Az író és gyógyszerész 101. születésnapján, tegnap kerekasztal beszélgetés és két színházi előadás volt a Thália Színházban. A beszélgetésen megtudtuk, hogy néhány napja Örkénynek saját hivatalos facebook oldala is lett, amelyre naponta több mint kétszáz új ember kattint rá. Meg is jelent már cikk a facebookozó Örkényről. Továbbá számomra most derült ki, hogy az évforduló alkalmából megjelent egy, a harmincas évek óta egy régi bőröndben megrekedt Örkény-kézirat is. Az Április a szerző fiatalkori regénye, amelyet tavaly adtak ki. Sajnálattal vettem észre, hogy Örkény-témában összeszedtem némi lemaradást, most értesültem az Egyperces levelek kiadásáról is. Én még a Szépirodalmi Kiadó életmű sorozatát gyűjtöttem, de azóta megjelentek új művek is a Palatinus Kiadónál. A kerekasztal beszélgetés során is elhangzott, hogy Remeteszőlősön, a Remete szurdok közelében, amely népszerű kirándulóhely egyébként is, felállítottak egy különleges emlékművet az írónak. Oberfrank Pál ötlete volt a telefonfülke. (Ha valaki ezt nem tudja Örkényhez kapcsolni, nem érti, hogy miért pont oda kellett ezt tenni, annak figyelmébe ajánlom a Ballada a költészet hatalmáról c. elbeszélést. Elvileg ezt mindenkinek át kellett egyszer gondolnia a gimnáziumi tanulmányai során.) Az Örkény-elbeszéléseket mondó fülke gondolata megtetszett Remeteszőlős polgármesterének, aki azonnal összehívta a közgyűlést, megszavaztatta és a fülkét ripsz-ropsz fel is állították.
Mi pedig felkerestük a mai napon ezt a bizonyos fülkét. (A Nagykovácsiba menő főúton ott kell bekanyarodni, ahol ki van írva: Remeteszőlős önkormányzata. A Vénusz utca végén, egyből az önkormányzati konténer mellett van a fülke, talán még megismertek egy ilyet, habár nem sok van és ez egy régi típus. Van játszótér, padok, vízcsap is a közelben.) Sajnos nem a délelőtti avatáson voltunk, ahol biztos néhány elbeszélés is elhangzott, csak úgy délután. Jelentem, folyamatosan zarándokoltak az emberek a fülkéhez. Belehallgattunk néhány egypercesbe, elolvastuk a feliratokat. Van vendégkönyv, beírhatjátok magatokat. Egy kretén, mert nem tudok mást mondani erre, beírta: „Ki az az Örkény Isti? Biztos nem ismerte a Gangnam Style-t.” Ezen azért el lehet gondolkodni. Majd meglátjuk, mit hoz az élet. Van egy érzésem, hogy ezek az Egypercesek még a magyar irodalom fontos értékei között lesznek ötven év múlva is. Ki fog akkor még emlékezni a Gangnam Style-ra? Vagy ha igen, akkor mi van?
A fülke-nézés után kirándultunk egyet, felmásztunk a sziklára, féltem, hogy a gyerekek beesnek a patakba (ehelyett én estem bele), viszont így lemaradtunk Fekete Attila ma esti fellépéséről, a Rigolettóban. Így fájdalom, arról nem fogtok kapni egy érzékletes három oldalas beszámolót mégsem…
Kárpótlásul itt van néhány fotó a fülkéről:
