Nem lehet eléggé nézegetni a színházi programokat, mindig az a benyomásom, hogy valamiről lemaradok. Ma például délután azon vergődtem, hogy mi legyen: Szicíliai vecsernye az Operában (Fekete Attila miatt) vagy próbálkozzak Bodó Viktor vándorelőadásával a Nemzetiben? Ekkor lettem figyelmes arra, hogy van ez a négynapos fesztivál a Jurányiban, (van még belőle 3 nap!) http://fugeprodukcio.hu/hu/
A felsorolt előadások közül én egyedül a Szentivánéjt láttam a Kamrában, Pelsőczy Rékával és Kocsis Gergellyel. Előfordulhat, hogy valakinek a Jurányi közelebb van, vagy jobb ez a mostani időpont.
A Jurányiban húsvét óta nem jártam, ennyi idő alatt is rengeteget fejlődött az épület, van már a belső kertben is terasz, ahol lehet akár sörözni, beszélgetni. Ha erre az épületre nézünk, akkor némi remény ébred bennünk, hogy van esély mégis, valami kis tér csak nyílik a független alkotóknak.
Ma este - még mindig a tegnapi (még csak félig megírt) Peer Gynt-kalandom hatása alatt kifejezetten kíváncsi lettem (jórészt) a negyedéves színművészetisek előadására, amely ezen a fesztiválon szerepelt. Franz Kafka A kastély c. regényének dramatizált változata se nagy vágyakat, se nagy reményeket nem keltett bennem, viszont a szereposztás kifejezetten a részvételre bíztatott. Egy színészt nem elég egyszer látni, akkor derülnek ki igazán a kvalitásai, mennyire képes átváltozni, ha többféle szerepben, műfajban is megmutatkozhat. Ez fokozottan igaz a kezdőkre, akik annyi mindenre képesek és hajlandóak. Az őszi Kígyóasszony után több színésznövendéket is kezdtem figyelni, többek között Fehér Lacit és Bán Bálintot. A tegnapi Peer Gynt során újabb neveket is bevéstem, így például Bárnai Pétert, Fehér Balázs Benőt és Viktor Balázst is, akik ebben A kastélyban mind Fehér Laci partnerei voltak. Utóbbi volt Josef K, elég alkalmas is a szerepre, magára tudja vonni a figyelmet és meg is képes tartani az érdeklődésünket. Fehér Laciban azt érzem, hogy legjobb lenne neki elszerződni egy ideig egy vidéki színházhoz, ahol lenne nyolc bemutatója egy évben, megmutatkozhatna akár bonvivánként is, de hősi szerepekben és vígjátékok főszerepében egyaránt. Képes arra, hogy vigyen egy előadást, ez már most világos. Tegnap ő ugyan nem volt Peer Gynt, másik öt fiúval ellentétben, de van egy érzésem, hogy még lesz, lennie kell.
Mindazonáltal, ezt a mai esti előadást sokkal kevésbé éreztem intenzívnek, nem volt képes annyira lekötni, mint a tegnapi Peer, aminek részben az lehet az oka, hogy még mindig igazán az foglalkoztat, azon gondolkodom lassan másfél napja, másrészt ez mégsem színpadra készült mű és emiatt jóval nehezebb színpadon érdekessé tenni. A kialakított színpadi tér és a jelmezek is alkalmasak voltak, el lehetett fogadni azt az ötletet is, hogy szinte kizárólag "valódi" világítás volt, azaz négy lámpa szolgáltatta a fényt és némelyik kapcsolgatása a zene beindítását és leállítását is magával hozta, (Helyenként azért indokolatlanul alulvilágítottnak tűnt, de ez azért apróság valóban.) A feszültség nem teremtődött meg, ami egy Kafka-előadásnál - szerintem - lényeges lenne. Lehet, hogy nincs igazam, lehet ez is egyfajta rendezői felfogás, ez a könnyedt Kafka. Nem éreztem igazán a tétet.
Akár így, akár úgy, örültem, hogy láthattam ezeket az ígéretes tehetségeket ismét. Köztük volt Nagy Mari, aki minta is lehet a diákoknak, hogy hova kellene eljutni, hogyan kell üres tányérról meggyőzően vacsorázni és közben a rendelkezésre álló három percben szinte szöveg nélkül is egy teljes életet mutatni egy fregoli-szerepben. Ez még ilyen magától értetődő természetességgel nem ment mindenkinek, de idővel belejöhetnek, ha lesz rá alkalmuk. A nézőtéren is volt néhány sikeres színész, aki a jövendő kollégákat nézte, a frissen színházigazgatóvá vált Ráckevei Anna is. Hátha szerepet ajánl valakinek, ez már egy komoly hozadéka lenne a fesztiválnak.
