Bejegyzések

Mezei néző

Íme a mottó: Válassz! 1. A jelen múlttá válik, a pillanat nem maradhat örök. 2. A jelen múlttá válik. A pillanat nem! Maradhat örök.

Címkék

6Szín (54) Aczél András (25) Ajánló (855) Alföldi (89) Almási-Tóth András (52) Ambrus Mária (33) Ascher Tamás (26) Átrium (50) Bakonyi Marcell (25) Balatoni Éva (22) Balczó Péter (39) Balga Gabriella (33) Bálint András (21) Balsai Móni (21) Bányai Kelemen Barna (24) Bán Bálint (26) Baráth Emőke (23) Bátki Fazekas Zoltán (27) Belvárosi Színház (54) Benedek Mari (61) Benkó Bence (20) Bezerédi Zoltán (30) BFZ (34) Boncsér Gergely (44) Borbély Alexandra (25) Börcsök Enikő (27) Böröndi Bence (20) Bretz Gábor (86) Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (29) Budaörs (27) Centrál Színház (34) Chován Gábor (21) Csákányi Eszter (22) Cseh Antal (47) Cser Ádám (27) Cser Krisztián (284) Csiki Gábor (34) Csuja Imre (27) Cziegler Balázs (35) Dankó István (32) Debreczeny Csaba (22) Dinyés Dániel (46) Domokos Zsolt (22) Don Giovanni (26) Egri Sándor (23) Elek Ferenc (37) Énekes-portrék (33) Enyvvári Péter (21) Erdős Attila (24) Erkel Színház (148) Évadértékelés (37) Fábián Péter (20) Farkasréti Mária (41) Fehér Balázs Benő (20) Fekete Anna (20) Fekete Attila (46) Fekete Ernő (26) Ficza István (22) Figaro 2.0 (57) Figaro házassága (86) Fischer Ádám (25) Fischer Iván (22) Fodor Beatrix (63) Fodor Gabriella (30) Fodor Tamás (29) Friedenthal Zoltán (20) FÜGE (35) Fullajtár Andrea (35) Gábor Géza (90) Gálffi László (25) Gál Erika (48) Gazsó György (20) Geiger Lajos (46) Gergye Krisztián (20) Göttinger Pál (45) Gyulay Eszter (25) Hábetler András (97) Haja Zsolt (42) Hajduk Károly (20) Hatszín Teátrum (32) Hegedűs D. Géza (28) Heiter Melinda (29) Herczenik Anna (21) Hernádi Judit (20) Hollerung Gábor (30) Horváth Csaba (31) Horváth István (39) Ilyés Róbert (20) Izsák Lili (26) Jordán Adél (26) Jordán Tamás (24) Jurányi (72) k2 színház (26) Kákonyi Árpád (21) Káldi Kiss András (26) Kálid Artúr (23) Kálmándy Mihály (41) Kálmán Eszter (43) Kálmán Péter (39) Kálnay Zsófia (51) Kamra (39) Karinthy Márton (22) Karinthy Színház (43) Kaszás Gergő (21) Katona (123) Katona László (32) Kékszakállú (67) Kerekes Éva (30) Keresztes Tamás (31) Keszei Bori (48) Kiss András (45) Kiss Péter (20) Kiss Tivadar (24) Kocsár Balázs (26) Kocsis Gergely (37) Kolonits Klára (69) Komlósi Ildikó (45) Köteles Géza (24) Kovácsházi István (22) Kovács István (55) Kovács János (21) Kovács Krisztián (25) Kovács Lehel (22) Kovalik (31) Kováts Adél (26) Kulka János (20) Kun Ágnes Anna (20) Kurta Niké (21) László Boldizsár (26) László Lili (20) László Zsolt (39) Lengyel Benjámin (21) Létay Kiss Gabriella (39) Lovas Rozi (26) Mácsai Pál (22) Makranczi Zalán (32) Marczibányi Tér (24) Máté Gábor (34) Máthé Zsolt (28) Megyesi Schwartz Lúcia (22) Megyesi Zoltán (102) Meláth Andrea (23) Mester Viktória (47) Mészáros Béla (30) Mészáros Blanka (23) Mészáros Máté (20) Miksch Adrienn (45) Miskolc (58) Mohácsi János (32) Molnár Anna (22) Molnár Gusztáv (20) Molnár Levente (29) Molnár Piroska (40) Mucsi Zoltán (45) Müpa (113) Nagypál Gábor (24) Nagy Ervin (22) Nagy Mari (21) Nagy Zsolt (31) Napi ajánló (179) Németh Judit (23) Nemzeti (67) Nézőművészeti Kft (36) Nyári Zoltán (30) Ódry Színpad (67) opera (22) Opera (631) Operakaland (44) Ördögkatlan (22) Örkény Színház (57) Orlai Tibor (97) Ötvös András (21) Őze Áron (26) Palerdi András (43) Pálmai Anna (31) Pálos Hanna (26) Pál András (42) Pasztircsák Polina (33) Pataki Bence (29) Pelsőczy Réka (61) Pesti Színház (21) Pető Kata (30) Pinceszínház (25) Pintér Béla (28) Polgár Csaba (25) Porogi Ádám (26) Purcell Kórus (24) Puskás Tamás (22) Rába Roland (23) Rácz István (23) Rácz Rita (30) Radnóti Színház (53) Rálik Szilvia (23) Rezes Judit (22) Ring (25) Rőser Orsolya Hajnalka (26) Rózsavölgyi Szalon (73) RS9 (26) Rujder Vivien (29) Rusznák András (20) Sáfár Orsolya (29) Sándor Csaba (36) Scherer Péter (34) Schneider Zoltán (30) Schöck Atala (51) Sebestyén Miklós (22) Sodró Eliza (23) Spolarics Andrea (21) Stohl András (31) Súgó (73) Sümegi Eszter (24) Szabóki Tünde (26) Szabó Máté (51) Szacsvay László (23) Szamosi Zsófia (21) Szappanos Tibor (31) Szegedi Csaba (39) Székely Kriszta (27) Szemerédy Károly (22) Szemere Zita (45) Szerekován János (30) SZFE (31) Szikszai Rémusz (24) Szirtes Ági (28) Szkéné (60) Szvétek László (35) Takács Nóra Diána (22) Takátsy Péter (26) Tamási Zoltán (25) Tarnóczi Jakab (20) Tasnádi Bence (34) Thália (99) Thuróczy Szabolcs (26) Török Tamara (27) Ullmann Mónika (21) Ungár Júlia (20) Valló Péter (27) Varga Donát (20) Várhelyi Éva (24) Vashegyi György (34) Vida Péter (22) Vidéki Színházak Fesztiválja (20) Vidnyánszky Attila színész (23) Vígszínház (45) Viktor Balázs (21) Vilmányi Benett Gábor (22) Vizi Dávid (30) Vörös Szilvia (26) Wiedemann Bernadett (43) Wierdl Eszter (24) Zavaros Eszter (38) Zeneakadémia (54) Znamenák István (41) Zöldi Gergely (20) Zsótér Sándor (79) Címkefelhő

Friss topikok

Leírás

Creative Commons Licenc

Egy hete láttam a Trafóban a Forte Társulat immár 14 hónapja bemutatott és azóta a POSZT-ot is megjárt előadását, amelynek szövegét Keresztury Tibor írta Tar Sándor novellái alapján és Horváth Csaba, a társulat vezetője rendezte. A Trafó műsorszerkezetét ismerve, feltételezhető, hogy ahogy már a tavalyi évben is történt, úgy idén is időről-időre elő fog kerülni néhány alkalommal ismét, így a napi ajánlóimban majd fel tudom rá hívni a figyelmet még négy-öt évig biztosan - de nem lepne meg, ha még tovább is tartana ennek a nagyon szépen kidolgozott, arányosan szerkesztett produkciónak az élete, amely azokról az emberekről szól, akik egy másik Magyarországon élnek, és egészen biztosan nem járnak színházba, mint mi, akik viszont igazán szerencsések voltunk ezen a szerda estén.

Az előadásról a POSZT alkalmából készítettek egy 2 perces összefoglalót a youtube-ra, ha valaki fontolgatja a megtekintést, akkor ez többet elárul a látványról, mozgásról, mint akármilyen cikk. Amennyiben valaki még Tar Sándor novelláit is ismeri, akkor egész jó közelítéssel eldöntheti, hogy kell-e neki az előadás, vagy sem.

