéssé tetszett, amit láttam.

A színész sikere, az, hogy mennyire hat ránk, nagyon sokszor a rendezőn illetve az előadás koncepcióján múlik, de néha vannak kivételes pillanatok, amikor valakinek annyira erős kisugárzása van, hogy akármilyen rendezésen átüt, és akkor is, amikor az egész előadás nem tetszik.

Rögtön egy ilyen emlékezetes 1-2 perccel indult Az átváltozás, a Gáspár Ildikó által Franz Kafka műveiből készített szöveg megelevenedése. Csákányi Eszter hatalmas energiákat tesz bele abba a néhány percbe, amikor kettős szerepben is színen van, őt biztosan nem fogjuk elfelejteni – csak az a kár, hogy minimális ideig láthatjuk őt, aki egyedül is le tudna minket kötni három órán át, ha valaki darabot tenne alá. Hasonló színészi energiákkal működnek többen is – a vendégként érkező Kovács Zsoltnak is lehet örülni, na meg Znamenák Istvánnak,  Csuja Imre színpadon töltött néhány másodpercének szintúgy (a IV. Henrik után most pihenőben van), és persze Polgár Csabánál nem lehetne ideálisabban kiválasztott Gregor Samsát találni, bár most kapunk hozzá még öt másikat, kórusnak.

Csodás színészek, és mivel nagyon szeretem az Örkény társulatát egy az egyben is, azt hiszem, hogy semmiféle elkedvetlenítő kritika nem tudna visszatartani attól, hogy megnézzem az előadást, csakis azért, hogy a fent nevezeteket színpadon láthassam akármiben, bármilyen koncepcióban.

Aki szintén így van vele, az nyilván meg is fogja nézni Az átváltozást.

A probléma ott van, hogy ez a hatalmas energiákkal, Izsák Lili izgalmas, sokat tudó díszletében, Marina Sremac szép jelmezeiben megvalósuló produkció csak egy szűk nézői réteget fog lekötni, akik vevők lesznek a színlapon egyébként fel is tűntetett koncepcióra.

Gáspár Ildikó ezúttal Franz Kafka több művéből alkotott egy olyan szöveget, amelyben a címadó novella feltűnik többször (több darabban, de lineáris sorrendben elmesélődik), de közben más történeteket is látunk. Kicsit olyan, mintha többféle rémálom keveredne, és ezek között olyan is van, amelyiken itt-ott nevetni lehet.(Nem zárom ki, hogy más több helyen fog nevetni, akár ott is, ahol én unatkoztam. Nem szeretem a cirkuszt, és ebben sok a cirkuszi elem.)

Nagyon meg van csinálva, ahogy nagyon meg volt a Stuart Mária is, amelyik szintén – remek színészek által - nem hatott rám, de pont miattuk nem akaródzott ezt megírni. Most csak azért teszem, hogy elismerjem a befektetett gigászi mennyiségű munkát, ami nagyon látszik az előadáson, nagyon pontosan volt kidolgozva minden már a főpróbára is, nagyon bízva abban, hogy a szereplők élvezik a játékot, és nem szenvednek, ahogy én az előadás nagyobb része alatt tettem, másfelől meg azért sem hallgatom el, mert már annyi laudációt írtam az Örkényről, eddig öt éven belül 49 alkalommal foglalkoztam a színház előadásaival, amelyek többnyire tetszenek is, és ide vittem el eddig a legtöbb diákot, hogy talán nem omlik össze a világrend, ha most ezt elismerem, hogy ez mégsem tetszett, illetve annál hitelesebb lehet a többi poszt, amelyekben viszont lelkesen üdvözöltem az új bemutatók többségét.

Egy színházi műhely akkor marad élő, ha új utakat keres, mer kísérletezni, és a maga módján ilyen volt az előcsarnokban játszott Két néni is, és a József és testvérei is, amely rendkívüli hossza ellenére nekem is, másoknak is a legjobb tavalyi előadások listáján végezte. Mindkettő Gáspár Ildikó előadása, tehát mielőtt valaki, akinek szintén nem tetszik ez a jelenlegi víziója, ráhúzná a vizes lepedőt, számoljon háromig, tegye fel magának a kérdést, hogy a másik három előadása is ennyire kevéssé tetszett-e, és csak akkor utasítsa el az alkotó törekvéseit, ha ez így volt. Nekem ennél több a türelmem, ugyanis az a kettő, ami tetszett, az NAGYON tetszett, és várom, hogy ezek után mi jön még.

Amit viszont veszélyesnek látok az előadás kapcsán, az az, hogy ez a színházi nyelvezet nem fog igazán bejönni sem a felnőtt, sem a diák nézők többségének. Amennyiben valaki már gyakorlott néző, akkor az elszenvedett csalódás persze nem fog igazán károkat okozni, mert ha nem ez az első alkalma az Örkényben, akkor a többi jó élmény emléke valószínűleg visszaülteti a nézőt. Első Örkény-előadásként azért meredek vállalkozás lenne pont ezt javasolni, és felkészülés nélkül érkező diákcsoportoknak különösen veszélyes, akár a színházba járástól is elveheti valakinek a kedvét, ha unatkozik és még csak nem is érti, hogy mi történik a színpadon.

Bevallom, reméltem, hogy olyan lesz ez az előadás, hogy a végzős évfolyamunk majd egy az egyben elhozható rá, mert mégis egy kötelező olvasmány az alap. Ugyanakkor az a diák, aki nem ismeri a címadó művet, könnyen belekeveredhet a történet szálaiba – ennél egyszerűbben kidolgozott előadásra is mondták már azt, hogy zavaros volt. Egyáltalán nem kizárt viszont, hogy amennyiben valakinek akad egy olyan fakultációs csoportja, amelyikkel végig tudja olvastatni a felhasznált műveket vagy legalább egy részüket a tanár, azzal megnézethető, mert jól lehet elemezni majd. Az előadás kapcsán a diákok rálátnának a megszokottól eltérő színházcsinálási módszerekre.

Ez az előadás a színház szervezőinek így igazán feladja a leckét, mert ha valakit rábeszélnek és csalódik, akkor különösen rosszul járnak, mivel az illető ezek után más előadásokban sem fog hinni, ha meg nem, akkor valószínűleg túl hosszú élete nem lesz a produkciónak a repertoáron. Nem tudom, hogy hány százalékát veszik meg éppen diákok az összes jegynek, és amennyiben ennél az előadásnál ez jóval alacsonyabb arányú lesz, jelent-e problémát, erőltetni mégis hiba lenne.

Bízzunk benne, hogy tart már ott az Örkény, hogy bevállalhat egy-egy ilyen, a szokásostól eltérő formanyelvű előadást, és megtalálja a saját nézőit ez is, ahogy a többi.

ps.1 A fel nem sorolt színészektől - ha netán bárki közülük látná ezt - elnézést kérek, de igyekszem nyomatékosítani minden módon, hogy ez egy blog, nem hivatalos kritika. Az Örkény előadásait minden létező kritikus is megnézi, és pont eleget szoktak is írni róla. A befektetett munka mindenkinek az alakításán látszott, le a kalappal az igényes, alázatos hozzáállásért.

ps.2. Faragó Béla ebből a novellából írt egy zseniális operát, és aki teheti, és meg tudja hallgatni, tegye meg. Pont azért, mert ennek a megközelítőleg tíz év előtti előadása (Sanyi és Aranka Színház) annyira erősen hatott rám, nagyon vártam ezt az előadást, sokat is reméltem tőle. Talán sosem szabad sokat remélni, az segít.

ps.3 A Fb-ra valaki a poszt kihelyezése után nem sokkal kitette a figyelmeztetést: az Örkény honlapján ott vannak. Érdemes megnézni, a képek is sokat mondanak a díszletről. A honlapról idemásolom a felhasznált művek listáját:

Íme:


I.felvonás

1.kép: Amerika (Az Oklahomai Természeti Színház fejezet)
2.kép: Az átváltozás I.
3.kép: Az ítélet
4.kép: Az átváltozás II.
5.kép: Blumfeld, az öregedő agglegény I.
6.kép: Boldogtalanság
7.kép: Blumfeld, az öregedő agglegény II.

II.felvonás

1.kép: Az átváltozás III.
2.kép: A fegyencgyarmaton
3.kép: Az átváltozás IV.

A képek között és a képeken belül is részleteket használtunk fel Kafka Levél Apámhoz című, apjának szánt, de soha el nem küldött írásából.

 

 

 

 

 

Címkék: Örkény Színház Csuja Imre Kovács Zsolt Znamenák István Csákányi Eszter Polgár Csaba Izsák Lili Az átváltozás Gáspár Ildikó Marina Sremac

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr4713576713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jóska Pista 2018.01.17. 13:05:50

"a letölthető műsorfüzetben a felhasznált művek címei is."

Ez a link szerintem nem sikerült, a mezeinezo.blog.hu-ra mutat.

MakkZs 2018.01.17. 13:08:44

KÖSZÖNÖM! javítom! :-)
süti beállítások módosítása