Tar Sándor amilyen keserves képet fest a vidéki Magyarországról, éppolyan hálás forrás színdarabokhoz is, ahogy ez nem is túl régen kiderült az Ódry Színpad Nincstelenek című előadása kapcsán, amely alig valamivel előzte meg ennek az előadásnak a premierjét.

Ha valaki megnézte a trailert, akkor láthatta, hogy szó nincs kisrealista játékmódról, Mocsár Zsófia díszlete és Benedek Mari jelmezei utalás szinten fejezik ki a bemutatni kívánt közeget ( a fal kopott, fakó zöld linóleummal van bevonva), de ez elég is nekünk.

A nézők számára mostanára ismerőssé vált a "fizikai színház" kifejezés, Horváth Csaba alkotásmódjában a táncnak, a stilizált mozgásnak van a legfontosabb szerepe, illetve ezúttal a narrációnak - a szereplők egyszerre láttatják magukat kívülről, illetve meg is személyesítik az általuk játszott karaktert. Csapatmunkáról van szó ismét, amelyben az egyes szereplők jól el is különíthetőek, de az összbenyomásunk mégis az, hogy egy közösség sorsát figyeljük, amelynek minden tagja tragikus sorsú, csak másként. Krisztik Csaba megnyomorodott és elbocsájtott munkás, akit ráadásul a felesége is megcsal (Zsigmond Emőke), a fia (Fehér László) is megtagad, ő az, akire a legtöbb figyelem irányul. Szuggesztív a jelenléte, mint mindig - csak a tekintetéből is kifejeződik helyzetének kilátástalansága. Ami az előadásban nagyszerű, az üres térben, kevés kellékre támaszkodó színészek mind erőteljesen hatnak, együtt és külön is. Pallag Márton kamaszfiúként a többiek ugratásának tárgya, akikről néha az a benyomásunk, hogy segíteni is szeretnének rajta, Andrássy Máté a nagymellényű és mindent jobban tudó munkatárs, aki játssza az életművészt és legalább a többiekhez képest nagymenőnek mutathatja-érezheti magát. Földeáki Nóra tapasztalt öregasszony, aki zugpálinkát mér és így tartja magát a figyelem középpontjában. Horkay Barnabás ismét a legnyaktörőbb akrobatikus mutatványokkal állítja el lélegzetünket és ebből is tudjuk, hogy a fizikai színház nem minden színésszel működhetne így, ráadásul ezek a mozgássorok teljes egészében karaktere kétségbeesett helyzetét fejezik ki, kicsit sem öncélúak. A legtöbb szereplő ( a továbbiak, akiket eddig nem említettem: Kádas József, Kurta Niké, Nagy Norbert, Novkov Máté) nemcsak egy alakban jelenik meg, de akár az üzemben, akár a nyírségi faluban vagyunk, nem érezzük, hogy lennének valódi perspektívák a bemutatott emberek előtt.

Az előadás feszültségét a mozgássorok egyszerűsége, harmonikus kidolgozottsága, a hangszerkíséret nélkül is tisztán felcsendülő énekhang és a történetben szereplő emberek sorsának reménytelensége adja - megint csak Illyés Gyula közismert sora jut eszembe róla:"ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja". 

Igen, két órára föloldja, mert az előadás szépségében és a játszók összhangjában lehet gyönyörködni, de eközben átérezzük a tehetetlenségünket, azt, hogy semmilyen ráhatásunk nincs erre a másik világra, és a benne élőkre, akiknek a novellák keletkezési idejéhez képest még talán nehezebb is lett a sorsuk, ez az, amit gyaníthatunk a látottakból. És a helyzetük korántsem oldódott meg azóta sem...

Címkék: Trafó Horváth Csaba Fehér László Nagy Norbert Krisztik Csaba Andrássy Máté Zsigmond Emőke Forte társulat Kádas József Horkay Barnabás Pallag Márton Benedek Mari Földeáki Nóra Kurta Niké Novkov Máté Mocsár Zsófia

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mezeinezo.blog.hu/api/trackback/id/tr612293303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása